Előfizetés

Csúcson az állam tartozása

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.11. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A koronavírus-járványra hivatkozva a kormány elengedte a gyeplőt, és soha nem látott mértékben nőtt tavaly és nőhet idén is az ország adóssága, jócskán meghaladva a sokszor emlegetett 2010-es szintet. A következő években csak lassú csökkenés jöhet.
Egy ideig vége az államadósság elleni harcnak, a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság és a kormányzati költekezések lenullázták az eddig elért eredményeket. Rögtön az elején tisztázzuk, hogy az elmúlt tíz évben valójában egy fillérrel sem csökkent a magyar államadósság, hisz az a 2010-es 21 749 milliárd forintról 2020. III. negyedére 34 977 milliárd forintra emelkedett, de a múlt év végén végrehajtott devizakötvény-kibocsátásoknak és belföldi kötvényértékesítéseknek köszönhetően várhatóan ez az összeg 37 500 milliárd forintig is emelkedhet. Vagyis nem az államadósság értéke, hanem a nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított aránya csökkent 2010 és 2019 között, azaz a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően az ország kezdte kinőni az adósságát. A statisztikákban és nemzetközi összehasonlításban is a GDP-arányos adósságmutató változását figyelik: míg 2010-ban a közel 22 ezer milliárdos adósság az akkori GDP 80,2 százalékára rúgott, az azóta bekövetkezett gazdasági növekedésnek köszönhetően a 2019-ben 31 ezer milliárd forintra rúgó államadósság a GDP 65,4 százalékára csökkent.  Ha nincs a koronavírus-járvány és tovább tart a fellendülés, Magyarország egy-két év alatt teljesítette volna az euróbevezetés újabb követelményét, nevezetesen, hogy az államadósság a GDP 60 százaléka alá kerül. Ettől persze egy lépéssel sem közelített volna Magyarország az eurózónához, hisz jelenleg a kormány politikája miatt még az európai uniós elköteleződés is erősen kérdéses, másfelől pedig a V4-ektől egyre inkább leszakadó magyar gazdaság nincs felkészítve az eurócsatlakozásra. A koronavírus válság durván megtörte a 2010-2019 közötti trendet, és 2020-2021-ben akár 15 százalékponttal is emelkedhet az államadósság-mutató. Ugyanakkor az elmúlt tíz év vitathatatlan eredménye, hogy jelentősen csökkent az ország külső eladósodottsága, így sokkal kedvezőbb a kormány mozgástere, mint volt 2010-ben. A adósságnövekedés két forrása a 6-7 százalékos gazdasági visszaesés, illetve a megnövekedett költségvetési kiadások. Csak 2020-ban az államháztartás hiánya mintegy 5400 milliárd forint volt a Pénzügyminisztérium becslése szerint, ezt mind meg kellett finanszírozni az államnak, ami csak hitelfelvételből volt lehetséges. Ezen felül a kormány spájzolt is arra az esetre, ha az uniós költségvetés elfogadását veszélyeztető vétója miatt az ország előtt átmenetileg bezárultak volna a hitelfelvételi lehetőségek és közösségi források. Mindezek miatt 2020-ban a költségvetési hiány növekedésénél is nagyobb mértékben nőtt az államadósság. 2021 az államadósság-csökkenés szempontjából még vélhetően nem hozza meg a fordulatot. Ugyan a gazdasági növekedés visszatérhet, ennek mértéke még bizonytalan, 3-5 százalék között szóródnak az előrejelzések. Ez már önmagában csökkenthetné a GDP-arányos államadósságot, ám 2021-re a kormány még a gazdasági növekedésnél nagyobb GDP-arányos államháztartási hiányt tervez, ami viszont az adósságnövelés irányába hat. A kormány ezzel szemben azt ígéri, hogy a múlt évben felhalmozott tartalékokból finanszírozza a 2021-re tervezett magas hiány jelentős részét, vagyis a Pénzügyminisztérium arra készül, hogy már idén csökken az adósságmutató. A prognózisuk szerint a GDP-arányos adósság minden várakozáson felül a GDP 81,2 százalékára emelkedett 2020-ban, ami az idén már 80,8 százalékra csökken, de még 2024-ben is meghaladja majd a GDP 72 százalékát. A Pénzügyminisztérium becslése szerint az idén az államháztartás hiánya 3641 milliárd forint, azaz a várható GDP 6,5 százaléka lesz. A kormány 3,5 százalékos gazdasági növekedés mellett is arra számít, hogy 2021-ben a GDP-arányos államadósság már nem növekszik – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. 2021-es államadósság-finanszírozási tervét bemutató sajtótájékoztatón. A MNB ezzel szemben jóval szélesebb sávban 3,5-6 százalék közzé teszi a jövő évi növekedést. Elemzők szerint ha összejön a 3,5 százaléknál lényegesen nagyobb növekedés, akkor van esély már az államadósság csökkentésre 2021-ben is. Egy dolog persze a növekedés – hisz így lehet kinőni GDP-arányos adósságot –, de a valódi kulcs a magas államháztartási hiány csökkentése. Hiszen minden hiányból államadósság lesz, nem szabad hallgatni a szirénhangokra, vagyis csökkenteni kell a hiányt – ezt már Matolcsy György, a Magyar Nemzetei Bank elnöke mondta, a jegybank évzáró sajtótájékoztatóján. A jegybankelnök itt újfent megfogalmazta a korábbi tézisét, miszerint csak úgy lehet növekedés a magyar gazdaságban, ha az egyensúllyal párosul. Nagyon fontos a növekedés helyreállítása, de egy pillanatra se felejtsük el az egyensúlyt – hangoztatta, hozzátéve, hogy 2022-ig talán nem érdemes kitűznünk az egyensúly helyreállítását, de utána kötelező azt megtenni.
A kutatók arra számítanak, hogy a kormány igyekszik minél hamarabb visszatérni az adósságcsökkentés pályájára. Antal Judit, az OG Research vezetője a Magyra Közgazdasági Társasági témában tartott decemberi konferenciáján úgy fogalmazott: a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magas hiányt lecsökkentse, de nem lesz könnyű dolga. Amíg a gazdasági válság véget nem ér, addig az a költségvetési folyamatokra kedvezőtlenül hat. Antal konzervatív módon azzal számolt, hogy az államadósság jelentős mértékben megugrik, és a csúcsot követően lassan csökken. A mérséklődés azonban olyan lassú lesz, még 2025-ben is a 2019-es szint felett lesz a magyar adósság. Jóval optimistább volt  Baksay Gergely, MNB igazgatója, aki azzal számolt, hogy már 2021-ben helyreállhatnak a gazdasági folyamatok, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy magyar adósságban bekövetkezett növekedés nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem kirívó. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói viszont pesszimistábban ítélik meg az idei  folyamatokat: már a 2022-es választásokra is gondolva nem számítanak arra, hogy 2021-ben a kormány komolyan konszolidálná az államháztartást. Annak 2020-as pénzforgalmi hiánya ugyanis mintegy tízszerese lesz a költségvetési törvényben előirányzottnak, ezzel a GDP-arányos deficit 9 százalékot ér el, az államadósság tetőzését pesszimistán 78 százalékon várták, de mint ismert, azóta  a PM még ennél is nagyobb deficitet közölt 2020-ra. A GKI szerint 2021-ben a hiány alig, a GDP mintegy 7 százalékára csökkenhet, emiatt akár még idén is nőhet az adósságmutató. Részben a válságkezelés áthúzódó hatásai, de legalább annyira a 2022. évi választásokra való felkészülés, valamint az EU-források megelőlegezése miatt hiányozni fog a deficitcsökkentési ambíció – vélekednek a GKI elemzői.

Surányi György: Minden idők legmagasabb államadóssága

Tíz év után ott van a magyar államadósság, ahol 2010-ben volt, ám a 2010-2019 között végbement csökkenés sem olyan nagy vívmány, mint ahogy azt a kormány láttatni szeretné – mondta Surányi György közgazdász, az MNB korábbi elnöke az  ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Arról mindig elfeledkezünk, hogy 2012-ben a kormány a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert és annak vagyonát államosította, és ennek következtében az állam nyugdíjasok felé vállalt adóssága (nyugdíjígérvénye) a GDP 15 százalékára rúg - tette hozzá. Ezt az összeget magánpénztárak fizették volna, ám azok államosítása miatt ez a kötelezettség a magyar államra szállt. Így összességében jelenleg már nem a GDP 80, hanem 95 százalékára rúg a tényleges adóssága az államnak – állapította meg a volt jegybankelnök. Ez a magyar államadósság történetében a legmagasabb érték, az eddigi rekord 1995-ben volt a GDP 89 százalékával. 

Az idén jól járnak majd a nyugdíjba vonulók – állítja a szakértő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.09. 19:07

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Tíz százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók, de akik még éveket várnak, tovább dolgoznak, azok még magasabb összegekkel számolhatnak.
A KSH január 6-án közzétett kereseti gyorstájékoztatója alapján biztosra vehető, hogy az idén alkalmazandó valorizációs szorzók akár 9-10 százalék körüli mértékben is magasabbak lehetnek, mint a tavalyiak – írta a Napi.hu. A lap Farkas András nyugdíjszakértő alapította nyugdíjguru.hu portál cikke alapján arról értekezett, hogy a koronavírus-járvány ellenére nem kell tartaniuk attól az idén nyugdíjba vonulóknak, hogy rosszul járnának, ellenkezőleg.
Mindezt arra alapozzák, hogy A KSH adatai szerint 2020. január-októberben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Nyugdíjasok koronavírus idején
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Márpedig a valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani. 
Mint írták, az idei nyugdíjigénylésnél a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2020-as kereseti szinthez igazítani a 2021 márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén.

Azt is hozzátették, hogy ha a jogosult minél később igényli a nyugdíját, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. A Nyugdíjguru szerint ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes.

30 millió forintot ad a Pozsonyi csata-film készítőinek Kásler

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.09. 14:53

Fotó: Magyarságkutató Intézet
Jöhet a Honfoglalás kora című ismeretterjesztő sorozat.
Úgy tűnik, hiába keltett felháborodást a téma szakértői körében a Pozsonyi csata című film, a produkció gyártója, a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. 30 millió forintos támogatást kap a folytatásra, a Honfoglalás kora című ismeretterjesztő sorozat megvalósítására. A Nemzeti Kulturális Alap honlapján olvasható összesítésben a Válasz Online vette észre a 30 millió forintos tételt, amelyet a „miniszteri támogatások” keretéből állnak. A Pozsonyi csata című filmet, amelyet karácsony előtt Tóth Gabi és Fankadeli közös dalával harangoztak be, és amelyben egy számítógépes játék szoftverével animálták a csatát, számos kritika érte, többen egyszerűen történelemhamisítással vádolták. Az intézet mindenesetre hasonló módszerrel készít 12 részes sorozatot a honfoglalásról. A filmet nyilvánosan kritizáló két régész már nem dolgozik a Magyarságkutató Intézetnek, amely a filmet jegyzi.