Magyarország 2021-2026 között folyó áron 7 milliárd 176 millió euró vissza nem térítendő támogatást kaphat az Európai Unió 750 milliárdos járvány utáni helyreállítási alapjából. A friss pénzügyi eszköz felhasználását rögzítő, hamarosan hatályba lépő jogszabály – amelyről hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága – előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. A rendelet kiköti: a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatnak tartalmaznia kell, hogy a kormányzat milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek, a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel, és hogy ezeknek a javaslatai hogyan tükröződnek a pénzköltést taglaló nemzeti tervben.
Az úgynevezett „helyreállítási és ellenállóképességi tervet” minden tagállamnak április végéig kell eljuttatnia az Európai Bizottságnak. Ebben ismertetnie kell, hogyan kívánja elkölteni a 2026-ig rendelkezésre álló uniós forrásokat, összhangban a Brüsszellel egyeztetett célokkal és feltételekkel.
A rendelet értelmében a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kormánynak például nyilatkozatban kell vállalnia, hogy olyan ellenőrző rendszert működtet, amely megfelelő garanciákat biztosít a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülésére. Ezen felül be kell számolnia a projekteknél végrehajtott pénzügyi ellenőrzéseiről, ismertetnie kell a támogatások kedvezményezettjeinek, a fő- és az alvállalkozóknak a nevét, valamint külön is fel kell hatalmaznia az Európai Bizottságot, az EU Csalás Elleni Hivatalát és a Számvevőszékét, hogy törvény adta jogaikkal élve felügyeljék a közpénzek elköltését. A jogszabály leszögezi, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert, azaz pénzmegvonással fogják sújtani az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országokat.
A Covid-19 miatt padlóra került európai gazdaság talpra állítására szánt 750 milliárdos pénzügyi eszközből 312,5 milliárdot szánnak az EU27-ek támogatására és 360 milliárdot hitelezésre. Az egyes országok által felszívható forrás mennyiségét a munkanélküliségi ráta, a bruttó hazai termék (GDP) nagysága és a növekedés visszaesésének mértéke alapján számolják ki.
