Előfizetés

„Szerencsére nem kötelező” – Csikorog a KRÉTA a digitális oktatásban

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.13. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Már online tanórákat is lehet tartani az iskolai KRÉTA-rendszer új moduljában, igaz, a pedagógusok nincsenek elragadtatva tőle.
Tavaly október óta működik az iskolákban az a digitális felület, amellyel az oktatásirányítás biztosítani kívánta, hogy az intézmények egy központi rendszer segítségével tarthassák meg a távoktatás online óráit. Az induláskor épp a lényeg, a digitális tanóra funkció nem volt elérhető, a fejlesztők azonban ezt egy hónappal később pótolták. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok többségét azonban így sem győzte meg a rendszer. – Szerencsére nem kötelező használni – mondta egy Pest megyei középiskola nyelvtanára, aki azt is sérelmezte, hogy a digitális tananyagok közé egyetlen nyelvkönyv sincs feltöltve. Egy másik pedagógus arról beszélt, hogy a folyamatos jelzések ellenére továbbra is előfordulnak leállások, illetve mobiltelefonról is problémás a felület megnyitása. – Ha stabilan működne a rendszer és sokkal több lehetőség lenne a számonkérések, értékelések tekintetében, talán többet használnánk. Az úgynevezett Digitális Kollaborációs Tér (DKT) még egészen biztosan nem alkalmas arra, hogy felváltsa a többi, nagy multicégek (mint a Google vagy a Microsoft) által kifejlesztett platformokat, amikhez már a gyerekek is hozzászoktak – vélekedett. – A fenntartók és az iskolák részéről nem kaptunk olyan jelzést, hogy a digitális munkarend bárhol problémákat okozott volna – olvasható az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) Népszava megkeresésére küldött válaszában. Szerintük a nevelőtestületek innovatív megoldásokkal, egymást támogatva végezték az oktatást, az oktatási kormányzat pedig gyakorlatokkal, linkekkel, iránymutatásokkal segítette a feladat elvégzését.  A DKT-t is sikeresnek tartják, mint írták, 2020. december 20-ig a DKT-ban 87 ezer online tanórát tartottak, 644 ezer résztvevővel. Emellett több mint 11 millió belépést regisztráltak eddig az időpontig a rendszerbe, és több mint 2,8 millió házi feladatot adtak ki a rendszeren keresztül a pedagógusok. A KK szerint a többi platformhoz képest a DKT előnye, hogy a KRÉTA-rendszeren (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) belül működik, így nem kell külön adatokat felvinni, adminisztrálni, hiszen a KRÉTA-ba korábban felvitt adatokat használja a rendszer, emellett az online kapcsolattartás minden formáját lehetővé teszi biztonságos keretek között, ahogy minden olyan folyamatot is, amelyek normál menetben is jellemzik a pedagógiai munkát. Hozzátették: a visszajelzéseket és igényeket figyelembe véve zajlik a DKT további fejlesztése. – Mindez nagyon szép, de még szebb lenne, ha a rendszer a gyakorlatban is használható lenne – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja beszélt lapunknak. Szerinte a DKT-ba nincs annyi kiegészítő alkalmazás beillesztve, mint például a Microsoft Teams-be, amit az ő iskolájában használnak, így ha a DKT-t kellene használniuk, biztos, hogy más felületeket is be kellene vonni a munkába. Elmondta azt is, hogy ő a házi feladatokat a KRÉTA-ban adja ki, azok mégis úgy jelennek meg a DKT-ban, mintha ott írta volna be őket – szerinte az erről szóló fentebbi adatok ezért sem lehetnek pontosak. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a DKT-val a kormányzat teljesítette a Digitális Oktatási Stratégia egy részét, ami arról szólt, hogy minden iskolában kell legyen egy egységes digitális platform – igaz, ennek már 2018-ban létre kellett volna jönnie. – A DKT beüzemelése egy kis lépés a jó irányba, de attól még messze van, hogy az ott elvégezhető munkát igazi digitális oktatásnak lehessen nevezni – vélekedett. Hangsúlyozta: az eszközök és platformok biztosítása mellett a pedagógusok módszertani megújulására is szükség van, amihez a XXI. század elvárásainak megfelelő továbbképzések kellenének. 

Tavaly négy milliárd ment a KRÉTÁ-ra

A Klebelsberg Központ lapunkkal azt is közölte: a tankerületek által fenntartott köznevelési intézményekben már tavaly márciusban mintegy 300 ezer digitális eszköz állt a pedagógusok és a diákok rendelkezésére, ezen felül szeptember óta további 16 ezer tabletet, 16 ezer LEGO robotot és 3200 tanulói notebookot szállítottak ki az iskolákba. Ezen a héten pedig megkezdődik újabb 6200 tanulói számítógép kiszállítása is. Mindezt több százmillió forintos tételekben. A Közbeszerzési Értesítő szerint a KK decemberben több mint 1,5 milliárd forint értékű közbeszerzést írt ki oktatástechnológiai eszközök beszerzésére, a nyertes ajánlatot a 4iG informatikai nagyvállalat tette, melynek vezetője a Mészáros Lőrinccel baráti és partneri viszonyt ápoló Jászai Gellért. Az iskolai KRÉTA rendszerre is sokat költöttek tavaly: a fejlesztések több mint 4 milliárd forintba kerültek csak a 2020-as évben. 

Megosztja a szülőket a digitális oktatás

– A középiskolás lányom szereti az online tanórákat, sőt kifejezetten jobbak az eredményei, amióta digitális oktatás van – nyilatkozta lapunknak egy édesanya, aki így nem is bánta, hogy a kormány február elsejéig meghosszabbította a digitális munkarendet a középfokú oktatási intézményekben. Szerinte azzal, hogy a gyerek otthonról tanulhat, időt is spórolnak – nem kell késő délutánig bent ülni az iskolában, nem kell utazni –, amit így jobban fel lehet használni. Hozzátette: nagyon sok múlik az iskolán és a tanárokon is. Egy másik szülő azt mondta: az egyik gyereke tavaly érettségizett, és annak ellenére is fel tudott készülni és jól sikerültek a vizsgái, hogy a digitális oktatás akkor még mindenkinek – szülőnek, diáknak, tanárnak is – új volt. A kisebbik gyereke most tizedikbe jár, nála azt látja, mostanra beállt a rendszer. Nem aggódik, ám mégis jobbnak tartaná, ha visszatérhetne a hagyományos, tantermi oktatás. Ugyanakkor nem mindenkinek vannak pozitív tapasztalatai. – Nálunk óriási kavarás volt tavaly novemberben és decemberben – mesélte egy általános iskolás diák édesanyja. Az intézményben előbb a gyerekek miatt karantént, majd a tanárok megbetegedése miatt távoktatást rendeltek el. – A távoktatás kész rémálom volt. Volt olyan tanár, aki csak elküldte a feladatokat és kész, oldjuk meg, ahogy tudjuk. Más a heti három órájából csak egyet tartott meg – mondta. – Én azt látom, összességében a digitális oktatás sem az általános, sem pedig a középiskolában nem annyira hatékony, mint a jelenléti oktatás – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint bár számos jó példa akadhat, azt tapasztalja, hogy a motiváció sok diák esetében gondot okoz. – Az iskolás gyerekek alapvetően ahhoz vannak szokva, hogy közösségben tanulnak. Én ismerek olyan középiskolás tanulót, aki már nagyon nehezen viseli a távoktatást. És ne felejtsük el azt sem, vannak gyerekek, akik a digitális oktatásból kimaradnak. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, az őszi félévben mennyi esetben fordult elő, hogy a digitális tanrendben nem tudtak elérni diákokat az iskolák, de kérdésünkre nem kaptunk választ. Nyáron még Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy tavasszal, a távoktatásra való átállást követően a diákok több mint 10 százaléka eltűnt a közoktatásból – igaz, akkor minden iskola egységesen digitális munkarendre állt át, míg ősszel „csak” a középiskolák, illetve egy-két hétre azok az általános iskolák, ahol megjelent a koronavírus.

Zavaros tájékoztatás az oltásról

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.13. 06:20

Fotó: HENDRIK SCHMIDT / AFP / dpa Picture-Alliance
Hiába folyik már több mint egy hónapja az oltásregisztráció, nem tudni, hogy pontosan mire használják majd az összegyűjtött adatokat.
Az országban ugyan még nincs elegendő oltóanyag, de a kormányzati kommunikációval lassan sikerül elbizonytalanítani és összezavarni a vakcinát elfogadókat is. Idős olvasónk az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatója után hívta fel lapunkat kétségbeesve, hogy miközben – a nyilvánosságra hozott kormányzati oltási terv alapján – a szociális intézmények bentlakói után a 60 éven felüli krónikus betegek következnének a sorban, a televízióban beszélő tiszti főorvos-helyettes szerint legközelebb mégsem nekik, hanem a rendészeti dolgozóknak adják be az oltásokat. A lapunknak telefonáló férfi 97 éves, a felesége 93, hónapok óta élnek bezárva a lakásukba, és szeretnék tudni, meddig tart még ez az állapot. Egyetlen reményük az volt, hogy mielőbb hozzájutnak a vakcinához, ám senki sem tud nekik válaszolni arra, hogy mikor kaphatják meg az oltást. – Nem értem, hogy lehet naponként változtatni egy ilyen terven – fogalmazott.
Az oltásra váró lakossági csoportok pontosabb besorolásról egyelőre semmit sem tudni, például azt sem hogy mely és milyen súlyosságú krónikus betegségek kerülhetnek előbbre a sorban. Magával a vakcinaregisztrációval – ami feltétele az oltásnak – is sok baj lehet még, mert egyelőre csak növeli a jelentkezők bizonytalanságát. Lapunk négy napja próbált néhány anomáliát tisztázni, ám hiába küldtünk kérdéseket az operatív törzsnek, a Belügyminisztériumának, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának, válasz sehonnan sem érkezett.
Már az oltásra jelentkezés visszaigazolásával kezdődnek a problémák: egyesek kapnak visszajelzést a regisztrációról, mások nem. Lapunk munkatársa például megpróbált regisztrálni, de nem kapott semmilyen igazolást, így viszont azt sem lehet tudni, hogy a regisztráció sikerült-e. Az sem egyértelmű, hogy nem marad-e le valaki azért az oltásról, mert tudtán kívül nem sikerült a jelentkezése, hiszen sem a próbálkozásról, sem a közölt adatairól nem marad nála igazolás.
A vakcinainfo kommunikációs vonalán is megkérdeztük, hogy miért nem kaptunk jelzést a regisztrációról. Mint írták: „a rendszer nem mindenkinek küld automatikusan e-mailt a visszaigazolásról. Javasoljuk, hogy próbálja megismételni a regisztrációt az előzőleg is használt e-mail fiókjával, amelyet ha elutasít a rendszer, akkor nagy valószínűséggel az első próbálkozása sikeres volt.” Egyértelművé tették azt is, hogy „az előregisztráció nem jelenti azt, hogy az adott személy automatikusan megkapja a védőoltást, mivel a vakcináció oltási terv alapján történik.” A lakosság tömeges oltásának módjáról „sajnálatosan még nincsenek” információik. Hozzátették: „Kérem szíves türelmét az oltási terv további, Ön számára is releváns részleteinek megjelenéséig.” Így még az is lehet, hogy a jelentkezés igazolásának lesz jelentősége a folyamatban.
Az pedig még ennél is biztosabb, hogy hosszú hónapokig elhúzódik a jelentkezők beoltása, ez idő alatt pedig sok minden változhat. Akár azok a személyes adatok is, amelyeket a jelentkező a kapcsolat felvételhez megadott. Ezek módosítására, frissítésére a regisztrációs oldalon nincs lehetőség. Hónapok múltán – visszaigazolás híján – az is kétségessé válik az érintett számára, hogy a oltásszervező milyen adatokat tart nyilván.
A vakcinainfo kommunikációs vonala arra sem tudott válaszolni, hogy a regisztrációnk óta eltelt időben lemaradtunk-e valamilyen információs küldeményről. Arról ugyanis nincsenek adataik, hogy a lakosságnak milyen az oltással kapcsolatos hírt tájékoztatót küldtek már ki, és mikor. A jelek szerint a jelentkezők azt sem fogják megtudni a vakcinainfóról, hogy az egészségügyi adataik alapján besorolták-e őket valamely kedvezményezett, s így előre vett csoportba.  – Nem a központi regisztráció a megoldás, hanem az oltások területenkénti megszervezése – mondta lapunknak a problémákra reagálva Pusztai Erzsébet infektológus, egykori ágazati államtitkár. - Az oltási tervben kellene szerepelnie, hogy miként történik majd az oltás, valamint hogy mi a feladata a helyi járványügyi hatóságnak, önkormányzatnak, háziorvosnak, és mit kell tennie az állampolgárnak. Egyelőre azonban ezekről nem tudni semmit. De azt sem mondta el még senki, hogy a kormány a központi regisztrációt hogyan fogja használni. Hogyan állapítják meg abból, hogy valaki oltásra alkalmas állapotban van vagy sem? Egymillió regisztráló adatait egyenként átvizsgálni, szakmailag feldolgozni egy központban szinte lehetetlen, de ha lenne jó terv, nem is lenne rá szükség – mondta a szakember.

Adatkérés a jegybanktól, ajánlat a Hungarikumtól

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.13. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A biztosítási alkuszok egyszerre kaptak egy szinte lehetetlen határidős adatszolgáltatási felszólítást az MNB-től és segítséget ígérő együttműködési ajánlatot a Hungarikum Alkusztól.
Két nappal karácsony előtt küldte ki a két részből álló adatszolgáltatási határozatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egyrészt bekérték a cég összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályzatát, másrészt egy táblázat összeállítását kérték a biztosítók által nekünk fizetett jutalékokról. Ez a mi esetünkben, holott alig pár fős vállalkozás vagyunk, több mint ezer soros excel táblázat elkészítését jelentette – vázolja az alaphelyzetet egy neve elhallgatását kérő apró alkuszcég vezetője. A táblázatban valamennyi biztosító valamennyi termékének, valamennyi szerződési változatra érvényes jutalékát is meg kellett adniuk. Csak hogy érzékeltessük a kihívás nagyságát: az AB Aegon egymaga 51 oldalas jutalékszabályzatot adott ki és ez csak az egyik biztosító – magyarázza a cégvezető.
A szabályzatot nem most kellett elkészíteni, csupán beküldeni, lévén azt már évekkel ezelőtt össze kellett állítania minden cégnek. A határidő ezzel együtt gyilkos volt. Különösen annak fényében, hogy az MNB, ahogy erre a határozat fel is hívta a figyelmet: a nem teljesítőket bírsággal sújthatja és fel is függesztheti. Nem vitatom, hogy a piac rászorul a rendszabályozásra, de ez a karácsony előtti tömeges adatbekérés aligha ezt szolgálta – mondja a több évtizede biztosítási szakmában dolgozó cégvezető. Az pedig még inkább szöget ütött a fejébe, hogy a jegybank fentieket tartalmazó határozatával egy napon érkezett egy partneri ajánlat a Hungarikum Alkusz cégcsoporttól. Mint írják: „a biztosításközvetítő társaságoknak jelentős kihívást okozhat a törvényi előírások és felügyeleti elvárások követése és alkalmazása”. Sebaj, az általuk kínált HunPartner program „erős érdekképviseletet biztosít a biztosítótársaságok és a pénzügyi szervezetek körében”.
Nem hiszek a véletlen egybeesésekben. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Hungarikum Alkusz egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc, akkor ez bizony elég sok spekulációra ad okot egyszerű alkuszi fejekben – teszi hozzá a cégvezető.
Mi is megkaptuk a két levelet és azonnal el is indultak a körtelefonok, hogy ki hogyan értékeli ezt a helyzetet, mennyire „visszautasíthatatlan” ez az ajánlat – ismeri el egy jóval nagyobb alkuszcég prominense. De azután arra jutottak, hogy ez még nem komoly veszély, csak célozgatás. Ők egyébként külön stábot foglalkoztatnak az MNB adatszolgáltatásainak teljesítésére, a gyakori célvizsgálatokban való gördülékeny együttműködésre. Ezt azonban a szakmagyakorlás szokásos velejárójának tartja, elvégre a biztosítási ágazatban valóban szükség van az erős felügyeletre.
Miután a tagok nagy számban jelezték, hogy karácsony előtt kettő nappal, az MNB Biztosítás, pénztár és közvetítők felügyeleti igazgatósága rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezte az alkuszokat mindössze 2 és 8 munkanap határidőkkel levélben fordult a Magyar Nemzeti Bank Elnökéhez – válaszolta a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége lapunknak. Levelükben hangsúlyozták, hogy „támogatják az MNB fogyasztók érdekében tett törekvéseit, de ezzel az időzítéssel, karácsonykor, rendkívüli jogrend idején, a koronavírus járvány tetőzésekor, amikor a kormány a veszélyhelyzet miatt maga is jelentősen megnövelte az egyes adatigénylési folyamatok határidejét, nem tartották indokoltnak és nem is szolgálta sem az ügyfelek védelmét, sem pedig a közvetítői rendszer zavartalan és prúdens működését”. Az MNB-től gyors választ kaptak: kérésre határidőt lehet hosszabbítani.
A MABIASZ azzal kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy miért érkezhetett egy napon az MNB adatkérése és a Hungarikum ajánlata, de ezzel kapcsolatban szintén egyöntetű jelzés érkezett a tagság részéről.
Az európai irányelvek hazai jogrendbe való bevezetése szigorúbb szabályokat hozott – indokolja a rapid adatkérést az MNB. Binder István felügyeleti szóvivő Népszavának adott magyarázata szerint a biztosítási termékeket értékesítő többes ügynököknek összeférhetetlenségi szabályzattal, míg az ügyfelek érdekében eljáró alkuszoknak a javadalmazási struktúrájukból fakadó esetleges torzító hatást kiküszöbölő érdekkonfliktus szabályzattal is rendelkezniük kell. Ez biztosítja, hogy az alkusz valóban az ügyfél igényeihez legjobban illeszkedő szolgáltatást ajánlja, és nem azt, ami számára a legnagyobb bevételt jelenti. Ez nem új az alkuszoknak, 2018 óta felügyeleti elvárás. A szabályzat benyújtására ezért adtak rövidebb határidőt, míg az alátámasztásra szolgáló analitikára bővebb határidőt kaptak. A közvetítők döntő többsége minden gond nélkül, határidőben beküldte a szabályzatát. Szankcionálásra egyelőre nem került sor – tette hozzá a szóvivő.
Az MNB-nek a Hungarikummal való formális és informális kapcsolatát firtató kérdésre azt a választ kaptuk, hogy a többi alkuszcéghez hasonlatosan a jegybank esetükben is felügyeleti szerepet tölt be. Tavaly meg is büntették a céget egy célvizsgálat eredményeként.
A furcsa időbeli egybeesésről a Hungarikum Alkusz céget is megkérdeztük. Keszthelyi Erik alapító, társtulajdonos válaszában kiemelte, hogy 2019 februárjában azért hozták létre az alkuszi integrációért felelős „HUNPartner Programot”, hogy „stabil hátteret, transzparens működési környezetet” biztosítson csatlakozók részére. Eddig 13 alkusz és 3 függő tanácsadói csoport élt a lehetőséggel. A decemberi levél célja a tájékoztatás volt és 2021-ben is keresik majd azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább építhetik a szakmai közösségüket. Az MNB természetesen ettől függetlenül kért be adatokat. Erről nincs semmiféle információjuk.

A Magyar Nemzeti Bank bármely banktól, pénzügyi szervezettől, gazdasági társaságtól, önkormányzattól, állami és önkormányzati intézménytől és még sok mindenkitől adatokat kérhet be a 2001-es jegybank-törvényre épülő 2006-os MNB-rendelet értelmében. Az adatszolgáltatás kötelező, nem teljesítése szankciókat von maga után. Az alkuszoknál ez a felügyeleti tevékenység kiegészül az európai Biztosításértékesítési irányelv (IDD) hazai Biztosítási törvénybe (Bit) történt 2018-as átültetésével, amely a korábbihoz képest szigorúbb szabályozás alá vonja a biztosításközvetítőket.

Mészáros saját hungarikuma

A Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. fő tulajdonosa a Keszthelyi Erik alapította Keszthelyi Holding, a kisebbségi tulajdonos pedig 2018 márciusa óta Mészáros Lőrinc. A korábban is bődületes mértékben növekedő cég azóta csaknem megduplázta az árbevételét. A 2019-es 4,5 milliárd forintos árbevételhez 2,6 milliárd forintos adózás utáni nyereség társult, ami 50 százalék feletti profitrátát jelent. Tavaly novemberben pedig az MNB engedélyezte, hogy Hungarikum Alkusz és a Keszthelyi Holding közvetlen tulajdonon alapuló minősített befolyást szerezzen a Mészáros érdekkörbe tartozó CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben és a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-ben. A szekszárdi hangyaboltos, szállodás, vendéglátós családból induló Keszthelyi Erik házaló ügynökként kezdte a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-nél, majd az Optimal-GB Kft.-hez szegődött, ahol 2012-ben tulajdonos lett. Három év alatt megszerezte a cég feletti teljes irányítást, és Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re változtatta a nevét. S az valóban hungarikum, ahogy a néhány tízmilliós cégből tíz év alatt milliárdos társasággá emelkedett. A rendkívül jó kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bíró Keszthelyi gyakorlatilag letarolta a nagyobb állami és önkormányzati vállalatok biztosítási piacát (MVM, MNV, MÁV, Volán, regionális közműcégek, művészeti intézmények, Szerencsejáték, MTVA, stb.), de a vizes világbajnokságot is rajta keresztül biztosították. A Hungarikum már korábban is közvetített nagy fővárosi önkormányzati biztosítási ügyeltekben (pl. az FKF hírhedt csoportos életbiztosítása), de Mészáros tulajdonosként való megjelenése után a a főváros valamennyi cége – köztük a BKK és a BKV –, valamint néhány vidéki közműtársaság – Szegedi Vízmű Zrt., Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft., (ÉTV Kft.) Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (ÉTCS Kft.) – teljes járműflottájának casco és kötelezőjét rajta keresztül kötötték meg, mint ahogy segédkezett a BVH cégeinek felelősségbiztosításában is. A két ügylet jóval kétmilliárd fölötti szerződési összeget jelent, a szakma által vélelmezett 30 százalékos jutalékkal ez akár 600 milliót is hozhatott a konyhára. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szintén a Hungarikumra bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, Tavaly pedig egyedüli pályázóként nettó 449,9 millió forintos ajánlattal ők nyerték a Paks II. biztosítására kiírt alkuszi tendert. A cég azonban a nagy üzletek mellett gyorsuló ütemben kebelezi be versenytársait. Úgy tűnik, érdekkörük elérkezett a kisebb lakossági ügyfeleket kiszolgáló biztosítási ügynökökhöz.