Előfizetés

Maruzsa Zoltán bejelentette, hogy megtartják az érettségi vizsgákat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.12. 13:18

Fotó: koronavirus.gov.hu
Az államtitkár közölte, hogy mindent megtesznek azért, hogy a vizsgákat idén se kelljen elhalasztani.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár foglalta össze az oktatás helyzetét az Operatív Törzs keddi tájékoztatóján. Közlése szerint az óvodákban és általános iskolákban továbbra is hagyományos tanrendben folyik az oktatás, míg a középiskolákban februárig digitális oktatás van érvényben.
Az Operatív Törzs kedden 42 óvodában rendelt el rendkívüli szünetet, így jelenleg az óvodák 1,4 százalékában van kényszerpihenő, míg 79 általános iskolában, vagyis az intézmények 3 százalékában rendelték el a távoktatást.

Megjegyezte, hogy petíció indult az érettségi elhalasztása érdekében de ezt nem javasolják, mivel a felvételi és az érettségi szorosan összekapcsolódik, és káoszt eredményezne a halasztás. Hangsúlyozta, hogy idén, ahogyan tavaly is, mindent megtesznek azért, hogy a vizsgákat ne kelljen elhalasztani, mivel mindenkinek az az érdeke, hogy az érettségit megtartsák. A tavalyi tapasztalatok szerint bonyolítják le az írásbeli érettségiket, a szóbelik kellő távolságtartással szintén megtarthatóak. A tavalyi vizsgákon egyébként sehol nem alakult ki fertőző góc. Maruzsa leszögezte, hogy a vizsgákra a tanulókat fel kell készíteni. Szerinte a tavalyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezt digitális munkarendben is el lehet végezni, hiszen a tavalyi érettségi eredmények megfeleltek a korábbi évek átlagának, és nem romlott a tanulmányi teljesítmény. Ahol szükséges, speciális felkészítőket szervezhetnek az iskolák az érettségizőknek, hiszen se a diákok, se a tanárok nincsenek kitiltva az iskolákból. Van arra lehetőség, hogy a kötelező érettségi tárgyakból elkezdjék a jelenléti oktatást. A középfokú felvételikről elmondta, hogy azokat szintén megtartják: 535 helyszínen tartanak írásbeli vizsgát, 75 ezer diáknak.     Müller Cecília országos tisztifőorvos a friss járványügyi adatokat ismertetve elmondta, hogy újabb 696 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 344 352-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 128, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 853-ra emelkedett. A legfiatalabb áldozat 50 éves, a legidősebb 90 éves volt. A gyógyultak száma jelenleg 209 852, az aktív fertőzötteké pedig 123 647. Kórházban 5 005 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 356-an vannak lélegeztetőgépen. Hétfő estig összesen már 78 579 fő kapott koronavírus elleni oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint 6642 idősotthonban lakó és dolgozó. Kedden újabb vakcinaszállítmányok érkeznek, amelyek 51 ezer ember oltását teszik lehetővé. Müller Cecília közölte, hogy megérkezett Magyarországra a Pfizer-BioNTech újabb vakcinaszállítmánya, amely 47 385 személy oltását teszi lehetővé. Elmondása szerint a ma érkező Moderna vakcinája hasonlóképpen működik, mint a Pfizeré. 
– Semmiféle genetikai állományba nem épül be

– emelte ki.

A hatásmechanizmusuk hasonló, de a tárolás, szállítás egy kicsit egyszerűbb a Moderna esetében. Azt elég mínusz 20 fokon tárolni, ezen körülmények között fél évig felhasználható. Felolvasztás után hűtőben még 30 napig tárolható. A Moderna ampullája tíz adagot tartalmaz, és nem kell feloldani. Az oltóanyag 18 év felett adható be, és 28 napos különbséggel kell beadni az első és a második védőoltást. Ez némi különbséget jelent a Pfizer 21 napos előírásával szemben. Leszögezte, hogy nincs olyan vakcina, ami 100 százalékos biztonsággal megvéd a fertőzéstől, de bizonyosan megvédenek a betegség súlyos lefolyásától. Kérte, hogy mindenki legyen türelemmel, aki még nem kapta meg a védőoltást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok mintájára a szociális alapszolgáltatásban, és a gyermekvédelemben dolgozókat is letesztelik koronavírusra. A vizsgálat önkéntes, de regisztrálni kell rá, erről itt írtunk.
Kiss Róbert alezredes közölte, hogy már a szerbiai beutazáshoz is 48 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztre van szükség.

Hétfőn 184 ember ellen intézkedett a rendőrség, mert nem viseltek maszkot, 319 emberrel szemben pedig a kijárási tilalom megszegése miatt intézkedtek. Tegnap 3871 hatósági házi karantént rendeltek el, így jelenleg 25 532 karantén van az országban. Újságírói kérdés érkezett arról, hogy kombinálható-e a Pfizer, illetve a Moderna vakcinája. Müller Cecília leszögezte, hogy nem kombinálható, mivel erre vonatkozóan nem zajlottak kísérletek. Vagyis ugyanabból az oltóanyagból kell megkapnia mindenkinek a második adagot, amiből az elsőt megkapta. A második adagot mindenkinek félreteszik, aki megkapta az elsőt, mivel a védettséget csak így garantálják a gyártók. Müller Cecília elmondta, hogy amit az Európai Gyógyszerügynökség engedélyez, az biztonságos. Második adagként ugyanazt a mennyiséget kapják meg a beoltottak, mint első alkalommal. Nem hagynak vakcinát felhasználatlanul.

A Moderna vakcinái is megérkeztek az országba

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.12. 13:08

Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
A csatorna nem megerősített információja szerint a Moderna-vakcinát az idősotthonok lakói fogják megkapni.
A szállítmányt első lépésben egy gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat telephelyére vitték. A tájékoztatás szerint a 7200 vakcina, amely 3600 ember oltására elegendő, nem sokkal 10 óra után érkezett a budapesti telephelyre. A műsorban elhangzott: a vakcinát szállító kisteherautó hétfő délután 4 órakor indult Belgiumból, az autót rendőri felvezetés kísérte. A tudósítás szerint a raklapnyi vakcinát folyamatosan monitorozzák, a benne lévő digitális hőérzékelő figyeli, hogy folyamatosan -25 Celsius-fokon maradjon az oltóanyag. Amennyiben az átvétel során mindent rendben találnak a magyar hatóságok, akkor a szállítmányt egy 2-3 négyzetméteres hűtőkamrában tárolják -25 Celsius-fokon addig, amíg eljut az oltóhelyekre. A csatorna nem megerősített információja szerint a Moderna-vakcinát az idősotthonok lakói fogják megkapni.

Nem hagyják kiüresíteni a sztrájkjogot

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.12. 12:05

Fotó: Népszava
Egy 486 napos eljárás végén a Kúria jóváhagyta a szociális ágazatot képviselő szakszervezetek listáját a munkabeszüntetés alatt is kötelező szolgáltatásokról, csak közben elmúlt az utolsó időpont is, amikor sztrájkolhattak volna.
A kormány még arra sem vette a fáradságot, hogy saját listát állítson össze a még elégséges szolgáltatásokról, néhány adminisztrációs feladat kivételével mindent kötelezővé akart tenni és a sorozatos fellebbezgetéssel elérte amit akart: megakadályozta az eredetileg 2019. március 14-re meghirdetett szociális sztrájk későbbi megtartását. Biztos lehet azonban abban, hogy az érdekvédők nem elégszenek meg a Kúria őket igazoló döntésének erkölcsi győzelmével. "Alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégis csak volt itt egy rendszerváltás…. Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa” – Orbán Viktor 2007. február 2-án elhangzott szavait idézte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen szervezett kedd délelőtti Kossuth téri sajtótájékoztatón. Boros Péterné ezzel arra utalt, hogy az akkor ellenzékben lévő fideszes képviselők a pártelnök vezetésével polgári engedetlenségnek nevezett akció keretében tíz perc alatt szétbontották az Országházat körülvevő kordont, mert demokráciában alkotmányellenesnek tartották annak felállítását. A szakszervezeti vezető ugyanígy demokráciaellenesnek értékelte, hogy a kormány 16 hónapon át akadályozta a szociális ágazatban 2019 tavaszán meghirdetett sztrájk megtartását és arra kérte a jogalkotókat, teremtsenek összhangot a sztrájk jogát elismerő Alaptörvény és a munkabeszüntetést korlátozó rendelkezések között. A két szakszervezet a kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalás után az állami szférában kötelező még elégséges szolgáltatásokról szóló kérelmében hét szakmai területen tett konkrét javaslatot a sztrájk idején is elvárható feladatmegoldásra, amivel szemben az állam nem fogalmazott meg ugyanilyen részletes ellenjavaslatot, csak megjegyzéseket tett az ajánlatra. A sajtótájékoztatón Marosi János, az MKKSZ sztrájkjogi szakértője azt is kiemelte, a kormány mindvégig teljes körű munkavégzést akart követelni a munkabeszüntetésben résztvevőktől, ami a sztrájkhoz való jog kiüresítését jelentené. Az érdekvédők szolgáltatási listáját az elsőfokú bíróság kis módosításokkal elfogadta, a kormány fellebbezése után azonban a Fővárosi Ítélőtábla elutasította, majd a megismételt eljárásban végül a Kúria tavaly november 25-én kimondta: nem lehet megtiltani a dolgozók tiltakozásának ezt a formáját, a listába szedett szolgáltatások mellett a szociális gondoskodásra szorulók biztonságban vannak, így azok betartásával megtartható a sztrájk. A kormány több hónap elteltével a járványhelyzetre is hivatkozva utasította el a szakszervezeti kéréseket, ám – ahogy azt Boros Péterné és a SZÁD elnöke, Köves Ferenc is hangsúlyozta – a terület dolgozói pandémia idején természetesen nem akarnak sztrájkolni. Ráadásul a Kúria szerint jogilag elfogadhatatlan, hogy egy utólag kialakult helyzetet vegyenek figyelembe egy hónapokkal korábban született beadvány elbírálásakor, a kormány hozzáállása tehát minden tekintetben hibás. A majdnem másfél évig tartó eljárás pedig szembemegy a sztrájktörvénynek azzal a passzusával is, hogy 21 nap alatt dönteni kellett volna az első és másodfokú bíróságoknak a szakszervezeti beadványról, ehelyett azonban 486 nap alatt született meg a jogerős végzés. Valójában még ezt is megfejelte az Országos Bírósági Hivatal, mert a Kúria november végi döntését csak karácsonykor közölte a szakszervezetekkel. Az MKKSZ elnöke szerint ez végképp ellehetetlenített bármilyen lépést, hiszen az esetleges sztrájk megtartására előzetesen megjelölt utolsó időpont december 9-e volt.  A szakszervezetek ezért a törvényhozás épülete előtt követelték a sztrájktörvény felülvizsgálatát, amire szerintük a járvány időszaka nagyon is alkalmas. Boros Péterné tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a szociális ágazat béreiről, a munkaegészségügyi kockázati pótlékról, a munkahelyi megbetegedések 100 százalékos táppénzéről. Egyelőre konkrétumok nélkül arról beszélt, hogy eredményes tárgyalások nélkül nem marad más választásuk, mint a fideszes képviselők 2007-es akciójához hasonlóan valamilyen polgári engedetlenségi mozgalom elindítása, mert a munkavállalók jogait, mint a demokrácia értékeit meg kell őrizni.