Rengeteg munkahelyet meg lehetett volna menteni tavaly

Ha a kormány akarta volna, gálánsabb kurzarbeittel több állást menthetett volna meg a vírus első hulláma idején. A GKI szerint se oda ment a pénz, ahova kellett volna.

A Covid-19 vírus első hulláma során Magyarországon több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg az egyéb gazdasági hatások mellett. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen - 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban - értékeli a kormány kurzarbeit-politikáját a GKI Gazdaságkutató.

Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna, ami soknak tűnhet (a GDP közel 1 százaléka). Azonban a „Gazdaságvédelmi alap” kiadásai jelentős részének semmi köze nem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), vagyis lett volna pénz egy gálánsabb bértámogatási programra is (ahogy pl. Ausztriában, ahol a bérköltség 70 százalékát támogatják). A 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy akkor fogyasztás kevésbé esik vissza (ez többlet áfa- és egyéb bevétellel jár), illetve nem kellett volna több munkanélküli ellátást nyújtani, ez utóbbi mintegy 50 milliárd forintot tehetett ki - összegzik.

A második hullám során a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek jelentősen apadtak. Ilyen a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol jelentős volt a visszaesés. A 10 leginkább sújtott ágazat közül, azonban a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztetett ágazatról. Ha a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek - számol a GKI. Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet tavaly. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított múlt évi kiadások 20 százalékát sem érte volna el.