Előfizetés

Meghalt 114 Covid-beteg és 2716 új fertőzöttet azonosítottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.09. 09:44

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Napok óta csekély mértékben változnak csak az esetszámok, nem enyhül a koronavírus-járvány hazánkban.
Szombat reggelre  2 716 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 340 459-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 114 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 554-re emelkedett – írja a kormányzati tájékoztató oldal. Az aktív fertőzöttek száma 136 733, míg kórházban 5 126 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 365-en lélegeztetőgépen vannak. A gyógyultak szám jelenleg 193 172. 
A járvány lassítása és a kórházak teljesítőképessége érdekében továbbra is érvényben vannak az eddigi védelmi intézkedések és Orbán Viktor miniszterelnök pénteki bejelentése értelmében február 1-ig érvényben is maradnak, és addig a középiskolákban is marad a digitális oktatás.    Felidézték, Magyarországra eddig három szállítmány Pfizer-vakcina érkezett, amely összesen 79 ezer ember oltását teszi lehetővé. Jövő kedden pedig újabb 39 ezer ember számára érkezik oltóanyag. Már 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, és fokozatosan megkapják az oltást az idősotthonok lakói és dolgozói.

Péterfalvi: „Nem a tiltás oldalán voltunk”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.09. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Facebook beavatkozik egy független állam, Magyarország alkotmányos jogainak a rendszerébe – állítja Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke.
A fertőzések alakulásának életkor és terület szerinti eloszlásáról, vagy például a kórházi kapacitásokról egyáltalán nem tudunk semmit – hívta fel a figyelmet nemrég a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A kormány jogszerűen megteheti, hogy eltitkol alapvetően fontos járványügyi adatokat? Alapvetően fontos járványügyi adatokat nyilvánvalóan nem lehet eltitkolni. Nem ez történik? Bonyolult kérdés, hogy mikor, milyen következményekkel járhat egy adat publikálása. Olaszországban tavasszal, amikor kiderült, hogy melyek a kevésbé fertőzött területek, tömegek indultak útnak. Komoly intézkedéseket kellett hozni, hogy ne hurcolhassák be a vírust. A pandémiának van adatvédelmi vonatkozása is, de elsődlegesen a vírushelyzetet kell kezelni, ami viszont a járványügyi szakemberek feladata. A legfontosabb a közegészségügy, ehhez viszonyítva kell nézni azt, hogy mi van az adatvédelemmel. Az információk visszatartása nehezíti a vírus elleni egyéni védekezést, amit pedig az operatív törzs – amúgy jogosan – elvár az emberektől. Ezt nem érzi aggályosnak? Egyes esetekben meg lehet nézni, hogy van-e alkotmányos, a járvány kezelése szempontjából igazolható indoka az adatok visszatartásának, de általánosságban nem osztom a TASZ álláspontját. A jelenlegi tájékoztatási gyakorlattal szerintem nem sérül az információszabadság. A vírushelyzetre hivatkozva a minisztériumok és állami szervek már 90 napig is elhúzhatják, hogy válaszoljanak a közérdekű adatigénylésekre. Urbán Ágnes médiakutatót idézve: nehezen elképzelhető, hogy létezik olyan járványügyi téma, amelynek megválaszolása ráérne három hónap múlva. Rendben van ez így? A 90 nap emlegetése csúsztatás, hiszen 45 napos határidőről van szó, ami 45 nappal meghosszabbítható. Ezzel a lehetőséggel csak azok a szervek élhetnek, amelyek a „frontvonalban” dolgoznak, és az adatigénylés teljesítése hátráltatná elsődleges feladatuk elvégzését, a járvány elleni védekezést. Esetről esetre kell mérlegelni, hogy milyen intézményhez milyen adatigénylést nyújtottak be. Ha van konkrét panasz, akkor azt természetesen kivizsgáljuk. Eddig csupán egy ilyen beadvány érkezett hozzánk, amit nem találtunk megalapozottnak. Megjegyzem: ha jön is válasz, abban gyakran nincs semmi köszönet. Elég öreg vagyok már, adatvédelmi biztosi működésem jelentős része a szocialisták kormányzásának időszakára esett. Akkor is felmerült a probléma, hogy egyes minisztériumok csak a baloldali sajtónak voltak hajlandók nyilatkozni, a jobboldalinak nem. Semmi új nincs a nap alatt. Mindkét politikai oldal nagyon pártolja az információszabadságot, amikor ellenzékben van, és igyekszik szűkíteni azt, amikor kormányra kerül. Ezt nem tartom jó dolognak, az a helyes, ha a közérdekű információk mindig és minél szélesebb körben eljutnak az állampolgárokhoz. Az Európai Adatvédelmi Testület állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a személyes adatok védelmét még rendkívüli körülmények között, járvány idején is fenn kell tartani. A magyar kormány eddigi intézkedései megfeleltek ennek a követelményeknek? Azt gondolom, hogy igen. Álláspontom szerint sem tavasszal, sem a második hullám időszakában nem volt olyan kormányzati rendelkezés, amely adatvédelmi értelemben ne lenne alkotmányos, vagy sértené a GDPR-t, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét. A kormány arra buzdít, hogy minél többen regisztráljanak oltásra. Csakhogy az online oldalon adatkezelőként feltűnik a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda. Lát garanciát arra, hogy a személyes adatainkat nem fogják pártpolitikai célokra felhasználni? Az online regisztrációnál két cél van. Az egyik az oltásra való bejelentkezés, a másik az, hogy – amennyiben valaki folyamatos kapcsolattartást szeretne a kormányzattal – megadhassa az elérhetőségeit. Ehhez azonban az adott rubrikára rákattintva külön hozzá kell járulnia. Az első esetben a Miniszterelnöki Kabinetiroda titkosítva kezeli az adatokat, nem fér hozzájuk, nem is látja azokat. A második esetben a kabinetirodához csak a konzultációt igénylők neve és kapcsolattartási adatai kerülnek. A kettő között nincs átjárás. A konstrukciót mi is véleményeztük, nem találtuk aggályosnak. Megnyugtathatom, hogy sem Rogán Antal, sem más illetéktelenek nem nézegethetik senkinek az egészségügyi adatait – ha burkoltan erre vonatkozott volna a kérdése. Nem feltétlenül csak erre, hanem például adatbázis építésére. Ezt is csak legálisan, a meghatározott célra, az említett második esetben – az állampolgárok hozzájárulásával – lehet megtenni. Vezethetnek-e nyilvántartást a munkahelyeken akár a fertőzöttekről, akár azokról, akik igényeltek és kaptak védőoltást? Kötelezővé tehetik-e az oltást, ha az állam nem teszi azzá? Bár nekünk is voltak a témába vágó állásfoglalásaink, megint csak azt tudom mondani, hogy ezek elsősorban a járványügyi szakemberekre tartozó kérdések. Oltási igazoláshoz kötné a kormány bizonyos szolgáltatások igénybevételét. Ehhez milyen feltételeknek kell teljesülnie? Már tartottunk egy gyors egyeztetést a Belügyminisztériummal arról, hogy van-e elvi kifogásunk az oltási igazolvány ellen. Elvi kifogásunk nincs. Valószínűleg születnek majd máshol is tagállami jogszabályok, de nekem meggyőződésem, hogy igazából nincs nemzeti megoldás. Nemzetközi, uniós szintű szabályok elfogadására lenne szükség. Az nem lehet, hogy az egyik országban előnyt élveznek az oltási igazolvánnyal rendelkezők, a másik országban pedig nem. Mi van akkor, ha az egyik légitársaság enged repülni, mert nem kér oltási igazolványt, a másik légitársaság viszont nem hoz haza, mert ragaszkodik az oltási igazolványhoz? Az egész járványra érvényes, hogy országhatárokon átnyúló közegészségügyi problémáról van szó, ezért össze kell hangolni a lépéseket. Más téma: a dróntörvény szigorítása lehetetlenné teszi, hogy leleplező felvételek készüljenek a közpénzek milliárdjaiból gazdagodó „vállalkozók” luxusingatlanjairól. Holott korábban ön is jogszerűnek minősítette, hogy magánszférát nem sértő drónfelvételeket tegyen közzé a sajtó. Adatvédelmi aspektusból az elszámoltathatóság elve a fontos. Ahhoz, hogy sérelem esetén jogorvoslatot kérhessünk, tudnunk kell, ki reptette a drónt. Ezért van szükség regisztrációra. Mi nem a tiltás oldalán voltunk, azt mondtuk, hogy szabályozni kell. Az, hogy a jogalkotó a tiltást választotta, megint másik kérdés. A konkrét ügyekben majd ki fog alakulni valamilyen bírósági gyakorlat. Abban megállapodhatunk, hogy a drónszigorítás nem a sajtószabadság kiteljesedését szolgálta? Ennek megítélése nem az én kompetenciám. Adatvédelmi megközelítésből annyit mondhatok, hogy a drónok reptetését a magánszféra szempontjából kifejezetten veszélyesnek tartom. Javasolta, hogy jöjjön létre egy magyar hatóság, amely ellenőrzési jogot gyakorolna a közösségi média fölött. Ebben az ügyben van valamilyen fejlemény? Legyen világos, hogy miről beszéltem. Abból indultam ki, hogy a közösségi oldalak működtetése felvet súlyos adatvédelmi kérdéseket. A Facebook egy amerikai cég, amelynek európai központja Írországban van. A magyarországi felhasználó panaszát nem mi, hanem az írországi adatvédelmi hatóság fogja elbírálni. Nekünk nincs mozgásterünk. Ha ön valamelyik bejegyzésében a kormányt szidja, a Facebook pedig egy ismeretlen algoritmus alapján törli a bejegyzését vagy akár az egész oldalát, milyen alapon teszi. A magyar törvények szerint önt – néhány büntetőjogi esetet leszámítva – megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. A vélemény adatnak minősül? Hát, hogyne. És mit csinál a Facebook? Korlátozza a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A választás eredményét is befolyásolhatja az, hogy milyen véleményeket engednek megjelenni. Tehát egy amerikai üzleti cég, amely tulajdonképpen monopolhelyzetben van, akadályozza egy szuverén állam alkotmányos jogának az érvényesülését, beavatkozik egy független ország alkotmányos jogainak a rendszerébe. A felvetésem annyi volt, hogy ilyen panaszos ügyekben egy magyar hatóság kezébe kellene adni a döntést. Hogyan képzeli? Éppen az a kérdés, hogy a Facebookot milyen módon lehet bevonni a magyar joghatóság alá. Nincs információm arról, hogy a kormányban dolgoznak-e valamilyen koncepción. A lengyelek súlyos pénzbírságokkal próbálkoznak, várjuk meg, mire mennek vele. Bármennyire is kiforgatják a szavaimat, csak arra hívtam fel a figyelmet: nonszensz, hogy egy független államban nem tud érvényesülni az adott ország gyakorlata, mert egy amerikai cég ezt nem hagyja. Ugyanígy gondolnám, ha orosz vagy kínai cég nem hagyná. Teljesen mindegy. Ez magyar ügy.  

Névjegy

Péterfalvi Attila 1957-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán végezte. Jogász, címzetes egyetemi tanár. 2001-2007 között adatvédelmi biztos volt, 2012-től a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Idén január elsejétől mandátumát újabb kilenc évre meghosszabbították.

Nem Brüsszel a hibás

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.09. 07:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Miközben Orbán Viktor arról beszél, hogy az EU tétlenkedik, ezért kénytelen lesz a kormány máshonnan beszerezni az oltóanyagot, egyelőre csak az unió beszerezte nyugati ellenszerre számíthatunk nagy mennyiségben.
Sikerült újabb 300 millió adagot lekötni a már forgalomba hozott Pfizer/BioNTech oltóanyagból – jelentette be pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) bizottság elnöke. A frissen leszerződött mennyiségből 75 millió már az idei második negyedévben felhasználható lesz, ami azt jelenti, hogy az oltási kampány jelentősen felgyorsulhat. Az EU ezzel összesen csaknem 2,3 milliárd adaghoz biztosít hozzáférést a legígéretesebbnek számító vakcinákból. Az Európai Bizottság szóvivői többször visszautasították azt az Orbán Viktor által is sugallt vádat, miszerint Brüsszel a hibás, amiért kevés oltóanyagot rendelt. A tagállamok kezdettől fogva tisztában voltak az előszerződések tartalmával: a kialkudott mennyiséggel, a szállítások ütemezésével és a rendelt készítmények árával – hangsúlyozzák. A magyar miniszterelnök a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában ismét szóvá tette, hogy "lassan" jön az EU-ból a vakcina: "a központ, – ez Brüsszel – valamit tárgyalt, és most, akkor ülünk itt, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag, ez frusztrál". Ezért a kormányfő szerint tárgyalnak az izraeliekkel, a kínaiakkal meg az oroszokkal is. Ugyanakkor Izrael szintén a Pfizer anyagával olt, az orosz vakcinával kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismerte be, hogy Moszkvának nincs elég gyártókapacitása, hogy eleget szállítson, Kínából pedig egyelőre csak az oltóanyag dokumentációja érkezett meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez. Müller Cecília országos tiszti főorvos tegnap hosszan sorolta, honnan mennyi - a Pfizer oltóanyagából 3,3 millió, az AstraZenecából 3,27 millió, a Janssenből 2,18 millió, a Modernából 827 ezer, CureVacból 250 ezer embernek elég - vakcina érkezik, de se orosz, se kínai szállítmányról nem tett említést. A vakcinák közös beszerzéséről a tagállamokkal egyetértésben született és születik döntés az EU-ban. A folyamatot a 27 tagállam és az EB képviselőiből álló irányítóbizottság felügyeli. A grémium felhatalmazása alapján egy kisebb létszámú tárgyalócsoport folytat megbeszéléseket az oltóanyag-gyártókkal, amelyben a Bizottságon kívül néhány tagország küldötte vesz részt. Az irányítóbizottság koordinálja az egyeztetéseket, gondoskodik róla, hogy a tárgyalócsoport a tagállamok igényeinek és elvárásainak megfelelően kössön megállapodásokat a vakcinák előállítóval. Amikor az EU27-ek tavaly megegyeztek a közös beszerzésről, jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem folytatnak párhuzamos tárgyalásokat a gyártókkal saját célú vásárlásokról. Ettől függetlenül Németország és Dánia is megfejelte a saját uniós adagját a Pfizer/BioNTech vakcinából. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken közölte, hogy akár már január végén befejezheti egy újabb oltóanyag, az AstraZeneca készítményének vizsgálatát. A szert az Egyesült Királyságban már sürgősséggel engedélyezték, ahogyan a Pfizer/BionTech jóváhagyása is előbb megtörtént. Ez nem azért van így, mert az EU-n kívül könnyebb vakcinához jutni, hanem azért, mert a brit eljárás lazább, mint az európai: az ideglenesen kiadott engedélyt gyakran meg kell újítani, és kevesebb tesztet kell hozzá elvégezni. Az EMA jóváhagyása szigorúbb vizsgálati eljáráshoz kötött és egy évre szól. Ráadásul a a London által tető alá hozott alku értelmében a vakcinával összefüggő esetleges problémákért a kormány felel, míg a brüsszeli megállapodás szerint a gyártók.