Szabad szemmel;külföldi lapszemle;

2021-01-09 09:05:04

Szabad szemmel: Amerika sorsa nagyban függ attól, hajlandóak-e alapvető fordulatra a republikánusok

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 9.

Le Monde

A vezető francia lap úgy látja, hogy a Fehér Házból irányított felkelési kísérlet tanulsággal szolgál az összes demokrácia számára, ugyanakkor sokatmondónak tartja, hogy legalábbis a vezércikk megszületéséig Orbán Viktor nem nyilvánított véleményt az eseményekről. Kiemeli, hogy az amerikai törvényhozás lerohanása azt bizonyítja: milyen csúszós terepet jelentenek a politikai magatartásnormák, miután egyes választott vezetők szembemennek a demokráciával.

Aki felheccelte a tömegeket, az négy éve az Egyesült Államok elnöke és bebizonyította, hogy tökéletesen ki tudja használni a szélsőjobbos harci csoportok megfélemlítő hatását. Majd két órát várt, miközben a tüntetők megszállták a törvényhozást, hogy visszavonulásra hívja fel őket. Nem kétséges, hogy az USÁ-ban, de másutt is alábecsülték Trump demagógiájának erejét, és hogy mennyire messzire került a jogállamtól.

Abban bíztak, hogy a demokratikus intézmények majd megnyirbálják a politikus túlkapásait. Hát, nem ez történt. Úgy hogy most leckét kaptak mindazok a vezetők, akik a populizmussal kacérkodnak vagy a jogállam kereteit feszegetik. Boris Johnson már megértette, amikor határozottan elítélte, amit Trump művelt.

A kérdés ezek után az, el lehet-e tűrni, hogy bizonyos európai országokban alattomosan eltávolodnak a jogállamtól? Ezt igencsak időszerű feltenni a Washingtonban látottak alapján. Különösen azoknak a pártoknak az esetében, amelyek erős demokratikus hiányosságokat mutatnak, ám mégis változatlanul élvezik a CDU védelmét az Európai Néppártban. Mint a Fidesz, amelynek tagságát felfüggesztették, de ki nem zárták a szervezetből.

Frankfurter Rundschau

A lap szerint a Kapitólium megszállása nem olyasmi, amit könnyen el lehet felejteni, ám a katasztrófa következményei Európát is érintik. Pedig Trumppal mindent egybevéve szerencséje van az Egyesült Államoknak, hiszen hiába indított támadást négy éve a demokrácia ellen, ami azután a szerdai ostromban csúcsosodott ki: az elnök tele van rosszindulatú ravaszsággal, de a stratégia bölcsesség nem jellemző rá. Mindent elbaltázott, amit egy hidegfejű autokrata simán megcsinált volna.

Persze az egész botrányt meg lehetett volna előzni, ha az előre bejelentett akció csak a töredékét kapja annak a figyelemnek, ami a feketék vagy az antifasiszták megmozdulásait kíséri a hatóságok részéről. Arról nem beszélve, hogy trumpista tömegek továbbra is számíthatnak a Republikánus Párt támogatására. Az ugyanis nem határolta el magát az elnöktől, aki politikai bűnöző és hazaáruló. Úgy hogy azonnal meg kell indítani ellene az alkotmányos vádemelési eljárást és el is kell ítélni.

De azután még felelnie kell az utóbbi négy év egyéb sötét ügyeiért is. Ezzel párhuzamosan fel kell számolni az amerikai demokrácia intézményes hiányosságait, csak éppen ezt gátolja, hogy Trumpra 71 millióan voksoltak. Pedig tudták, hogy milyen. Ám a politikus éppen erre a fanatizmusra építve akarja tartósítani a káoszt, hogy lehetetlenné tegye Biden dolgát.

Szó sincs arról, hogy a szélsőjobb csupán arányos választ jelentene a baloldali-radikális mozgalmak működésére, a liberális demokrácia hibáira, vagy arra, hogy az adott hatalom elhanyagolja a leszakadt körzeteket, illetve embereket. Az elit mulasztásai sosem igazolják a csőcselék lázadását. Semmi sem volna rosszabb, mint leállítani Trump felmentésének folyamatát, illetve Európában a jogállami eljárásokat – csak azért, hogy a jobboldal kedvében járjanak.

A Fidesz és a PiS rombolásával szemben mutatott engedékenység nem mérsékelte a két pártot, azok csak még jobban elszemtelenedtek. És azt kívánják, hogy egész Európa úgy táncoljon, ahogy ez a két illiberális, identitárius erő fütyül, miközben továbbra is alaposan kiszolgálja magát az európai húsosfazékból.

FT

A vezércikk azt emeli ki, hogy Bidennek először odahaza kell rendbe tennie a demokráciát, mielőtt a külpolitika felé fordul, de Amerika sorsa nagyban függ attól, hajlandóak-e alapvető fordulatra a republikánusok. A leendő elnöknek nem lesz könnyű dolga, ha vissza akarja állítani országa nemzetközi tekintélyét. És ezt csak tovább nehezítette a törvényhozás lerohanása. Demokrácia-ellenes kormányok az egész világon boldogan hamisítják meg a tényeket, amikor mindkét oldalt mérsékletre és kölcsönös tiszteletre szólítják fel.

Propagandisták még sokszor le fogják játszani a felvételt a Fehér Ház által kiprovokált támadásról, hogy megkérdőjelezzék az alkotmányos demokrácia létjogosultságát. Biden már a tavasszal nemzetközi konferenciát kíván összehívni a jogállam megerősítésére, de okosabban tenné, ha egyelőre nem forszírozná. Ugyanis visszaüthet. Először a saját háza táján kellene nagytakarítást végeznie.

A jó az, hogy a szerdai bohózat ellenére az alkotmányos rendszer állva maradt. És most már sokba kerül, ha egy republikánus politikus továbbra is beáll Trump mögé. Az viszont gond, hogy az elnöknek még van ideje január 20-áig és továbbra is azt szajkózza, hogy elvették tőle a győzelmet. A másik nagy baj az, hogy milliók hisznek neki. Az FBI már évek óta figyelmeztet, hogy a legnagyobb terrorfenyegetést a hazai szélsőjobb jelenti. Márpedig lehet, hogy az most elszabadul.

Hosszabb távon az amerikai demokrácia attól függ, hogy a republikánusok elítélik-e – nem egyszerűen az elnököt, hanem annak módszereit. A köztársaságiaknak támogatniuk kell az új kormányzat gazdasági intézkedéseit, mert a populizmust jórészt anyagi okok váltják ki. Biden akkor teheti a legtöbbet a demokráciáért, ha bizonyítja, hogy működik az új adminisztráció. Egyedül azonban nem képes rá. Ezért a republikánusoknak vállalniuk kell a két párti együttműködést. Ha nem, akkor valószínűleg kudarcot vall a következő elnök, valamint Amerika is.

Economist   

A kommentár úgy véli, hogy Trump ki fogja tölteni a hivatali idejéből még hátralévő pár napot, mert ez az érdekük azoknak, akik felmenthetnék, illetve impeachmentet kezdeményezhetnének ellen. Az viszont, hogy magától lemondana, szinte teljesen kizárt. Eltávolítására a 2. leggyorsabb módszer az volna, hogy az alelnök a kormányzat többségének támogatásával megteszi ehhez a megfelelő lépést, ám erre kár számítani.

Pence hivatkozhat arra, hogy nem akart a leváltással még erőszakosabb megmozdulásokat kiváltani. Számításaiban alighanem szerepet játszik, hogy a fegyveres erők a jelek szerint nem hajlandóak végrehajtani törvényellenes parancsot. De ha mégis a másik utat választaná, a döntéshez kétharmad kellene a törvényhozásban.

És itt kerül a képbe az alkotmányos vádemelési eljárás. Az már egyszerű többséggel fel lehet vetni a Képviselőházban, de hogy keresztülmenjen, ahhoz meg kellene nyerni nagyjából 70 republikánus honatyát. Majd 66 %-ot kellene összehozni a Szenátusban is. Ha ez sikerülne, az pompás volna, mert akkor Trump nem jelöltethetné magát többé elnöknek.

Akik az örökébe akarnak lépni a párton belül, azok számára ez a lehetőség igencsak vonzó, ám hogy megkapják az esélyt, ahhoz nem idegeníthetik el maguktól az elnök híveit. Ezért most egymást támadják. Ily módon bizonyosnak tűnik, hogy a politikus még 11 napig a hivatalában marad. Ő különben mesterien ki tudja forgatni az igazságot. Támogatói már arról beszélnek, hogy a szerdai erőszak mögött a szélsőbalos Antifa mozgalom állt. Inkább ezt hangoztatják, mint hogy beismerjék: olyasvalakire szavaztak, aki a Kongresszus ellen uszított egy rakás banditát.

A következmény az, hogy sok amerikai bízik a legjobban, de sokat nem tud tenni, hogy meggátolja a legrosszabbat a következő másfél hétben.

Die Presse

Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, Budapesten a hivatalosságok polgárháború lehetőségét ecsetelik, az ukrán külügyminiszter pedig csak olajat önt a tűzre. Mindenesetre már volt két gyújtogatás és az események sok rossz vért szülnek. A történtekben aktív szerepet játszik az ukrán titkosszolgálat, az SZBU.

November végén 4 helyen is házkutatást tartott a magyar kisebbség vezetőinél. Darcsi Karola, a beregszászi Tanárképző Főiskola politológia és filozófia professzora, akit idáig már ötször idéztek be a hatóságok, hogy a magyar elszakadási törekvésekről faggassák, egyáltalán nem fél a hatalomtól. Azt mondja a gondok 5 éve kezdődtek, mert az ukrán nacionalisták nem találtak szeparatistákat az ország keleti felén, ezért megtalálták a lakosságnak mindössze 0,2 %-át kitevő magyarságot. Azóta kötet foglalja össze a magyarellenes támadásokat. Minden évre jutott egy tucat.

A tanár irodáját is érintette a razzia, arról nem beszélve, hogy a világhálón provokatőrnek, a város élenjáró szakadárjának minősítik. Pedig a kisebbségi politikusok csupán ünnepi alkalmakkor éneklik el a nemzeti himnuszt. Egyébként meg van győződve arról, hogy az SZBU tette fel a netre azt a fenyegető videót a magyarok ellen, amely nagy felháborodást keltett. De még az senki kizárt, hogy a szálakat az oroszok mozgatják. Ádvent idején már arról szóltak az értesülések, hogy megmérgezik Beregszászon az ivóvizet.