Előfizetés

Zöldülésnek indulhat az Antarktisz

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.08. 17:39

Fotó: MATTHEW DAVEY / AFP
A fajok eltűnését eredményező folyamat hátterében a klímaváltozás áll.
Erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben a klímaváltozás. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek – erre a következtetésre jutottak a németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói. A szakértők az elmúlt tíz évben született több száz, az Antarktiszról szóló tudományos cikket elemeztek és foglaltak össze. Eredményeikről a Biological Reviews című lapban számoltak be. A következő évtizedekben az antarktiszi nyár során erőteljes zöldülésnek indulhat a régió a mohák és zuzmók megjelenése miatt. A folyamatos melegedés ugyanakkor problémát jelent a szélsőségesen alacsony hőmérséklethez szokott fajok számára. „Arra számítunk, hogy az ilyen fajok az Antarktisz utolsó megmaradt nagyon hideg területeire vonulnak vissza. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a régiókat védelem alá kell helyezni a fajok megőrzése érdekében” – mondta Julian Gutt, az AWI projektvezetője. A tengerjég csökkenésének hatására az Antarktisz vizeiben erőteljesebbé válik az algák növekedésének mértéke is. Becslések szerint az algák 25 százalékkal több szén-dioxidot vehetnek fel a légkörből, ha a terület vizei a jövőben teljesen jégmentesek maradnak a nyár folyamán. Általánosító kijelentéseket azonban nem lehet tenni a szakértők szerint. „Az általunk elemzett publikációk világossá teszik, hogy a helyzet geográfiailag nagyon különbözően alakul” – mondta Gutt. A szakértők azzal számolnak, hogy az évszázad végéig az antarktiszi vizek tovább savasodnak, ezért nem kérdés, hogy elsősorban azok az élőlények lesznek bajban, amelyek meszes héjat választanak ki.

Elpusztult az első fogságban született majomevő sas

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.08. 17:13

Fotó: TED ALJIBE / AFP
Pagasa január 15-én lett volna 29 éves.
Elpusztult 28 évesen az első fogságban született majomevő sas a Fülöp-szigeteken – közölte pénteken a kihalás fenyegette faj megmentésével foglalkozó szervezet. A Pagasa (Remény) nevű madár 1992. január 15-én kelt ki a tojásból a Philippine Eagle Foundation fajmegmentési programja keretében. 14 évig tartó kutatás eredményeként, mesterséges megtermékenyítéssel jött világra. A madár egyetlen utódja, Mabuhay ugyancsak művi megtermékenyítés segítségével született 2013-ban. „Pagasa a reménysugarat jelentette a fülöp-szigetekiek számára, és állandó biztatást adott mindazoknak, akik nemzeti madarunk kihalástól való megmentésén fáradoznak” – írta közleményében az alapítvány.        A madár a ragadozók számára rendszerint végzetes fertőzések következményeként szerdán múlt ki. Egy hétig tartó orvosi kezeléssel sem sikerült életben tartani – közölték.            A majomevő sas (Pithecophaga jefferyi) egy óriási, akár egyméteresre is megnövő ragadozómadár, amely a Fülöp-szigetek négy szigetén fordul elő. A szárnyfesztávolsága a két métert is elérheti, így a legnagyobb ragadozó madarak közé tartozik. Nevével ellentétben ritkán vadászik majmokra, elsősorban repülőmakikat és pálmasodrókat kap el. Ezeken kívül kisebb testű szarvasokat, nagyobb madarakat, kígyókat és varánuszokat zsákmányol. Az ország nemzeti madarának számító madár a „kritikusan veszélyeztetett” kategóriában szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. A vadon fészkelő párok számát 400 körülire becsülik, több mint 30 egyed az alapítvány gondozásában él a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Davao városban.
/Forrás: Wikipédia/

Ötször annyi nemi kromoszómája van a kacsacsőrű emlősnek, mint az embernek

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.08. 14:48

Fotó: Régis Cavignaux/Biosphoto / AFP
Az emlősök általában kettővel, a külsőleg is különleges állatok tízzel rendelkeznek.
Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök – állapította meg a Bécsi Egyetem idegtudományi és fejlődésbiológiai tanszékének kutatócsapata. A Csi Csou kínai kutató vezette szakértői csoport a Nature tudományos lapban publikált eredményei szerint a nemi kromoszómák öt kromoszóma hosszúságú láncolatban párosában helyezkednek el. Általában az emlősök, így az emberek is összesen két nemi kromoszómával rendelkeznek. A kacsacsőrű emlősnél (Ornithorhynchus anatinus) megfigyelt láncolat korábban körbeérhetett és összezárulhatott. Erre utal, hogy a legutolsó kromoszóma, az X5 nagyobb hasonlóságot mutat az első, X1 kromoszómával, mint a vele egyenértékű párjával, az Y5-tel. Csou és kutatótársai megvizsgálták az emu (Dromaius novaehollandiae) és a pekingi kacsa (Anas platyrhynchos domestica) nemi kromoszómáit is, és eredményeiket a Genome Research és a GigaScience című tudományos lapban is bemutatták. A két madárnál is különlegességet találtak: mindkét faj ősi nemi kromoszómákkal rendelkezik, amelyeken sok gén található. A hím madarak két Z-kromoszómával, a nőstények egy Z- és egy W-kromoszómával rendelkeznek. Ezek kétharmadrészt azonosak egymással, míg például az emberek esetében - ahol a nők két X-, a férfiak pedig egy X- és egy Y-kromoszómával rendelkeznek - az Y-kromoszóma csak a gének egyharmadát hordozza az X-kromoszómához képest.