Joe Biden;Donald Trump;amerikai elnökválasztás;erőszakos cselekmények;

A Capitolium "ostroma" - Trump puccsa totális bukássá vált

Az elmúlt napok történései mindkét politikai oldalon kiverték a biztosítékot: a demokrata politikusok úgy vélik, hogy Trump megpróbált erőszakkal hatalomban maradni, míg a republikánusok közül sokan szembe fordultak a leköszönő elnökkel. Elemzés.

Donald Trump csütörtökön reggel az első alkalommal ígérte meg, hogy január 20-án átadja a hatalmat. Ugyanakkor leszögezte, hogy nem ért egyet a kihirdetett választási eredménnyel és a tények szerinte őt igazolják. „Bár ezzel véget ér az elnöki történelem legnagyszerűbb első mandátuma, ez még csak az Amerika Naggyá Tételére irányuló harcunk kezdete” – folytatódott a kurta üzenet. A CNN fehér házi forrásai szerint a bukott elnök szerda délután „mániákusan szurkolt” a tévé előtt, miközben feltüzelt hívei rövid időre elfoglalták a törvényhozás épületét. Az elnök sokáig nem adott parancsot a Nemzeti Gárda készültségben lévő erőinek bevetésére, amit végül Mike Pence alelnök rendelt el. Trump nem szólította fel a tömeget a Capitolium elhagyására, csupán azt kérte, hogy ne bántsák az épületet védő rendőröket. Utóbbiak a csatában egy behatolót agyonlőttek.

A puccskísérlettel felérő erőszak miatt félbeszakadt a képviselőház és a szenátus együttes ülése, amelyen az elektori testület voksait összesítették. Az újrakezdéskor a történtek ellenére is volt hét republikánus szenátor és mintegy száz képviselő, aki kifogásokkal élt, ám őket a többség leszavazta és Pence csütörtökön helyi időszerint hajnali fél 4 körül kihirdette a hivatalos végeredményt: Joe Biden az Egyesült Államok törvényesen megválasztott elnöke, Kamala Harris pedig az alelnök.

A szerdai események több szempontból is furcsák. Trump hívei még a kongresszus ülésének kezdete előtt nagygyűlést tartottak, amelyen az elnök, Donald nevű legidősebb fia és ügyvédje, Rudy Giuliani is harcias beszédeket tartott. Utóbbi például azt ajánlotta, hogy a vitát döntsék el bajvívással – vagyis erőszakkal. Az elnök által „vad” bulira a fővárosba hívott szélsőjobboldali szervezetek hetek óta szervezkedtek, amiről a sajtó is beszámolt. A Capitolium mégis gyenge védelmet kapott, amelyen az amerikai, déli konföderációs és Trump-2020 zászlókat lobogtató támadók egyszerűen átgázoltak. Az ülést vezető Pence alelnököt testőrsége evakuálta, valószínűleg a közeli irodaépületekhez vezető alagutakon keresztül. A szenátorokat és a képviselőket a házőrség titkos helyiségekbe – feltehetően az alagsorból nyíló légvédelmi bunkerekbe - vitte át.

A csőcselék egy időre szabadon garázdálkodhatott. Volt, aki beült Nancy Pelosi házelnök székébe és az asztalára tette bakancsos lábát, mások az üléstermekben készítettek szelfiket. A randalírozásnak a több órás késés után nagy létszámban érkező washingtoni készenléti rendőrök és a Nemzeti Gárda alegységei vetettek véget. Virginia és Maryland kormánytói is küldtek segéderőket, Villanógránátokat és könnygázt is bevetve, belülről szorították ki a tömeget.

Az összecsapás során egy behatolót agyonlőttek és három másik haláleset körülményeit is vizsgálják. A lelőtt nő a légierő veteránja volt és a tüntetés kedvéért a kaliforniai San Diegóból repült Washingtonba. Több rendőr is megsebesült. A Capitolium épületében csupán 26 embert vettek őrizetbe, hagyták, hogy a többi behatoló kényelmes tempóban elsétáljon. A bajban szerencsének bizonyult, hogy a támadók nem hoztak magukkal automata katonai fegyvereket, ezért nem volt több áldozat. Találtak viszont egy hűtőládában tíz Molotov-koktélt és egy puskát. A Republikánus és a Demokrata Párti irodaépületeihez valaki csőbombát helyezett, de ezeket sikerült hatástalanítani. Az FBI csütörtökön elkezdte azonosítani az erőszakos cselekmények elkövetőit és várhatóan vizsgálat indul az épület nem kellően megszervezett, netán tudatosan szabotált védelme miatt is.

Az amerikaiak többségét megdöbbentették a történtek. Joe Biden rövid beszédben szólította fel Trumpot, hogy csillapítsa le híveit. A megválasztott elnök tisztában volt azzal, hogy az Egyesült Államoknak a világpolitikában betöltött szerepe került veszélybe: „A világ figyel... Mi amerikaiak nem ilyenek vagyunk” – mondta. Trump két hete leköszönt igazságügyi minisztere, Bill Barr szerint az elnök elárulta hivatalát. Trump nevének említése nélkül, de erősen fogalmazott közleményben ítélte el a történteket George W. Bush volt elnök. Mitt Romney utahi republikánus szenátor szerint Trump önző ember, aki a választási csalások meséjével szándékosan félrevezette híveit, azok pedig végső soron miatta rohamozták meg a Capitoliumot. „Ő gyújtotta meg a lángot” – mondta Trumpról Liz Cheney, a republikánusok egyik képviselőházi vezetője, Dick Cheney volt alelnök lánya. Lindsay Graham szenátor, aki az utolsó pillanatig kitartott Trump mellett, szerdán végre kimondta: „Amikor vége, akkor vége”.

Adam Kinzinger republikánus képviselő nyilvánosan is felvetette, amiről állítólag zárt ajtók mögött már megindult a beszélgetés, hogy Trumpot saját kormánya tagjainak és a kongresszusnak le kellene váltania. Erre az alkotmány 25. cikkelye ad lehetőséget, ha az elnök nem akarja vagy nem tudja ellátni feladatait. Felmerült egy újabb impeachment lehetősége is, de arra már nem lenne idő január 20-ig. Washington főpolgármestere csütörtökön a főváros állammá nyilvánítását, egyben a helyi Nemzeti Gárda parancsnokságának az elnöktől a városnak való átadását javasolta.

A Fehér Ház stábjából szerdán és a csütörtökön többen lemondtak. Közülük Matthew Pottinger helyettes nemzetbiztonsági főtanácsadó töltötte be a legmagasabb posztot. Az ő távozása kapcsán elhangzott, hogy azok, akik a hátralévő napokban még megakadályozhatják Trumpot valami végzetes hiba elkövetésében, inkább maradjanak a helyükön. Ugyanebből a megfontolásból a Facebook meghatározatlan időre elvette Donald Trump hozzászólási jogát a céghez tartozó közösségi médiában, így az Instagramon is.          

A demokrácia OrigójaWashington térképe négy negyedre oszlik, középpontjában a Capitolium kupolájával. Mivel mind a négy negyedben vannak azonos, számmal és betűkkel jelzett utcák, a címek megadásakor mindig hozzá kell tenni, melyik negyedről van szó. A Capitoliumot még a tervezés időszakában Thomas Jefferson kezdte ezen a néven emlegetni, az alapkövet 1793-ban tette le a kőművesruhát öltő George Washington és hét másik szabadkőműves. A jelenlegi formájában öt emeleten 67 ezer négyzetméter alapterületű épületet főként rabszolgák húzták fel. Ezért is ironikus, hogy az 1863-ban befejezett kupola tetején a Szabadság, jobbját kardján tartó szobra áll. Az amerikai törvényhozás épületénél már sokszor történtek merényletek, robbantások és más erőszakos események. 1998-ban például egy skizofrén támadó megpróbált betöri az épületbe és agyonlőtt két rendőrt. A szerdaihoz hasonló méretű támadásra azonban csak egyetlen történelmi példa van: a brit csapatok 1814-ben átmenetileg elfoglalták az Egyesült Államok fővárosát és a Fehér Ház mellett a Capitoliumot is felgyújtották.

Káröröm és aggodalom - így reagált a világ

Cinikus megjegyzésekkel nyugtázták a Trump-hívek Kapitólium elleni támadását azok az országok, amelyeket az Egyesült Államok méltán szokott bírálni a jogtiprásokért. Kína külügyi szóvivője például felidézte, hogy senki sem halt meg 2019-ben, amikor Hongkongban demokráciapárti tüntetők megrohamozták a város törvényhozását. Hua Csuning arra nem tért ki, hogy hongkongi mintára az ellenzék ellehetetlenítését javasolja-e a leendő washingtoni kormányzatnak, mindenesetre azt kívánta az amerikaiaknak, hogy mielőbb tudják élvezni a “békét, stabilitást és nyugalmat.”

Venezuela is kiélvezte a helyzetet, olyan hangnemű közlemény tett közzé, amilyet az Egyesült Államok szokott megfogalmazni a dél-amerikai országgal szemben. A caracasi kormány elítélte a “politikai polarizációt és az erőszak spirálját”, amely az amerikai “politikai és társadalmi rendszer” mély válságát tükrözi. Törökország is gúnyolodott egyet, a külügyminisztérium nyilatkozatban “önmérsékletük és higgadtságuk” megtartására szólította fel az “összes” amerikai pártot. Oroszország is megragadta a lehetőséget: Maria Zaharova külügyi szóvivő az idejétmúlt, a modern demokratikus standardoknak nem megfelelő választási rendszert okolta az amerikai társadalmi megosztottságért, valamint azt, hogy az ottani sajtó szerinte a politikai küzdelem eszközévé vált. Haszán Róháni elnök viszonylag visszafogott volt, de megállapította, hogy egy populista vezető megtépázta Amerika hírnevét és méltóságát, valamint feszültté tette kapcsolatait az egész világgal.

Más országok vezetői többnyire meghökkenésüknek és aggodalmuknak adtak hangot. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy a demokraták és a republikánusok reakciója meggyőzte őt arról, hogy az amerikai demokrácia erősebb a rendbontóknál. Emmanuel Macron francia elnök is megerősítette ezt, hozzátéve, hogy a történtek nem tükrözik Amerikát.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter - a cikk megjelenéséig legalábbis - nem érezte szükségesség, hogy reagáljon az eseményekre. Guy Verhofstad a liberális Renew Europe EP-képviselője számon is kérte az európai populistákon hallgatásukat. Orbán Viktornak, a Brexit-párti Nigel Farage, Janez Jansa szlovén kormányfőnek, illetve Marine Le Pen francia-, Geert Wilders holland- és Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali pártvezérnek címezve annyit kérdezett: “Nekünk is ezt tartogatjátok?” Donald Tusk az Európai Néppárt elnöke sokat sejtetően úgy fogalmazott „[m]indenütt vannak Trumpok, úgyhogy mindenki védje meg a saját Capitoliumát!”

A Visegrádi Négyek másik három országának vezetői megszólaltak, Andrej Babis cseh kormányfő például a demokráciával szembeni példátlan támadásnak nevezte az akciót, és megjegyezte, helytelen volt Trump részéről, hogy választási csalásokat emlegetett és hangulatot keltett.

Novák Katalin családokért felelős tárcanélküli miniszter Twitterén, angol nyelven azt a tanulságot vonta le, hogy a demokráciát a választások előtt, alatt és után is őrizni kell a világon mindenhol. Mindeközben a magyar kormánysajtóban többnyire azt a narratívát erőltették, miszerint a demokraták és a baloldal hibája volt, hogy a bukott elnök feltüzelt hívei betörtek az amerikai törvényhozásba. 

Garland bíró kényes megbízatásaBár erre a viharos események miatt viszonylag kevés figyelem jutott, Joe Biden eldöntötte, hogy Merric Garlandot jelöli az igazságügyi tárca élére. A 68 éves fellebbviteli bírót Barack Obama 2016-ban a legfelsőbb bíróságba szerette volna kinevezni, de ezt a szenátus republikánus többsége megakadályozta. Biden a bejelentéssel megvárta, amíg eldőlt, hogy a következő két évben a Demokrata Párt ellenőrzi a szenátust. A poszt abból a szempontból is kényes, hogy indul-e eljárás Donald Trump ellen január 20. után. Biden korábban azt mondta, nem pártolja az ilyesmit – de a szerdán történtek után már semmit sem lehet biztosra venni.