Budapest;kerékpár;bicikli;

Egy év alatt megugrott a kerékpározók száma Budapesten

A sávok kialakítása, a járvány, az időjárás, a metrófelújítás mind hozzájárulhattak a növekedéshez.

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 százalékkal nagyobb forgalmat mértek Budapesten 2020-ban, mint 2019-ben, decemberben pedig 61 százalékkal többet.

Nagy ívű vitákat kavart, amikor tavaly áprilisban kerékpársávot alakítottak ki a fővárosban a Nagykörúton a külső autósávban, szűkítve így a gépjárművek mozgásterét, az ötlet azonban bevált. Így augusztus végén arról döntött az önkormányzat, hogy a járványhelyzetben ideiglenesen kialakított bicikliút továbbra is használható marad, bár néhány helyen módosították. 

Több oka is lehet annak, hogy miért emelkedett a fővárosban a kétkerekű pedálos járművekkel közlekedők száma: a körút bringabaráttá tétele biztosan köztük van. Hogy mi rejtőzik még e jelenség mögött, arról Halász Áront, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettesét, szóvivőjét kérdeztük. – A 2019-es 2 409 574-ről tavaly 2 771 710-re nőtt az éves összforgalom. Természetesen az, hogy melyik eszköz mennyit mért, nagyban függ az elhelyezkedésétől. A legnépszerűbb kerékpárút a Bem rakparti, ott több mint egymillióan tekertek, a legnagyobb növekedést viszont a csepeli Weiss Manfréd úton elhelyezett számláló mutatta. Ott az áprilisban kezdődött emelkedés folyamatos volt, és ez nem állt meg sem az októberi rossz, esős időben, sem az enyhe tél beköszöntével, decemberben sem, sőt tovább nőtt. Eddig ebben az időszakban mindig mindenhol mutatkozott visszaesés – mondja a szóvivő.

Munkanapokon és hétvégén is nőtt a forgalom, a tavalyi reprezentatív felmérés, amelyet a Mediánnal készítettünk azt mutatta, a budapestiek igénylik a kijelölt sávokat. Sokat segített a forgalomnövekedésben, hogy a Bartók Béla, a Villányi, a Tétényi úton, és a Baross utcában is kialakítottak ilyeneket, így összeért a hálózat. A növekedés legnagyobb motivációja a járvány lehetett, a fertőzés könnyebben elkerülhető a biciklivel, a tömegközlekedés kihagyásával. Hozzájárulhatott a 3-as metró felújítása is, az átszállásokból adódó kényelmetlenségek elkerülése, valamint a csepeli hévfelújítás.

A biciklizők korát nézve az a jellemző, hogy országosan egyenletes a korosztályok eloszlása, tehát egy faluban nincs különbség öregek és fiatalok között, míg Budapesten kevesebben vannak az idősebbek, ebben valószínűleg a nagyobb távolságok és a nagyobb forgalom játszik szerepet. Országos szinten a hatvan éven felüliek 68 százaléka biciklizik. Az is inkább nagyvárosi jelenség, hogy több férfi bringázik, mint nő, utóbbiak egyharmadát teszik ki a kerekezőknek. A Medián kutatásából az is kiderült, tovább csökkent azoknak az aránya, akik soha sem bicikliznek, 49-ről 43 százalékra. Nincs különbség viszont politikai hovatartozás szempontjából, kormánypártiak és ellenzékiek nagyjából ugyanannyit tekernek.

Az emberek szívesen kerékpároznának, de ahhoz, hogy valóban elinduljanak, valamit tenni kell a félelmeik ellen, ebben sokat számít egy kijelölt sáv vagy út – tudtuk meg Halász Árontól.