Mint erről a RIANovosztyi hírügynökség beszámolt, most mintegy 6 millió bevándorló tartózkodik az országban, míg korábban a számuk 9 és 11 millió között mozgott. A járvány miatt lezárt határokon kívül a rubel értékvesztésének is szerepe van abban, hogy a kisebb keresetek miatt az oroszországi munkavállalás vonzereje csökkent.
Mivel a külföldiek, a volt szovjet köztársaságban élők legnagyobb számban munkavállalás céljából érkeztek az országba, különösképpen a legnagyobb városokba és gazdasági központokba, hiányuk pótolhatatlan. Moszkvában 2020 eleje óta 40 százalékkal csökkent a munkát vállaló bevándorlók száma. A kézbesítők és a taxisok hiánya 85 százalékkal, az építőké 30 százalékkal növekedett.
A járvány időszakában különösen fontossá vált az élelmiszerek és különböző termékek házhozszállításának biztosítása. Csakhogy a migránsok kiesésével ez nehézzé vált. Sok volt a panasz, sok az üres állás. Az oroszok nem szívesen vállalnak ilyen munkát, mert rosszul fizetik meg. Azok a vállalkozók, akik korábban bevándorlókkal dolgoztattak, nemcsak keveset fizettek, de gyakran az engedélyek beszerzését is elmulasztották. Amolyan fekete munka volt ez. Az új helyzethez nem hajlandóak a vállalkozók alkalmazkodni, pedig tisztességes bérért az oroszok kapva kapnának a lehetőségen.
A legfájóbbnak az építőipart és a kommunális, lakosságot segítő szolgáltatásokat biztosító migránsok elmaradását tartják. Országos problémáról van szó: 77 régió közül ötvenben nincs elég migráns az építkezéseken. Igyekeznek technikai eszközök fejlesztésével ellensúlyozni a kézi munka kiesését. Ez azonban nem is olyan egyszerű feladat. Inkább javasolják azt, hogy nagymértékben könnyítsék meg az építkezéseken munkát vállaló bevándorlók beengedését az országba. Az építésügyi minisztérium ehhez csak akkor lenne partner, ha a vállalatok garantálnák a járványügyi előírások és a törvények szigorú betartását. Ennek csak egyik eleme, hogy a migránsoknak igazolniuk kellene: átestek a vírus-teszten.
Egy novemberi akció azonban éppen a törvényesség betartásának a nehézségeire világított rá. A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a rendőrség és az Orosz Gárda lecsapott egy moszkvai bűnbanda nyolc résztvevőjére, akik több mint tízezer migránst láttak el hamis igazolványokkal 2015 óta. A közép-ázsiai bűnözők két helyen állították elő a hamis papírokat, amelyek az országba való beutazást és a Moszkva megyében való tartózkodást lehetővé tették. A világhálóra feltett rengeteg felvétel nem hagy kétséget a felől, hogy a letartóztatottakkal nem bántak kesztyűs kézzel…
A pandémia nélkül is nagy gondot okozott, hogy a korábban biztos munkaerőforrásul szolgáló volt szovjet köztársaságokból érkezők egyre kevésbé voltak képesek mérsékelni a lakosságcsökkenést. A várva várt nagymértékű migráció viszont elvezethetett volna oda, hogy néhány évtizeden belül az összlakosság harmada már migráns lesz. E nélkül viszont, mire számíthat Oroszország? Sok jóra nem. Úgy, hogy visszasírják a járvány előtti éveket, például a 2019-est, amikor a legtöbben Ukrajnából, Tádzsikisztánból, Kazahsztánból, Örményországból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Azerbajdzsánból és Moldovából érkeztek.
Ha nem is sokan, akadnak azért olyanok is, akik szerint a bevándorlóáradat elmaradásának akár pozitív hatása is lehet a gazdaságra. Ezt a véleményt fejtette ki az „Oficeri Rossziii” című lapban Vlagyimir Mihajlovics. „Ha képesek leszünk levonni ebből a tanulságokat az ország számára, akkor minden jóra fordulhat. Ha továbbra is a külföldiekre várunk, ott rekedünk, ahol most vagyunk” – állítja. Nem sokan osztoznak a véleményében. Mindenki várja a pandémia végét, a határok megnyitását és bevándorlók újabb áradatát.
