Előfizetés

Péterfalvi: „Nem a tiltás oldalán voltunk”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.09. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Facebook beavatkozik egy független állam, Magyarország alkotmányos jogainak a rendszerébe – állítja Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke.
A fertőzések alakulásának életkor és terület szerinti eloszlásáról, vagy például a kórházi kapacitásokról egyáltalán nem tudunk semmit – hívta fel a figyelmet nemrég a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A kormány jogszerűen megteheti, hogy eltitkol alapvetően fontos járványügyi adatokat? Alapvetően fontos járványügyi adatokat nyilvánvalóan nem lehet eltitkolni. Nem ez történik? Bonyolult kérdés, hogy mikor, milyen következményekkel járhat egy adat publikálása. Olaszországban tavasszal, amikor kiderült, hogy melyek a kevésbé fertőzött területek, tömegek indultak útnak. Komoly intézkedéseket kellett hozni, hogy ne hurcolhassák be a vírust. A pandémiának van adatvédelmi vonatkozása is, de elsődlegesen a vírushelyzetet kell kezelni, ami viszont a járványügyi szakemberek feladata. A legfontosabb a közegészségügy, ehhez viszonyítva kell nézni azt, hogy mi van az adatvédelemmel. Az információk visszatartása nehezíti a vírus elleni egyéni védekezést, amit pedig az operatív törzs – amúgy jogosan – elvár az emberektől. Ezt nem érzi aggályosnak? Egyes esetekben meg lehet nézni, hogy van-e alkotmányos, a járvány kezelése szempontjából igazolható indoka az adatok visszatartásának, de általánosságban nem osztom a TASZ álláspontját. A jelenlegi tájékoztatási gyakorlattal szerintem nem sérül az információszabadság. A vírushelyzetre hivatkozva a minisztériumok és állami szervek már 90 napig is elhúzhatják, hogy válaszoljanak a közérdekű adatigénylésekre. Urbán Ágnes médiakutatót idézve: nehezen elképzelhető, hogy létezik olyan járványügyi téma, amelynek megválaszolása ráérne három hónap múlva. Rendben van ez így? A 90 nap emlegetése csúsztatás, hiszen 45 napos határidőről van szó, ami 45 nappal meghosszabbítható. Ezzel a lehetőséggel csak azok a szervek élhetnek, amelyek a „frontvonalban” dolgoznak, és az adatigénylés teljesítése hátráltatná elsődleges feladatuk elvégzését, a járvány elleni védekezést. Esetről esetre kell mérlegelni, hogy milyen intézményhez milyen adatigénylést nyújtottak be. Ha van konkrét panasz, akkor azt természetesen kivizsgáljuk. Eddig csupán egy ilyen beadvány érkezett hozzánk, amit nem találtunk megalapozottnak. Megjegyzem: ha jön is válasz, abban gyakran nincs semmi köszönet. Elég öreg vagyok már, adatvédelmi biztosi működésem jelentős része a szocialisták kormányzásának időszakára esett. Akkor is felmerült a probléma, hogy egyes minisztériumok csak a baloldali sajtónak voltak hajlandók nyilatkozni, a jobboldalinak nem. Semmi új nincs a nap alatt. Mindkét politikai oldal nagyon pártolja az információszabadságot, amikor ellenzékben van, és igyekszik szűkíteni azt, amikor kormányra kerül. Ezt nem tartom jó dolognak, az a helyes, ha a közérdekű információk mindig és minél szélesebb körben eljutnak az állampolgárokhoz. Az Európai Adatvédelmi Testület állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a személyes adatok védelmét még rendkívüli körülmények között, járvány idején is fenn kell tartani. A magyar kormány eddigi intézkedései megfeleltek ennek a követelményeknek? Azt gondolom, hogy igen. Álláspontom szerint sem tavasszal, sem a második hullám időszakában nem volt olyan kormányzati rendelkezés, amely adatvédelmi értelemben ne lenne alkotmányos, vagy sértené a GDPR-t, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét. A kormány arra buzdít, hogy minél többen regisztráljanak oltásra. Csakhogy az online oldalon adatkezelőként feltűnik a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda. Lát garanciát arra, hogy a személyes adatainkat nem fogják pártpolitikai célokra felhasználni? Az online regisztrációnál két cél van. Az egyik az oltásra való bejelentkezés, a másik az, hogy – amennyiben valaki folyamatos kapcsolattartást szeretne a kormányzattal – megadhassa az elérhetőségeit. Ehhez azonban az adott rubrikára rákattintva külön hozzá kell járulnia. Az első esetben a Miniszterelnöki Kabinetiroda titkosítva kezeli az adatokat, nem fér hozzájuk, nem is látja azokat. A második esetben a kabinetirodához csak a konzultációt igénylők neve és kapcsolattartási adatai kerülnek. A kettő között nincs átjárás. A konstrukciót mi is véleményeztük, nem találtuk aggályosnak. Megnyugtathatom, hogy sem Rogán Antal, sem más illetéktelenek nem nézegethetik senkinek az egészségügyi adatait – ha burkoltan erre vonatkozott volna a kérdése. Nem feltétlenül csak erre, hanem például adatbázis építésére. Ezt is csak legálisan, a meghatározott célra, az említett második esetben – az állampolgárok hozzájárulásával – lehet megtenni. Vezethetnek-e nyilvántartást a munkahelyeken akár a fertőzöttekről, akár azokról, akik igényeltek és kaptak védőoltást? Kötelezővé tehetik-e az oltást, ha az állam nem teszi azzá? Bár nekünk is voltak a témába vágó állásfoglalásaink, megint csak azt tudom mondani, hogy ezek elsősorban a járványügyi szakemberekre tartozó kérdések. Oltási igazoláshoz kötné a kormány bizonyos szolgáltatások igénybevételét. Ehhez milyen feltételeknek kell teljesülnie? Már tartottunk egy gyors egyeztetést a Belügyminisztériummal arról, hogy van-e elvi kifogásunk az oltási igazolvány ellen. Elvi kifogásunk nincs. Valószínűleg születnek majd máshol is tagállami jogszabályok, de nekem meggyőződésem, hogy igazából nincs nemzeti megoldás. Nemzetközi, uniós szintű szabályok elfogadására lenne szükség. Az nem lehet, hogy az egyik országban előnyt élveznek az oltási igazolvánnyal rendelkezők, a másik országban pedig nem. Mi van akkor, ha az egyik légitársaság enged repülni, mert nem kér oltási igazolványt, a másik légitársaság viszont nem hoz haza, mert ragaszkodik az oltási igazolványhoz? Az egész járványra érvényes, hogy országhatárokon átnyúló közegészségügyi problémáról van szó, ezért össze kell hangolni a lépéseket. Más téma: a dróntörvény szigorítása lehetetlenné teszi, hogy leleplező felvételek készüljenek a közpénzek milliárdjaiból gazdagodó „vállalkozók” luxusingatlanjairól. Holott korábban ön is jogszerűnek minősítette, hogy magánszférát nem sértő drónfelvételeket tegyen közzé a sajtó. Adatvédelmi aspektusból az elszámoltathatóság elve a fontos. Ahhoz, hogy sérelem esetén jogorvoslatot kérhessünk, tudnunk kell, ki reptette a drónt. Ezért van szükség regisztrációra. Mi nem a tiltás oldalán voltunk, azt mondtuk, hogy szabályozni kell. Az, hogy a jogalkotó a tiltást választotta, megint másik kérdés. A konkrét ügyekben majd ki fog alakulni valamilyen bírósági gyakorlat. Abban megállapodhatunk, hogy a drónszigorítás nem a sajtószabadság kiteljesedését szolgálta? Ennek megítélése nem az én kompetenciám. Adatvédelmi megközelítésből annyit mondhatok, hogy a drónok reptetését a magánszféra szempontjából kifejezetten veszélyesnek tartom. Javasolta, hogy jöjjön létre egy magyar hatóság, amely ellenőrzési jogot gyakorolna a közösségi média fölött. Ebben az ügyben van valamilyen fejlemény? Legyen világos, hogy miről beszéltem. Abból indultam ki, hogy a közösségi oldalak működtetése felvet súlyos adatvédelmi kérdéseket. A Facebook egy amerikai cég, amelynek európai központja Írországban van. A magyarországi felhasználó panaszát nem mi, hanem az írországi adatvédelmi hatóság fogja elbírálni. Nekünk nincs mozgásterünk. Ha ön valamelyik bejegyzésében a kormányt szidja, a Facebook pedig egy ismeretlen algoritmus alapján törli a bejegyzését vagy akár az egész oldalát, milyen alapon teszi. A magyar törvények szerint önt – néhány büntetőjogi esetet leszámítva – megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. A vélemény adatnak minősül? Hát, hogyne. És mit csinál a Facebook? Korlátozza a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A választás eredményét is befolyásolhatja az, hogy milyen véleményeket engednek megjelenni. Tehát egy amerikai üzleti cég, amely tulajdonképpen monopolhelyzetben van, akadályozza egy szuverén állam alkotmányos jogának az érvényesülését, beavatkozik egy független ország alkotmányos jogainak a rendszerébe. A felvetésem annyi volt, hogy ilyen panaszos ügyekben egy magyar hatóság kezébe kellene adni a döntést. Hogyan képzeli? Éppen az a kérdés, hogy a Facebookot milyen módon lehet bevonni a magyar joghatóság alá. Nincs információm arról, hogy a kormányban dolgoznak-e valamilyen koncepción. A lengyelek súlyos pénzbírságokkal próbálkoznak, várjuk meg, mire mennek vele. Bármennyire is kiforgatják a szavaimat, csak arra hívtam fel a figyelmet: nonszensz, hogy egy független államban nem tud érvényesülni az adott ország gyakorlata, mert egy amerikai cég ezt nem hagyja. Ugyanígy gondolnám, ha orosz vagy kínai cég nem hagyná. Teljesen mindegy. Ez magyar ügy.  

Névjegy

Péterfalvi Attila 1957-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán végezte. Jogász, címzetes egyetemi tanár. 2001-2007 között adatvédelmi biztos volt, 2012-től a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Idén január elsejétől mandátumát újabb kilenc évre meghosszabbították.

Nem Brüsszel a hibás

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.09. 07:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Miközben Orbán Viktor arról beszél, hogy az EU tétlenkedik, ezért kénytelen lesz a kormány máshonnan beszerezni az oltóanyagot, egyelőre csak az unió beszerezte nyugati ellenszerre számíthatunk nagy mennyiségben.
Sikerült újabb 300 millió adagot lekötni a már forgalomba hozott Pfizer/BioNTech oltóanyagból – jelentette be pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) bizottság elnöke. A frissen leszerződött mennyiségből 75 millió már az idei második negyedévben felhasználható lesz, ami azt jelenti, hogy az oltási kampány jelentősen felgyorsulhat. Az EU ezzel összesen csaknem 2,3 milliárd adaghoz biztosít hozzáférést a legígéretesebbnek számító vakcinákból. Az Európai Bizottság szóvivői többször visszautasították azt az Orbán Viktor által is sugallt vádat, miszerint Brüsszel a hibás, amiért kevés oltóanyagot rendelt. A tagállamok kezdettől fogva tisztában voltak az előszerződések tartalmával: a kialkudott mennyiséggel, a szállítások ütemezésével és a rendelt készítmények árával – hangsúlyozzák. A magyar miniszterelnök a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában ismét szóvá tette, hogy "lassan" jön az EU-ból a vakcina: "a központ, – ez Brüsszel – valamit tárgyalt, és most, akkor ülünk itt, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag, ez frusztrál". Ezért a kormányfő szerint tárgyalnak az izraeliekkel, a kínaiakkal meg az oroszokkal is. Ugyanakkor Izrael szintén a Pfizer anyagával olt, az orosz vakcinával kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismerte be, hogy Moszkvának nincs elég gyártókapacitása, hogy eleget szállítson, Kínából pedig egyelőre csak az oltóanyag dokumentációja érkezett meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez. Müller Cecília országos tiszti főorvos tegnap hosszan sorolta, honnan mennyi - a Pfizer oltóanyagából 3,3 millió, az AstraZenecából 3,27 millió, a Janssenből 2,18 millió, a Modernából 827 ezer, CureVacból 250 ezer embernek elég - vakcina érkezik, de se orosz, se kínai szállítmányról nem tett említést. A vakcinák közös beszerzéséről a tagállamokkal egyetértésben született és születik döntés az EU-ban. A folyamatot a 27 tagállam és az EB képviselőiből álló irányítóbizottság felügyeli. A grémium felhatalmazása alapján egy kisebb létszámú tárgyalócsoport folytat megbeszéléseket az oltóanyag-gyártókkal, amelyben a Bizottságon kívül néhány tagország küldötte vesz részt. Az irányítóbizottság koordinálja az egyeztetéseket, gondoskodik róla, hogy a tárgyalócsoport a tagállamok igényeinek és elvárásainak megfelelően kössön megállapodásokat a vakcinák előállítóval. Amikor az EU27-ek tavaly megegyeztek a közös beszerzésről, jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem folytatnak párhuzamos tárgyalásokat a gyártókkal saját célú vásárlásokról. Ettől függetlenül Németország és Dánia is megfejelte a saját uniós adagját a Pfizer/BioNTech vakcinából. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken közölte, hogy akár már január végén befejezheti egy újabb oltóanyag, az AstraZeneca készítményének vizsgálatát. A szert az Egyesült Királyságban már sürgősséggel engedélyezték, ahogyan a Pfizer/BionTech jóváhagyása is előbb megtörtént. Ez nem azért van így, mert az EU-n kívül könnyebb vakcinához jutni, hanem azért, mert a brit eljárás lazább, mint az európai: az ideglenesen kiadott engedélyt gyakran meg kell újítani, és kevesebb tesztet kell hozzá elvégezni. Az EMA jóváhagyása szigorúbb vizsgálati eljáráshoz kötött és egy évre szól. Ráadásul a a London által tető alá hozott alku értelmében a vakcinával összefüggő esetleges problémákért a kormány felel, míg a brüsszeli megállapodás szerint a gyártók.   

A NER-rel háborúzik Erzsébetváros

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.09. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Bedöntheti a VII. kerületi önkormányzatot a Király utcai ingatlanok pere. A kötbér-számláló már 11 milliárd felett jár. Niedermüllerék a szerződés létét is vitatják.
A Király utca 23-29. szám alatt három lakóház és egy telek található (ez utóbbin még a sarokszomszéd Wichmann Tamás többszörös olimpia érmes sportoló támogatásával létesült játszótér). Az épületeket lebontanák, és az ingatlanokon egy ötemeletes hotelt építtetnének Fidesz-közeli befektetők (lásd keretes írásunkat). Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóházakat és a mellettük lévő játszóteret 2019-ben a fideszes többségű, Vattamány Zsolt kormánypárti polgármester vezette önkormányzat adta el. Ez a jelenlegi kerületvezetés jogértelmezése szerint törvénytelenül történt meg – tájékoztatta a Népszavát a jelenleg már Niedermüller Péter (DK) vezette kerület. Kifogásolják, hogy egyrészt áron alul, mindenféle pályázat nélkül, Erzsébetváros szempontjából előnytelen feltételekkel adtak túl az ingatlanokon, másrészt úgy vállaltak kötelezettségeket a szerződéssel összefüggésben, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi alapja. Az előző, fideszes vezetésű önkormányzat többek között vállalta, hogy az épületeket záros határidőn belül kiüríti, de a lakók nem tudtak kiköltözni, mert a számukra felajánlott – több esetben nagyon rossz állapotú – cserelakások felújítása nem történt meg. És bár ezeket a munkákat a kerület igyekszik befejezni, de a családok egy részét azóta sem sikerült kiköltöztetni a Király utcai házakból. Ennek következtében, szinte a szerződéskötés pillanatában kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett az önkormányzatnak, ami azóta is halmozódik, és jelenleg 11 milliárdos fenyegetést jelent a kerületnek. Összehasonlításként: ez Erzsébetváros költségvetésének csaknem fele. (A 24.hu korábbi információ szerint az ingatlanokért eredetileg kialkudott vételár 2,6 milliárd forint volt.) Az önkormányzat eddig két pert indított és büntetőfeljelentést is tett a szerződésekkel összefüggésben. Az önkormányzat mindezek révén azt szeretné elérni, hogy a Király utcai ingatlanok a tulajdonában maradjanak, azokat ne lehessen lebontani, és ne épülhessen fel a vevő Sunbelt Kft. elképzelése szerinti ötemeletes hotel. Erre egyébként még nincs érvényes építési engedély, sőt engedélykérelemről sem tud az önkormányzat.  A Király utcai tervezett ingatlanfejlesztés mellett áll az elmúlt napokban nagy vihart kavart színes múltú, Wichmann Tamás egykori kocsmájának helyet adó Kazinczy utcai épület. Ennek bontásához szintén az előző kerületvezetés járult hozzá, hogy egy minihotelt építsen a helyére a Rum Garden Kft. A 2018-ban készült értékvédelmi dokumentáció szerint az egy emeletes épületet 1867-ben húzták fel, de jelenlegi formájában alaprajzi kialakításában egyáltalán nem, míg homlokzati kialakításában az emeleti szinten részben őrzi az építéskori állapotot. A szakvélemény készítői csak a kapuzat és a lépcsőház kovácsoltvas díszítőelemeit tartották megőrzésre érdemesnek. Az épület nem élvez műemléki védettséget és bontása, illetve az új épület a kerület építési szabályzatával sem ellentétes. A belvárosi műemlékvédelemben jelentős szerepet vállaló civil Óvás Egyesület mindenesetre azt fontolgatja, hogy az UNESCO segítségét kéri az épület védelme érdekében. A kerülethez egyelőre nem érkezett be közterület foglalási engedély, amelynek megtagadását többen is javasolták a kerületvezetésének, mondván így megakadályozható a bontás. Csakhogy ez egy hivatali eljárás, amelyet kérésre le kell folytatni, s ha a kérelem megfelel az előírásoknak, akkor a kiadását nem lehet megtagadni – figyelmeztették a Népszavát az önkormányzattól.  

Offshore-hátterű cég a tulajdonosok között

A Rum Garden és Sunbelt Kft. ugyan egymástól függetlenül vásárolta meg a Kazinczy, illetve a Király utcai ingatlanokat, de az a közös bennük, hogy mindkettő több szálon is kötődik a NER-hez. A Rum Garden egyik tulajdonosa az offshore hátterű Gevin Hill Holding. Ügyvezetője, Udvari Angéla, aki több szálon kapcsolódik Lefkovics Györgyhöz, akit viszont Rogán Antallal emlegetnek együtt. A cég másik tulajdonosa az FLLGroup Hungary Zrt., amelynek ügyvezetője Kassai Szilvia tavaly augusztusig az orosz Gazprommal kereskedő Panrusgáz Zrt.-ben volt igazgatósági tag. Az FLL másik tulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek ügyvezetője, Tóth Gábor Szilárd a Fidelitas tagja volt. A Panrusgáz igazgatóságában egy ideig Szivek Norbert a Nemzeti Vagyonkezelő vezetője is feltűnt, aki akkortájt az iparipark-fejlesztésekre milliárdos tőkével létrejött állami NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. felügyelőbizottságának is vezetője volt a tulajdonos állam képviselőjeként. A céget pedig 2019 júniusáig Török Zsombor vezette, aki egészen tavaly nyárig a Király utcai ingatlanokat megszerző Sunbelt Holding vezérigazgatója is volt. Jelenleg az egyik leányvállalatot irányítja. 

A Wichmann-ház története

A Wichmann Tamás olimpikon egykori kocsmájának helyet adó épület története egészen 1834-ig nyúlik vissza, amikor is a magyar kártya lapjait megrajzoló kártyafestő vette meg az akkor még földszintes épületet, hogy ott rendezze be a nyomdáját. Később működött itt bordélyház, tejcsarnok, üzemi étkezde is. A bulinegyed történelmi magjában, a Kazinczy utca 55. szám alatti épületet végül a Wichmann-házaspár eladta a Rum Garden Kft.-nek. Ahogy arról a Falanszter blog elsőként beszámolt: a cég 2019-ben bontási engedélyért folyamodott a kormányhivatalhoz, amelyet még abban az évben meg is kapott. Az építési engedélyt tavaly júliusban szerezte meg egy 12 szobás szállodához - ásta ki a blogot író Jamrik Levente. 

Jószerivel csak a homlokzatot hagyják meg

Áldását adta a kormány az Agrárminisztérium átépítésére. Az irodák mellett lesz benne hungarikumokat áruló mintapince és trianoni kiállítás is. Mindez része a Kossuth tér és az Országház tágabb környezetének megújítását célzó Steindl Imre Programnak, amelynek keretében újabb építkezések indulnak idén. A Kúria épületét csupán felújítják, az Agrárminisztérium 1887-ban átadott, elve államigazgatási célra készült palotáját viszont teljesen átépítik. A palota alá három szintes 260 autó befogadó mélygarázst vájnak. Ennek 23 százalékát az Alkotmány utca túloldalán lévő Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum), 77 százalékát a földművelésügyi tárca munkatársai kapják használatba – derül ki a csütörtöki kormányhatározatból. Ehhez azonban el kell bontani a meglévő épület legkevesebb felét, jószerivel csak a Kossuth tér felőli homlokzat marad érintetlen. Eltűnik a Kozma Ferenc utcára néző szinte teljes hátsó szárny, valamint a belső udvarok körüli traktusok a középső kivételével. Az új épület tehát legalább fele részben új lesz, ami súlyos kérdéseket vet fel a hazai műemlékvédelmet illetően. Az eredeti épületről készült értékleltár szerint az elbontandó részek közül a keleti homlokzat és valamennyi belső udvar homlokzata műemléki értéket képvisel, akár csak a melléklépcsőházak és az udvarok körül végigfutó keresztboltozatos közlekedők. Szerencsére az oszlopos előcsarnok, a középső udvar, a két díszes főlépcsőház és a Kossuth térre néző miniszteri helyiségcsoport megmarad. A Kozma utca és a Kossuth tér között a belvárosi Parisi Udvarhoz hasonlatos belső passzázst hoznak létre. Az Alkotmány utca felőli részen a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyhez kötődő kiállítóhely nyílik, illetve kialakítanak egy hungarikumok bemutatására és árusítására szolgáló mintapincét és egy éttermet is. Az épületben lesz egy külön étkezde a minisztérium és a Kúria dolgozóinak. A két épületnek közös lesz a fűtési és épületfelügyeleti rendszere is, hogy az Igazságügyi Palotához a lehető legkisebb mértékben kelljen hozzányúlni. Így is kicsi lesz a célra, ezért a kormányhatározat szerint a közelben lévő épületekben is lesznek irodái a Kúriának. 
A Földművelésügyi Minisztérium épületrekonstrukciójának célja a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának hiteles helyreállítása és ezzel az épület Kossuth Lajos téren betöltött városképi szerepének rehabilitálása, valamint a jelen kor követelményeinek megfelelő irodák kialakítása a minisztérium dolgozói számára – válaszolta a Népszava kérdésére Wachsler Tamás, a SIP programigazgatója, aki szerint a több mint egy éve folyó előkészítő munka, illetve a koncepció kidolgozása során maximálisan tekintettel voltak az örökségvédelmi szempontokra és rigorózusan betartják a műemlékekkel kapcsolatos jogszabályokat. Az épület külső homlokzatait Bukovics Gyula tervei szerint állítják helyre, beleértve az időközben elpusztult építészeti elemeket és szobrokat. A hátsó traktus elbontását az eredendően hibás alaprajzi rendszerrel magyarázta Wachsler, amelynek következményeként az irodák nagy részébe most kevés természetes fény jut. Erre megoldást kellett találni. Az átalakítás ugyan – ismeri el – egyes épületrészek ideiglenes elbontásával jár, de ez nem érinti a műemléki dokumentációban felsorolt értékeket. Így megőrzik a homlokzatokat, restaurálják az értékes belső tereket, mint például a középső udvar menti keresztboltozatos térsort és a főlépcsőházakat is. Az épület belső traktusainak egyes részeit és a hátsó szárnyat szintén elbontják, de azután „hiteles visszaállítják”. Az egykori Igazságügyi Palota reprezentatív épületének rekonstrukciója a műemléki értékek méltó helyreállítását és az eredeti funkció visszaállítását célozza. A teljes épület műemlék, így csak az utólag beépített, értéket nem képviselő részeket bontják el. Cserébe helyreállítják a meglévő és elpusztult eredeti épületelemeket, visszahozzák az elhurcolt festményeket, szobrokat és bútorokat. Hamarosan mindkét épület tervezése befejeződik. A kivitelezői tendert a kiviteli tervek véglegesítése után, várhatóan 2021 második negyedévében írják ki. A feltételes beszerzés során – a kivitelezés költségeinek mérséklésében használt – árlejtéses eljárást fogják alkalmazni, majd annak lezárulta után, a nyertes ajánlat ismeretében kérik a kormánytól a szükséges forrás biztosítását. A kivitelezés várhatóan még idén megkezdődik, de az átadás határidejét csak a tender lezárulta után lehet meghatározni. - SZ. A.