Előfizetés

Csak gyógyszerből és élelmiszerből fogyott több az ünnepek előtt

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.07. 15:41

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronavírus árnyékában a november sem hozta meg a lakosság vásárlási kedvét, de a webáruházak jó kört futottak.
Érezhetően visszafogta az ünnepek előtti költekezést a koronavírusjárvány. A KSH csütörtökön közzétett novemberi adatai szerint ugyanis az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Az vásárlók lényegében csak élelmiszerekből és gyógyszerekből vettek kissé többet, mint egy évvel korábban, a karácsonykor tipikus ajándéknak számító árucikkeket – könyvet, műszaki cikket, ruhát, cipőt - kínáló boltok forgalma viszont továbbra is jelentősen elmaradt. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint összességében mégis inkább pozitív meglepetésként lehet értékelni az adatokat, hiszen a novemberben jelentősen szigorodó korlátozó intézkedések ellenére is némileg javulni tudott a kiskereskedelmi összkép. Októberhez képest ugyanis 1,1 százalékos javulást jelentenek ezek a számok. Bár egyre többen dolgoznak otthonról, ez nem vetette vissza még jobban az üzemanyag-kiskereskedelmet, igaz, az előző év novemberéhez képest így is 9,4 százalékkal csökkent az értékesítés a benzinkutakon. Ennél azonban a szeptemberi és az októberi hónap is gyengébb volt. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma pedig a szokásosnál ugyan alacsonyabb szinten, de stabilizálódni látszik. Sőt: éppen e terület 1,8 százalékos éves bővülése járult hozzá leginkább a teljes kereskedelmi szektor vártnál kedvezőbb teljesítményéhez – mutatott rá Virovácz Péter.  A nem-élelmiszer kiskereskedelem esetében a vásárlások jelentős része átkerült az online térbe. A webáruházak már 2019-ben is 38 százalékkal növelték éves alapon mért forgalmukat, tavaly novemberben pedig még jobban belehúztak, így további 43 százalékkal tudtak bővülni. Virovácz Péter szerint már csak az a kérdés, a karácsonyi időszak mennyivel sikerült gyengébbre 2020-ban, mint 2019-ben. Ez nagyban meghatározza majd ugyanis, milyen mértékű csökkenést mutat a GDP a tavalyi év utolsó negyedévében. Az ING etéren jelenleg 2,5 százalékos negyedéves alapon mért visszaeséssel számol. A KSH heti monitor közléseiben az online pénztárgépek adataiból december közepéig lehet látni a kiskereskedelem teljesítményét, ez pedig továbbra sem jelez hatalmas bevásárlási lázat. Sőt: a november 12. - december 11. közötti időszakban a bolti kiskereskedelem folyóáron számolt forgalma 1,2 százalékos mínuszba került, és ebben még nincs is benne az infláció. Ebben az időszakban is csupán az élelmiszer- és a gyógyszer-kiskereskedelem tudott némi növekményt felmutatni, az üzemanyag kereskedelem, a szabadidős, kulturális cikkek, vagy az egyéb háztartási cikkek területén 15-22 százalékos visszaesést látni.    

Európa-szerte mínuszban a kereskedők

Szinte egész Európában jelentősen visszaesett novemberben a kiskereskedelmi forgalom az újabb járványügyi korlátozások bevezetésének hatására – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az Európai Unióban októberhez képest 5, éves alapon 2 százalékos, az euroövezetben 6,1, illetve 2,9 százalékos volt a visszaesés. Októberhez képest főként üzemanyagból és nem élelmiszer típusú termékekből vettek kevesebbet az emberek, de visszaesett kissé az élelmiszerüzletek forgalma is. Éves alapon ugyanakkor az élelmiszerfogyasztásban még bővülés látszik. Havi és éves alapon is a francia kereskedők könyvelhették el a legnagyobb mínuszt: 18, illetve 15,7 százalékkal zuhant forgalmuk. A norvég boltok viszont mindkét összehasonlításban tudták növelni forgalmukat.       

Virovácz Péter: Az utolsó negyedéves GDP-re is hatással lesz a kiskereskedelem decemberi forgalma

358,89 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 08:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 358,89 forintra erősödött a szerda esti 358,50 forintról. A frank 331,02 forintról 331,49 forintra, a dollár pedig 291,36 forintról 291,53 forintra drágult. Az euró minimálisan erősödött a dollárral szemben, szerda este 1,2306 dolláron, csütörtökön reggel 1,2311 dolláron állt. 

Rengeteg munkahelyet meg lehetett volna menteni tavaly

Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.07. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha a kormány akarta volna, gálánsabb kurzarbeittel több állást menthetett volna meg a vírus első hulláma idején. A GKI szerint se oda ment a pénz, ahova kellett volna.
A Covid-19 vírus első hulláma során Magyarországon több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg az egyéb gazdasági hatások mellett. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen - 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban - értékeli a kormány kurzarbeit-politikáját a GKI Gazdaságkutató. Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna, ami soknak tűnhet (a GDP közel 1 százaléka). Azonban a „Gazdaságvédelmi alap” kiadásai jelentős részének semmi köze nem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), vagyis lett volna pénz egy gálánsabb bértámogatási programra is (ahogy pl. Ausztriában, ahol a bérköltség 70 százalékát támogatják). A 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy akkor fogyasztás kevésbé esik vissza (ez többlet áfa- és egyéb bevétellel jár), illetve nem kellett volna több munkanélküli ellátást nyújtani, ez utóbbi mintegy 50 milliárd forintot tehetett ki - összegzik. A második hullám során a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek jelentősen apadtak. Ilyen a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol jelentős volt a visszaesés. A 10 leginkább sújtott ágazat közül, azonban a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztetett ágazatról. Ha a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek - számol a GKI. Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet tavaly. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított múlt évi kiadások 20 százalékát sem érte volna el.