Előfizetés

Jövőre jöhet az azeri gáz

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.08. 08:00

Fotó: K2 Press, Népszava
Talán már 2022-től csapolnánk a BRUA nevű, Nabucco-utódnak tekinthető bolgár-román csőrendszeren keresztül az azeri gázt Dél-Európán végigszállító, TAP nevű vezetéket. Immár Horvátország felől is kapjuk a fűtőanyagot.
A szükséges görög és bolgár feljesztések után 2022-2023-tól jöhet létre fizikai gázszállítási kapcsolat Közép-Európa és Azerbajdzsán között – válaszolta az LMP-s Demeter Márta írásbeli parlamenti megkeresésére Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Megjegyzendő: mivel a nemzetközi gázvezetékek kivitelezése rendszeresen több évet csúszik, így eme jóslat kapcsán is inkább a későbbi időpont valószínűbb. Az államtitkár emlékeztetett: Romániában átadták a Bulgaria-Romania-Hungary-Austria (BRUA) elnevezésű vezetékrendszer ottani szakaszának első ütemét. Keleti szomszédunk eme, évi 1,75 milliárd köbméter szállítására alkalmas, uniós támogatásból megépült vezetéke nemcsak a délről érkező fűtőanyagot, hanem a Fekete-tenger román szakaszán talált gázkészleteket is képes lenne Magyarországra továbbítani. (Igaz, az ottani kitermelés a kialakult politikai-pénzügyi vita miatt három éve nem indul meg.) A román második ütem, ha megvalósul, évi már 4,4 milliárd köbmétert szállítana felénk. A magyar és osztrák szakasz jelen állás szerint meglévő vezetékekből állna.
A BRUA Görögországban az azeri gázt Törökországtól Dél-Európán át az olasz csizma sarkáig szállító Transz-Adriai Vezetékbe (TAP) csatlakozna be. Utóbbit szintén most novemberben adták át. A TAP-ba pedig az Azerbajdzsántól Törökországon át a görög határig húzódó, már három éve működő Transz-Anatóliai Vezetéken (Tanap) érkezne a gáz. (Nyolc éve a BRUA nyomvonalát követő Nabucco-terv éppenséggel a TAP ellenében veszített az azerbajdzsáni Shah-Deniz II mező kitermelőinek gázértékesítési pályázatán.) A TAP-ba érkező azeri fűtőanyag nemcsak a BRUA-n, de a déli vezeték albán szakaszától a horvátországi Splitig tervezett Jón-Adria Vezetéken (IAP) keresztül is eljuthatna hozzánk. Igaz, ennek kereskedelmi üzemkezdete még nem ismert – szögezi le Menczer Tamás.

Kétirányúvá vált a horvát gázkapcsolat is

Az eddig megvalósult horvát fejlesztések eredményeképp a két országot összekötő gázvezeték január 1-től alkalmassá vált évi 1,75 milliárd köbméter magyarországi irányú szállítására - közölte megkeresésünkre a hazai rendszert üzemeltető FGSZ. Ahhoz viszont, hogy ez elérje a Horvátország felé 11 éve meglévő, évi 7 milliárd köbméteres méretet, további fejlesztések szükségesek - fűzik hozzá. Igaz, most kifelé gyakorlatilag csak évi 2,6 milliárd köbméter távozhat. Megjegyzendő: a magyar kormány évek óta sürgette a kétirányúsítást. Annak tükrében, hogy az állami MVM és a kormányközeli MET évi 1,75 milliárd köbméternél valamivel kevesebb gázt kötött le a tengeren cseppfolyós formában szállított földgáz (lng) Krk szigeti lefejtőjénél, ez a határátmérő egyelőre elegendő lehet. Ráadásul a különböző irányú megrendelések egybevezetése miatt ténylegesen még ennél kevesebb gáz érkezhet déli szomszédunktól hozzánk.

Földgáz helyett hidrogén

Az Európai Bizottság 2022-től kizárná eddigi támogatási rendszeréből az új, hagyományos földgáz- és kőolajvezeték-beruházásokat - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Brüsszel így kívánják érvényre juttatni az úgynevezett Zöld Megállapodást és a 2050-es üvegházgáz-kibocsátás-mentességi célt. Ezen túl megújuló alapú, szintetikus gázok, biometán, illetve hidrogén termelését, szállítását, felhasználását segítő hálózatokat és kapcsolódó beruházásokat segítenének.

A tűz országa

Azerbajdzsán nevét valószínűleg a mai Irán területén lévő egykori Atropaténé kormányzójáról, Atropatész méd satrapáról kapta. Az óperzsa eredetű név jelentése „tűzzel védett”, illetve a „tűz országa”. Valószínű, hogy már az időszámítás előtti századokban is láttak itt földből feltörő lángoszlopokat. Ma már tudjuk, hogy ezek földgáz-kitöréseket voltak. A Föld iszapvulkánjainak közel fele szintén Azerbajdzsánban található. (Wikipédia)

A haszon Orbán haverjainál csapódik le

A hazai gázellátás szempontjából valóban mérföldkőnek tekinthető, hogy az állami MVM tavaly évi egymilliárd köbmétert rendelt a horvát Krk-szigeten Újév napján átadott, tengeren, cseppfolyósított formában szállított, lng-nek nevezett földgáz lefejtőállomásáról. Eme, a körülbelül tízmilliárd köbméteres éves hazai fogyasztás tizedére rúgó mennyiség az első, nem orosz forrásunk. Bár Magyarország már negyed évszázada kiépítette nyugati gázkapcsolatát, onnan is főleg szibériai fűtőanyag érkezik, még ha az oroszoknál olcsóbb, nyugati kereskedőktől is. A Kreml-barát Orbán-kormány lelkesedése ellenére e szempontból nem hoz változást a határainkat Szerbia felől elérő Balkáni Áramlat sem, hisz az orosz állami gázmulti, a Gazprom bábáskodása mellett létrejött, Törökországon keresztüli összeköttetésen szintén orosz gáz érkezne. Ez a beruházás inkább csak arra szolgál, hogy Moszkva kiiktassa a közép-európai ellátásukban eddig megkerülhetetlen, ilyformán sokat kellemetlenkedő Ukrajnát. Az új beszerzési forrás elvileg az árcsökkenés irányába mutat. Igaz, eközben az oroszok sem tétlenkedtek, így gáztarifáik állítólag egyre közelítik a nyilvános tőzsdei szintet. Az ebből adódó hasznunk ugyanakkor bizonyosan nem a magyar háztartásoknál, hanem a hazai gáziparban csapódna le. Az ágazattal összefonódott Orbán-kormány ugyanis a fűtőanyag tőzsdei árának tartós összeomlása ellenére az elmúlt hét év során nem mutatott hajlandóságot a lakossági díjak csökkentésére. Ráadásul hosszú távon az éghajlatváltozás, illetve az Unió hatékonyságnövelési és légszennyezés-csökkentési törekvései a gázigények esését valószínűsítik. Így egyre feszítőbb kérdés az újabb gáz-nagyberuházások jövőbeni kihasználtsága és megtérülése. E szempontból a magyar erőfeszítések megkésettnek bizonyulhatnak.

Csak gyógyszerből és élelmiszerből fogyott több az ünnepek előtt

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.07. 15:41

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronavírus árnyékában a november sem hozta meg a lakosság vásárlási kedvét, de a webáruházak jó kört futottak.
Érezhetően visszafogta az ünnepek előtti költekezést a koronavírusjárvány. A KSH csütörtökön közzétett novemberi adatai szerint ugyanis az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Az vásárlók lényegében csak élelmiszerekből és gyógyszerekből vettek kissé többet, mint egy évvel korábban, a karácsonykor tipikus ajándéknak számító árucikkeket – könyvet, műszaki cikket, ruhát, cipőt - kínáló boltok forgalma viszont továbbra is jelentősen elmaradt. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint összességében mégis inkább pozitív meglepetésként lehet értékelni az adatokat, hiszen a novemberben jelentősen szigorodó korlátozó intézkedések ellenére is némileg javulni tudott a kiskereskedelmi összkép. Októberhez képest ugyanis 1,1 százalékos javulást jelentenek ezek a számok. Bár egyre többen dolgoznak otthonról, ez nem vetette vissza még jobban az üzemanyag-kiskereskedelmet, igaz, az előző év novemberéhez képest így is 9,4 százalékkal csökkent az értékesítés a benzinkutakon. Ennél azonban a szeptemberi és az októberi hónap is gyengébb volt. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma pedig a szokásosnál ugyan alacsonyabb szinten, de stabilizálódni látszik. Sőt: éppen e terület 1,8 százalékos éves bővülése járult hozzá leginkább a teljes kereskedelmi szektor vártnál kedvezőbb teljesítményéhez – mutatott rá Virovácz Péter.  A nem-élelmiszer kiskereskedelem esetében a vásárlások jelentős része átkerült az online térbe. A webáruházak már 2019-ben is 38 százalékkal növelték éves alapon mért forgalmukat, tavaly novemberben pedig még jobban belehúztak, így további 43 százalékkal tudtak bővülni. Virovácz Péter szerint már csak az a kérdés, a karácsonyi időszak mennyivel sikerült gyengébbre 2020-ban, mint 2019-ben. Ez nagyban meghatározza majd ugyanis, milyen mértékű csökkenést mutat a GDP a tavalyi év utolsó negyedévében. Az ING etéren jelenleg 2,5 százalékos negyedéves alapon mért visszaeséssel számol. A KSH heti monitor közléseiben az online pénztárgépek adataiból december közepéig lehet látni a kiskereskedelem teljesítményét, ez pedig továbbra sem jelez hatalmas bevásárlási lázat. Sőt: a november 12. - december 11. közötti időszakban a bolti kiskereskedelem folyóáron számolt forgalma 1,2 százalékos mínuszba került, és ebben még nincs is benne az infláció. Ebben az időszakban is csupán az élelmiszer- és a gyógyszer-kiskereskedelem tudott némi növekményt felmutatni, az üzemanyag kereskedelem, a szabadidős, kulturális cikkek, vagy az egyéb háztartási cikkek területén 15-22 százalékos visszaesést látni.    

Európa-szerte mínuszban a kereskedők

Szinte egész Európában jelentősen visszaesett novemberben a kiskereskedelmi forgalom az újabb járványügyi korlátozások bevezetésének hatására – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az Európai Unióban októberhez képest 5, éves alapon 2 százalékos, az euroövezetben 6,1, illetve 2,9 százalékos volt a visszaesés. Októberhez képest főként üzemanyagból és nem élelmiszer típusú termékekből vettek kevesebbet az emberek, de visszaesett kissé az élelmiszerüzletek forgalma is. Éves alapon ugyanakkor az élelmiszerfogyasztásban még bővülés látszik. Havi és éves alapon is a francia kereskedők könyvelhették el a legnagyobb mínuszt: 18, illetve 15,7 százalékkal zuhant forgalmuk. A norvég boltok viszont mindkét összehasonlításban tudták növelni forgalmukat.       

Virovácz Péter: Az utolsó negyedéves GDP-re is hatással lesz a kiskereskedelem decemberi forgalma

358,89 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 08:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 358,89 forintra erősödött a szerda esti 358,50 forintról. A frank 331,02 forintról 331,49 forintra, a dollár pedig 291,36 forintról 291,53 forintra drágult. Az euró minimálisan erősödött a dollárral szemben, szerda este 1,2306 dolláron, csütörtökön reggel 1,2311 dolláron állt.