Előfizetés

Mellékhatásokat gyűjt a mentőtiszt képviselő

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.11. 08:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Rig Lajos azt kérte a Covid-ellátásban dolgozóktól, írják le: mi a valódi helyzet a kórházakban.
Rig Lajosnak mentőtisztnek nem sikerült önkéntesnek állnia, bármekkora is a szakember hiány a Covid-osztályokon. Ám igencsak nagy érdeklődést váltott ki az egészségügy állapotát bemutató Facebook posztja, amelyben a jobbikos országgyűlési képviselő azt kérte a Covid-ellátásban dolgozóktól, írják le: mi a valódi helyzet a kórházakban. Közösségi oldalán a hozzászólás-cunamit az egyik fővárosi centrumkórház főorvosának levele indította el. A főorvos arról számolt be, hogy jóval több intenzívágyat kénytelenek működtetni, mint amennyihez lenne elegendő szakemberük, így egyetlen ápolóra 4-6 beteg is jut műszakonként. Ráadásul az itt dolgozó ápolók többsége nem intenzíves szakember, hanem átvezényelt műtősnő, kötözős nővér, krónikus belosztály szakdolgozója. Tapasztaltuk nincs ezen a speciális területen. Mint írja: orvosból még rosszabb a helyzet. „Ügyeletben sebészek/plasztikai sebészek/nőgyógyászok felügyelnek 8 kritikus állapotú beteget úgy, hogy egy szinttel lejjebb van a szakorvos, aki szintén 8 betegre felügyel.” A levélben az olvasható, hogy ezen az osztályon 80 százalék körüli volt a halálozás. A főorvos levele alatt dől a panasz a betegekből és a hozzátartozókból. – Édesanyám fél évvel ezelőtt meghalt, mert nem látták el sehol – idézi családjának kálváriát az egyik hozzászóló. – Őrült nagy fájdalmai voltak deréktól lefelé a végtagjaiban és nem tudott lábra állni. Édesapám pelenkázta. Magánúton elvitettük a gerincklinikára Budapestre tavaly februárban. Öt órát utazott a betegszállítóval, 3 órát vártunk az orvosra, aki 5 perc vizsgálat után azt mondta: jöjjön vissza augusztus elején. (...)  Édesanyám feladta. Halála után hívtak a pesti kórházból, hogy át kell tenni az időpontot. Mi folyik itt? Egy másik tapolcai hozzászóló arról írt, hogy egy ismerősét Keszthely és Tapolca között hurcolták, mert sehol nem akarták ellátni. Egy másik családnak az egyik szociális otthonban meghalt a 36 éves lánya, de a holtestét sokáig kellett keresniük. Hiába érdeklődtek a lehetséges ellátóhelyeken Pápán, Veszprémben, Szombathelyen, végül egy ismerős mentős nyomozta ki, hogy a lányuk teste a székesfehérvári kórházban van. Egy nő apjáról mesél, aki lágyéksérvvel került kórházba, de nem volt műthető állapotban. Negatív tesztje ellenére a Covid-osztályon kapott ágyat. Két nap múlva jött a telefon a családnak, hogy meghalt. „Se zárójelentés, se magyarázat! Mi folyik itt?” – Miután a sajtót nem engedik be az intézményekbe, ezért döntöttem a privát üzenetek gyűjtése mellett – mondta a lapunknak Rig Lajos. Mentősként maga is jelentkezett négy megyei – a győri, a zalaegerszergi, a veszprémi, illetve a székesfehérvári kórház- covid-osztályaira kisegítőnek –, de sehol nem fogadták. Azt mondták neki, ott vannak a katonák, majd ők segítségnek. A politikus szerint a honvédek nyilván sokat segíthetnek, de a közvetlen betegágy mellett nem sok hasznukat veszik. Mint mondta: egyelőre gyűjti a tapasztalatokat, próbálja továbbvinni a panaszosok ügyét. Azt reméli, a parlamentben képviselőként választ kaphat a rendszerben így feltárt problémákra.

Mészároshoz és Vida Józsefhez köthető villába jegyezte be új médiacégét Várkonyi Andrea

B.Z.
Publikálás dátuma
2021.01.11. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A volt műsorvezető érdeklődésünkre mindössze annyit közölt, hogy a Whitedog Media Kft. piaci alapon bérli a székhelyéül is szolgáló sugárúti irodáját.
Exkluzív helyszínre, a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdoshoz és Vida József TV2-tulajdonoshoz tartozó Andrássy út 105. szám alatt található villába jegyezte be Várkonyi Andrea volt műsorvezető az új médiacégét. Azt, hogy miért pont oda költözött a médiacég, Várkonyi Andrea nem volt hajlandó elárulni a Népszavának, érdeklődésünkre mindössze annyit közölt, hogy a Whitedog Media Kft. piaci alapon bérli a székhelyéül is szolgáló sugárúti irodáját. A tavaly szeptemberben 10 millió forint törzstőkével a cégbíróságon bejelentett – azaz a mostanában indult – médiacéget eredetileg egy érdi címen alapították, majd tavaly decemberben költöztek az Andrássy útra. Ezt a villát eredetileg a kogartos milliárdos Kovács Gábor egyik érdekeltsége szerezte meg az állami Magyar Fejlesztési Banktól 2006-ban, majd 2014-ben a takarékszövetkezeti integrációval megbízott Spéder Zoltánhoz vándorolt az épület. A később Orbánnál kegyvesztetté lett és szinte mindenhonnan kiszorított Spédertől a palota egy időre a miniszterelnök veje, Tiborcz István és a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Appeninn nevű ingatlankezelő társasághoz került. Időközben Tiborcz és Mészáros is kiszállt az Appeninnből, az ingatlan mégis Mészáros közelében maradt a tulajdonjogot megszerző A105 Realty Project Kft-nek köszönhetően.

„Orbánnak gyengébb a pozíciója” – Interjú Grigorij Meseznikov politikai elemzővel

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 07:30

Fotó: Beata Zawrzel / AFP / NurPhoto
V4 Szlovákiában általános vélemény, hogy ne az ország fizesse a magyar kormányfő uniós játszmáinak árát – mondja Grigorij Meseznikov, az egyik legismertebb szlovák politikai elemző.
Az uniós költségvetéssel és helyreállítási alappal kapcsolatban zajlott tavalyi vétó-vita során élesen elvált Pozsony és Prága, illetve Varsó és Budapest álláspontja. Beszélhetünk még Visegrádi Négyekről? A V4-es formáció a legideálisabb megoldás a regionális együttműködés erősítésére, hiszen olyan történelmileg terhelt viszonyú országok között is nagyban hozzájárult a kapcsolatok javulásához, mint Magyarország és Szlovákia. A V4 a régiós rendszerváltás egyik sikertörténete és mind a négy állam számára alapvető fontosságú. Tény, hogy most vannak törésvonalak országaink között, de ezek nem egymás közti ellentétek, uniós politikák ügyében nem értünk egyet. Korábban szinte evidencia volt, hogy a visegrádi tagállamok kölcsönösen támogatják egymást az uniós döntéshozatalban, előre egyeztetik az álláspontjukat egy-egy EU-csúcs előtt, s ez kétségtelenül megszűnt mostanra, de szerintem ez a helyzet hosszabb távon nem fenntartható. Legalább is senkinek nem lesz jó, ha fennmarad. Az is igaz, hogy Szlovákiában egyre erősödik az a hangulat, hogy a szomszédaink uniós konfliktusainak árát ne mi fizessük meg. Vagyis a cseh és a szlovák kormány is érdekelt lenne a V4-es együttműködés további erősödésében, de csak akkor, ha ezért uniós szinten nem érik hátrányok. Szlovákia az EU magjához akar tartozni, ezért vezette be az eurót, és bárki is van kormányon Pozsonyban, ez nem fog jelentősen változni. Orbán Viktornak vagy Angela Merkelnek és az EU-nak jelentett nagy győzelmet, hogy megállapodtak a decemberi uniós csúcson az EU új költségvetéséről és a helyreállítási alapról, azaz a lengyelek és a magyarok végül nem vétóztak? Kompromisszum született, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Az EU fősodratú politikai erői érték el ezt a megegyezést, ez az ő sikerük. És nagyon fontos, hogy ennek részeként bekerült az uniós szabályok közé a források jogszerű elköltésének követelménye, illetve a szankcionálhatóság. Bár egyelőre szigorúan az uniós pénzek felhasználásának törvényességéről van szó, ez rövid időn belül megváltozhat és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása-tartatása is része lehet új jogintézménynek az alkalmazása során. Ez a lényeg, az összes többi értelmezés kérdése. Sok elemző szerint Orbán Viktor decemberi győzelme pürrhoszi, hosszabb távon még jobban elszigetelődhet az EU-ban. Ezzel az állítással egyetért? Ha a több éves folyamatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy Orbán Viktornak most például sokkal gyengébb pozíciója van a saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban, mint korábban és senki nem tudja, hogy ennek a mostani állapotnak, a tagság felfüggesztésének mi lesz a kimenetele. Ez a Fidesz és a Néppárt több tagpártja számára mára belpolitikai kérdéssé is vált, így nehéz megjósolni a kimenetelt, hiszen a szereplőknek többfelé kell figyelniük. A CDU például nyilván tisztában van vele, hogy egy esetleges kizárás az egész európai pártpolitikában változásokat hozhatna, ami a német politikára is hatással lenne. Németországnak szövetségesekre van szüksége és Magyarország eddig az volt. Biztonsággal csak annyit lehet kijelenteni, hogy a Fidesz távozását követelők hangja erősödhet meg, ha a helyzet oldódik meg. Hatékony eszköz lehet a jogállami mechanizmus a tagállamokban – jelenleg éppen Magyarországon és Lengyelországban – tapasztalható autoriter tendenciák ellen? Most csak erről a két országról van szó, miközben az ön által említett negatív tendenciák más uniós tagállamokban is erősödnek, az EU vezetői ezért is szerették volna létrehozni ezt az eszközt. Látni kell, hogy az EU nagyon nehéz helyzetben van, ha kormányokat akar szankcionálni az uniós alapértékek megsértéséért, de közben nem szeretné büntetni az érintett országok lakosságát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a kormányok választás útján szerezték meg a hatalmat, tömegtámogatás áll mögöttük. Így csak remélni lehet, hogy a mostani megoldás hatásos lesz majd. Szeptemberben választások lesznek Németországban. Hogy alakulhat a jövőben a magyar-német, a V4-német viszony? Németország mindig is nagy támogatója volt a visegrádi kooperációnak, ez nyilván nem változik majd a választások után sem. Egy biztos, a szlovák-német kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint most. A magyar-német viszonyt az új kormány összetétele befolyásolja majd: ha például a zöldek lesznek a CDU koalíciós partnerei, akkor Orbán Viktor kritikusabb hozzáállásra számíthat Berlinből.
Mit várhat a régió és Orbán Viktor Joe Biden elnökségétől? A magyar kormány nem titkolja, hogy csalódottak az elnökválasztás eredménye miatt és a viszony romlására számítanak. Az amerikai kormány globális pályán játszik és ennek megfelelően kezeli az érdekeit, így az egyes államokhoz, régiókhoz való viszonyát is. Vagyis nem gondolnám, hogy a Biden-adminisztráció most külön figyelmet fordítana Magyarországra csak azért, mert Orbán Viktor Trumpnak drukkolt a kampányban. Biden ugyanakkor sokkal inkább támogatja az EU-t, mint Trump tette, az erősebb unió híve a nemzetállamokkal szemben, így ezekben az ügyekben nyilván változik majd Washington hozzáállása. Donald Trump populista politikájának vannak követői a Visegrádi Négyek országaiban is. El tud képzelni hasonló jeleneteket a térségben, mint amiket Washingtonban láthattunk a múlt héten? Sajnos nem meglepő, ami az amerikai fővárosban történt, bármennyire is szörnyű és felháborító. Trump viszonya a demokráciához, politikai ellenfeleihez mindig is – fogalmazzunk nagyon visszafogottan – sajátos volt, a mostani erőszakos tüntetések akár szimbolikus zárását is jelenthetik az elnökségének. Trump politikája az egyik legjobb példája a tribalizmusnak, ami jelen van a mi országainkban is. Ebből a szempontból van közép-európai relevanciája az Amerikában történteknek? A tribalizmusról, a törzsi politizálásról éppen Magyarországon készült alapos kutatás (a Political Capital elemzése – a szerk.), igen, itt is vannak befolyásos politikusok, akikre ez jellemző. Robert Fico volt szlovák kormányfő, vagy éppen Orbán Viktor is arra építi a politikáját, hogy élesen két részre bontsa a társadalmat, a választókat: akik lojálisak hozzá, azok a „jók”, mindenki más ellenség, akikkel nem szabad méltányosan bánni. Nem véletlen, hogy bár Fico baloldali, Orbán pedig jobboldali, nagyon jól megértik egymást. Magyarországon nagyon átpolitizálódott a koronavírus elleni vakcinák ügye, a kormány és az ellenzék egymást vádolja azzal, hogy a másik aláássa az emberek bizalmát az oltásokban, így nem véletlen, hogy a magyarok nagy része be sem oltatná magát. Mi a helyzet önöknél? Természetesen itt is politikai üggyé vált a járvány. A legtöbb párt egységesen az oltás mellett van, csak Robert Fico volt kormányfő szervezete, a Smer és a fasiszták (Marian Kotleba nyíltan náci-szimpatizáns pártja – a szerk.) beszélnek ellene. A baj itt is az, hogy nincs elég vakcina. A népesség viszont nálunk is elég szkeptikus, népszerűek az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletek. De ahogy halad majd a tömeges oltás, úgy lesznek egyre elfogadóbbak az emberek szerintem, mert most nagyon rossz a helyzet, a halálozások számát tekintve sajnos az elsők között vagyunk a világon. Magyarországon a második hullámban a kormány népszerűsége, ha lassan is, de elkezdett csökkenni. Szlovákiában milyen belpolitikai hatásai vannak a pandémiának? Némileg csökkent a kormány támogatottsága, de kép összetett: van olyan kormánypárt, amelyiké drasztikusan visszaesett, és van olyan, amelyiké nőtt. De ez nem csak a COVID miatt van így, Szlovákiában most rengeteg nagyon fontos politikai esemény zajlik, ezek mind hatnak a kormány megítélésére.

Névjegy

Grigorij Meseznikov 1958-ban, Orjolban született, feleségével 1979-ben költözött a Szovjetunióból az akkori Csehszlovákiába, Pozsonyba, ahol a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa lett. A rendszerváltás után megalapította a Közügyek Intézetét, melynek máig a vezetője. Rendszeresen publikál a szlovák médiában, a térséggel foglalkozó lap, a Visegrad Insight állandó szerzője.