Előfizetés

Rengeteg munkahelyet meg lehetett volna menteni tavaly

Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.07. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha a kormány akarta volna, gálánsabb kurzarbeittel több állást menthetett volna meg a vírus első hulláma idején. A GKI szerint se oda ment a pénz, ahova kellett volna.
A Covid-19 vírus első hulláma során Magyarországon több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg az egyéb gazdasági hatások mellett. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen - 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban - értékeli a kormány kurzarbeit-politikáját a GKI Gazdaságkutató. Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna, ami soknak tűnhet (a GDP közel 1 százaléka). Azonban a „Gazdaságvédelmi alap” kiadásai jelentős részének semmi köze nem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), vagyis lett volna pénz egy gálánsabb bértámogatási programra is (ahogy pl. Ausztriában, ahol a bérköltség 70 százalékát támogatják). A 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy akkor fogyasztás kevésbé esik vissza (ez többlet áfa- és egyéb bevétellel jár), illetve nem kellett volna több munkanélküli ellátást nyújtani, ez utóbbi mintegy 50 milliárd forintot tehetett ki - összegzik. A második hullám során a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek jelentősen apadtak. Ilyen a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol jelentős volt a visszaesés. A 10 leginkább sújtott ágazat közül, azonban a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztetett ágazatról. Ha a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek - számol a GKI. Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet tavaly. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított múlt évi kiadások 20 százalékát sem érte volna el. 

Adójóváírással emelnék a minimálbért

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.07. 07:40

Fotó: Shutterstock
Nemcsak a dolgozók, hanem a munkanélküliek és a kisgyerekesek is veszítenek a minimálbéremelés halogatásával. A kormány mégsem töri magát a megállapodásért.
A 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér: a 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt. A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. „A kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakítására törekszik” - erre hivatkozva tolta el a kormány a 2021-es minimálbérösszeg kihirdetését idénre, és egyúttal az egyeztetések januári folytatását javasolta. Mindeddig azonban nem hívta össze a tárgyalásoknak keretet adó Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs fórumának (VKF) következő ülését. A kabinet ráadásul az eddigi tárgyalásokon csak passzív megfigyelőként vett részt, mondván: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell a legkisebb bérek kérdésében megállapodniuk. A minimálbértárgyalásokon a kormány által képviselt állam is munkáltató, méghozzá jelenleg a legnagyobb Magyarországon: 658 ezer közszférában dolgozó kifizetéséért felel. Emellett a legnagyobb hazai cégek is állami kézben vannak: a Magyar Posta Zrt.-nél mintegy 30 ezren, a Volánbusz Zrt.-nél és a MÁV Zrt.-nél egyaránt mintegy 18 ezren dolgoznak. A versenyszférában persze jóval több, 2,44 millió alkalmazott van, ám még a legnagyobb piaci cégnél, a Spar Magyarország Kft.-nél is csupán 18 ezer fős a munkavállalói létszám. Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. Az innovációs tárca háttéranyaga szerint a munkáltatók által javasolt 3 százalékos, inflációkövető minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés a vállalati szférában 649 ezer, a közszférában 134 ezer dolgozót érintene. A szakszervezetek által elvárt 5 százalékos bérfejlesztés a versenyszférában 867 ezer, a közszférában 147 ezer munkavállaló keresetét növelné. A legkisebb bérek emelése ugyanakkor kihat a magasabb fizetési kategóriákban dolgozók bérére is, hiszen ha az alacsonyabb kereseti szinten emelkedik a fizetés, akkor a bértorlódás elkerülése érdekében az afelettieknél is emelniük kell a cégeknek. De nemcsak a dolgozókat érinti a január 1-i béremelés elmaradása, hiszen számos szociális juttatás is a minimálbér mindenkori összegéhez van kötve. Ez határozza meg az álláskeresési ellátás összegét: az a jelenleg 78 ezer ember, aki egyáltalán jogosult rá, nem kaphat többet a legkisebb munkabér összegénél, bármennyit is keresett elbocsátása előtt. A gyermekgondozási díj (gyed) a minimálbér kétszeresének maximum 70 százaléka, a táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része lehet. Ha létrejön még januárban egy megállapodás, akkor a megemelt bérek kifizetését a februári bérszámfejtés során, nem túl elegáns módon ugyan, de még meg lehet oldani. A szociális juttatások összegéről azonban a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabér alapján hoznak határozatot, vagyis az érintettek reálértéken veszíteni fognak – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Mint mondta: rengeteg embert érint közvetve vagy közvetlenül a minimálbér összege, ezért is lenne fontos, hogy mielőbb létrejöjjön a megállapodás, és ebben a kormánynak is aktívan közre kell működnie, hiszen háromoldalú egyeztetésekről van szó. A munkáltatói és a munkavállalói oldal is régóta hangoztatja, hogy egy adócsökkentéssel közelebb lehetne hozni egymáshoz a felek álláspontját, a kormány azonban mindeddig nem jelentett be ilyen lépéseket. A MASZSZ most azt javasolja: 3 ezer forintig adjon adójóváírást a kormány a minimálbérre, jelenleg ugyanis a felek nagyjából ekkora összegen vitatkoznak. A 3 százalékos béremelés ugyanis 5 ezer, az 5 százalékos 8 ezer forintos növelést jelentene. Ha tehát a kettő különbségét adójóváírás formájában elengedi a kormány, akkor a 3 százalékos bruttó béremelés nettóban 5 százalékos növekedést jelentene: ezt elfogadnák – fogalmazott Kordás László. Megjegyezte: ez egyelőre csak a MASZSZ javaslata, a másik két szakszervezeti konföderációval a héten egyeztetnek, péntekre pedig a munkáltatók is egyeztetésre hívták a szakszervezeteket. Hangsúlyozta: az 5 százalékos nettó keresetnövekedésből nem engednek, hiszen a dolgozók a tavalyi év során már rengeteg, anyagiakban is mérhető áldozatot hoztak. A cégek túlélése érdekében elfogadták a csökkentett munkaidőre járó csökkentett bért, fizetés nélküli szabadságra mentek, fizetett szabadságukat pedig akkor vették ki, amikor a cégnek arra szüksége volt.   

Torz kereseti adatok

Még októberben is 8,8 százalékkal nőtt az átlagkereset, amely ekkor a KSH legfrissebb adatai szerint bruttó 397 400, nettó 264 200 forint volt. A jó hírt némiképp árnyalja, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdasági átlagot közli, holott az adatok két éve a rendelkezésére állnak, mivel 2019 januárja óta a Nemzeti Adó és Vámhivatal járulékbevallásaiból számolják az átlagkereseti összegeket. Az adóhivatal felé nem csak az 5 fősnél nagyobb cégeknek kell jelenteniük, a KSH azonban továbbra is csak ezekét közli. Ez azért torzító hatású, mert jellemzően a kisebb cégeknél keresnek kevesebbet a dolgozók. A figyelembe vett körből is csupán a teljes állásban lévők bérét számolják bele az átlagba, holott a koronavírusjárvány miatt százezreket küldtek részmunkaidőre. Ezen dolgozók csökkentett fizetése azonban nem rontja le az átlagkereseti statisztikát, mivel bele sem kerül. Nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium napokban közzétett prognózisában is alacsonyabb (4,4 százalék) bértömegnövekedéssel számol az idei évre, mint amekkora átlagkeresetnövekedést vár (4,7 százalék). Előbbi mutatja meg ugyanis, ténylegesen mennyivel fizetnek ki többet a munkáltatók. A két mutató közti olló látványosan nyílt ketté 2020-ban: a tárca számításai szerint tavaly 9,3 százalékos átlagkeresetnövekedés mellett csupán 5,2 százalékkal nőtt a bértömeg. A koronavírus által még nem érintett 2019-es évben ugyanakkor a 11,4 százalékos átlagkeresetnövekedés még 11,8 százalékos bértömegnövekedéssel járt együtt. A tárca 4,7 százalékos bruttó átlagkeresetnövekedési várakozása egyébként jelzésértékű lehet a minimálbérre nézve is, hiszen a legkisebb keresetek emelése az utóbbi években rendre elmaradt annak mértékétől. 

Kevésbé fázunk, de beázunk

M. I.
Publikálás dátuma
2021.01.06. 19:26

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egy EU-felmérés szerint a magyarok 5,4 százaléka nem képes kifűteni otthonát. Ezzel az EU-tagállamok sorában pont középen állunk. A beázó tető és az otthoni tisztálkodási lehetőségek szerinti uniós összevetés viszont már cudarabb képet fest rólunk.
A magyar megkérdezettek 5,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem képes a lakását megfelelően kifűteni – derül ki az Európai Unió tegnap nyilvánosságra hozott, 2019-es felméréséből. Ez a 27 tagállam közül pont közepes helyezés, hisz 14.-14. mindkét oldalról számolva. A legrosszabb a helyzet Bulgáriában, ahol 30,1 százalék az arány. Ezt követi Litvánia, Ciprus, Portugália, Görögország, de még az olasz háztartások több mint tizede is hasonló cipőben jár. A lista kedvező oldalán jórészt hűvösebb éghajlatú országok állnak. A győztes 1,8 százalékkal Finnország és Ausztria, amelyet Svédország, Szlovénia, Luxemburg, Észtország és Németország követ. Az uniós átlag 6,9 százalék. A helyzet javul, hisz 2012-ben ez az arány még 10,8 százalékra rúgott. Már csúnyább képet fest rólunk az ugyanott egy kattintással elérhető, beázott tető szerinti rangsorolás. Erre már a magyarok 22,3 százaléka panaszkodott, ami a 27 tagállam közül - Ciprus és Portugália után - a harmadik legrosszabb. 4,1 százalékkal itt is a finnek vezetnek, akiket a szlovákok és a svédek követnek. Az EU-átlag 12,7 százalék. Kevéssé büszkélkedhetünk a wc- és fürdési lehetőségek hiánya szerinti összevetéssel is. Bár ez csak a hazai háztartások 2,7 százalékát jellemzi, így is a 6. legkedvezőtlenebbnek számít. Messze a legrosszabb a helyzet Romániában, ahol a megkérdezettek 22,4 százaléka hiányolta otthonából az alapvető tisztálkodási feltételeket. Az uniós átlag 1,6 százalék; a német, a holland és a svéd adat zéró.