Előfizetés

Már az unió is érdeklődik az orosz vakcina iránt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.12. 17:08

Fotó: AFP
Konkrétumokról egyelőre nincsen szó.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) előzetes tárgyalásokat folytat a koronavírus elleni orosz vakcina, a Szputnyik V gyártójával

– közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden az MTI szerint.      Sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: az orosz vállalat még nem döntött úgy, hogy kérelmet nyújt be a készítmény uniós alkalmazásának jóváhagyására. Keersmaecker közölte azt is, hogy az Európai Bizottság ez idáig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket. 
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken közölte: minden oltóanyagnak, amely az EU piacára kerül, át kell esnie az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatán.

Az orosz oltóanyagok kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) hétfői tájékoztatása szerint már több mint másfél millió ember oltottak be az első orosz vakcinával. Az országban december elején kezdődött a koronavírus elleni tömeges oltás az orosz kutatók által kifejlesztett Szputnyik V oltóanyaggal – számol be az állami hírügynökség.

Kövér László is egyetért a fehérorosz ellenzék támogatásával

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.12. 15:53

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A visegrádi országok házelnökei egységes állásponton vannak ebben a kérdésben.
A fehérorosz ellenzék és a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja támogatásában állapodtak meg kedden a visegrádi csoport (V4) házelnökei a soros elnökségét betöltő Lengyelországot képviselő alsó- és felsőházi parlamenti elnökök beszámolói szerint.

Az erről szóló hírt az MTI tette közé.      A koronavírus-járvány miatt online tartott találkozón Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia parlamentjeinek elnökei megvitatták a koronavírus-járvány kezelésének kérdéskörét, egyeztettek a nemzetközi politikáról, a migrációról és az Európai Unió (EU) klímaügyi politikájáról is. A nemzetközi politika kapcsán Elzbieta Witek lengyel alsóházi elnök a találkozót követő varsói sajtóértekezleten elmondta: tárgyaltak a fehérorosz ellenzék támogatásáról, valamint az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok alakulásáról az amerikai elnökválasztás után. Mint beszámolt, egyetértettek abban, hogy támogatni kell Nyugat-Balkán országainak uniós integrációját.
A keddi tárgyalások közös nevezőjeként emelte ki Tomasz Grodzki lengyel felsőházi elnök is azt a meggyőződést, hogy támogatni kell a fehérorosz nemzet szabadságtörekvéseit. Ezzel kapcsolatban „a legnagyobb felelősség Lengyelországé, de az egész V4 támogatására számíthatunk”

– jelentette ki. A V4 növekedő szerepéről a nemzetközi színtéren Elzbieta Witek szerint az a közös visegrádi nyilatkozat is szól majd, melynek tervezetét a lengyel elnökség előterjesztette, és amelyet a tagországok nemzeti parlamentjei a V4 megalapításának idei 30. évfordulója alkalmából fogadnának el. Tomasz Grodzki elmondta: a nyilatkozat tervezetében az is szerepel, hogy a V4 nemcsak egy jó, a közös, néha nehéz történelmen alapuló közösség, hanem egy olyan országcsoport, amelyet elsősorban a közös jövő köt össze – áll a magyar állami hírügynökség hírében.

Visszavág a „zsiványszankciók” miatt Lukasenko

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.12. 15:49

Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A belarusz diktátor meg akarja mutatni országa „foga fehérjét”.
A fehérorosz elnök utasította kormányát, hogy az ország elleni nyugati szankciókra arányos büntetőintézkedésekkel válaszoljon

– számolt be kedden a BelTa állami hírügynökség híradása alapján az MTI.

Alekszandr Lukasenko kormánytagokat fogadva azt hangoztatta, hogy a Nyugat néhány fehérorosz vállalatot – ahogy fogalmazott – „zsiványszankciókkal” sújtott, ezért megbízta Raman Halovcsenka kormányfőt, hogy szimmetrikus válaszintézkedéseket foganatosítson. Kifejtette: meg kell vizsgálni, mely országok vezettek be szankciókat, és hasonló szintű lépéssel kell reagálni rájuk. Mint mondta, Fehéroroszországban több ezer külföldi cég működik, kicsi, közepes és nagy egyaránt, és a szankciókat bevezető országoknak meg kell érteniük, hogy rossz és megalázó döntéseket hoztak, amelyekre megfelelő választ kell adni. 
„Nem kell félni ettől, meg kell mutatnunk nekik a fogunk fehérjét”

– mondta Lukasenkao.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 26 éve irányító, 66 éves Lukasenkót hirdették ki hivatalosan győztesnek a szavazatok 80,1 százalékával. Számos európai ország, valamint az Egyesült Államok sem ismeri el a választások eredményét. A nyugatiak szankciókat és más jellegű korlátozásokat vezettek be Fehéroroszország ellen. Az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe a fehérorosz elnöki hivatal vezetése és számos ipari cég ellen, az amerikai pénzügyminisztérium pedig negyven fehérorosz személy és négy hivatal ellen rendelt el korlátozásokat. Minszkben úgy vélik, hogy az ilyen büntetőintézkedések rövidlátásról tanúskodnak, kárt okoznak, és már szinte felérnek a beavatkozással az ország belügyeibe – áll a magyar állami hírügynökség szemléjében.