Előfizetés

Adatkérés a jegybanktól, ajánlat a Hungarikumtól

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.13. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A biztosítási alkuszok egyszerre kaptak egy szinte lehetetlen határidős adatszolgáltatási felszólítást az MNB-től és segítséget ígérő együttműködési ajánlatot a Hungarikum Alkusztól.
Két nappal karácsony előtt küldte ki a két részből álló adatszolgáltatási határozatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egyrészt bekérték a cég összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályzatát, másrészt egy táblázat összeállítását kérték a biztosítók által nekünk fizetett jutalékokról. Ez a mi esetünkben, holott alig pár fős vállalkozás vagyunk, több mint ezer soros excel táblázat elkészítését jelentette – vázolja az alaphelyzetet egy neve elhallgatását kérő apró alkuszcég vezetője. A táblázatban valamennyi biztosító valamennyi termékének, valamennyi szerződési változatra érvényes jutalékát is meg kellett adniuk. Csak hogy érzékeltessük a kihívás nagyságát: az AB Aegon egymaga 51 oldalas jutalékszabályzatot adott ki és ez csak az egyik biztosító – magyarázza a cégvezető.
A szabályzatot nem most kellett elkészíteni, csupán beküldeni, lévén azt már évekkel ezelőtt össze kellett állítania minden cégnek. A határidő ezzel együtt gyilkos volt. Különösen annak fényében, hogy az MNB, ahogy erre a határozat fel is hívta a figyelmet: a nem teljesítőket bírsággal sújthatja és fel is függesztheti. Nem vitatom, hogy a piac rászorul a rendszabályozásra, de ez a karácsony előtti tömeges adatbekérés aligha ezt szolgálta – mondja a több évtizede biztosítási szakmában dolgozó cégvezető. Az pedig még inkább szöget ütött a fejébe, hogy a jegybank fentieket tartalmazó határozatával egy napon érkezett egy partneri ajánlat a Hungarikum Alkusz cégcsoporttól. Mint írják: „a biztosításközvetítő társaságoknak jelentős kihívást okozhat a törvényi előírások és felügyeleti elvárások követése és alkalmazása”. Sebaj, az általuk kínált HunPartner program „erős érdekképviseletet biztosít a biztosítótársaságok és a pénzügyi szervezetek körében”.
Nem hiszek a véletlen egybeesésekben. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Hungarikum Alkusz egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc, akkor ez bizony elég sok spekulációra ad okot egyszerű alkuszi fejekben – teszi hozzá a cégvezető.
Mi is megkaptuk a két levelet és azonnal el is indultak a körtelefonok, hogy ki hogyan értékeli ezt a helyzetet, mennyire „visszautasíthatatlan” ez az ajánlat – ismeri el egy jóval nagyobb alkuszcég prominense. De azután arra jutottak, hogy ez még nem komoly veszély, csak célozgatás. Ők egyébként külön stábot foglalkoztatnak az MNB adatszolgáltatásainak teljesítésére, a gyakori célvizsgálatokban való gördülékeny együttműködésre. Ezt azonban a szakmagyakorlás szokásos velejárójának tartja, elvégre a biztosítási ágazatban valóban szükség van az erős felügyeletre.
Miután a tagok nagy számban jelezték, hogy karácsony előtt kettő nappal, az MNB Biztosítás, pénztár és közvetítők felügyeleti igazgatósága rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezte az alkuszokat mindössze 2 és 8 munkanap határidőkkel levélben fordult a Magyar Nemzeti Bank Elnökéhez – válaszolta a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége lapunknak. Levelükben hangsúlyozták, hogy „támogatják az MNB fogyasztók érdekében tett törekvéseit, de ezzel az időzítéssel, karácsonykor, rendkívüli jogrend idején, a koronavírus járvány tetőzésekor, amikor a kormány a veszélyhelyzet miatt maga is jelentősen megnövelte az egyes adatigénylési folyamatok határidejét, nem tartották indokoltnak és nem is szolgálta sem az ügyfelek védelmét, sem pedig a közvetítői rendszer zavartalan és prúdens működését”. Az MNB-től gyors választ kaptak: kérésre határidőt lehet hosszabbítani.
A MABIASZ azzal kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy miért érkezhetett egy napon az MNB adatkérése és a Hungarikum ajánlata, de ezzel kapcsolatban szintén egyöntetű jelzés érkezett a tagság részéről.
Az európai irányelvek hazai jogrendbe való bevezetése szigorúbb szabályokat hozott – indokolja a rapid adatkérést az MNB. Binder István felügyeleti szóvivő Népszavának adott magyarázata szerint a biztosítási termékeket értékesítő többes ügynököknek összeférhetetlenségi szabályzattal, míg az ügyfelek érdekében eljáró alkuszoknak a javadalmazási struktúrájukból fakadó esetleges torzító hatást kiküszöbölő érdekkonfliktus szabályzattal is rendelkezniük kell. Ez biztosítja, hogy az alkusz valóban az ügyfél igényeihez legjobban illeszkedő szolgáltatást ajánlja, és nem azt, ami számára a legnagyobb bevételt jelenti. Ez nem új az alkuszoknak, 2018 óta felügyeleti elvárás. A szabályzat benyújtására ezért adtak rövidebb határidőt, míg az alátámasztásra szolgáló analitikára bővebb határidőt kaptak. A közvetítők döntő többsége minden gond nélkül, határidőben beküldte a szabályzatát. Szankcionálásra egyelőre nem került sor – tette hozzá a szóvivő.
Az MNB-nek a Hungarikummal való formális és informális kapcsolatát firtató kérdésre azt a választ kaptuk, hogy a többi alkuszcéghez hasonlatosan a jegybank esetükben is felügyeleti szerepet tölt be. Tavaly meg is büntették a céget egy célvizsgálat eredményeként.
A furcsa időbeli egybeesésről a Hungarikum Alkusz céget is megkérdeztük. Keszthelyi Erik alapító, társtulajdonos válaszában kiemelte, hogy 2019 februárjában azért hozták létre az alkuszi integrációért felelős „HUNPartner Programot”, hogy „stabil hátteret, transzparens működési környezetet” biztosítson csatlakozók részére. Eddig 13 alkusz és 3 függő tanácsadói csoport élt a lehetőséggel. A decemberi levél célja a tájékoztatás volt és 2021-ben is keresik majd azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább építhetik a szakmai közösségüket. Az MNB természetesen ettől függetlenül kért be adatokat. Erről nincs semmiféle információjuk.

A Magyar Nemzeti Bank bármely banktól, pénzügyi szervezettől, gazdasági társaságtól, önkormányzattól, állami és önkormányzati intézménytől és még sok mindenkitől adatokat kérhet be a 2001-es jegybank-törvényre épülő 2006-os MNB-rendelet értelmében. Az adatszolgáltatás kötelező, nem teljesítése szankciókat von maga után. Az alkuszoknál ez a felügyeleti tevékenység kiegészül az európai Biztosításértékesítési irányelv (IDD) hazai Biztosítási törvénybe (Bit) történt 2018-as átültetésével, amely a korábbihoz képest szigorúbb szabályozás alá vonja a biztosításközvetítőket.

Mészáros saját hungarikuma

A Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. fő tulajdonosa a Keszthelyi Erik alapította Keszthelyi Holding, a kisebbségi tulajdonos pedig 2018 márciusa óta Mészáros Lőrinc. A korábban is bődületes mértékben növekedő cég azóta csaknem megduplázta az árbevételét. A 2019-es 4,5 milliárd forintos árbevételhez 2,6 milliárd forintos adózás utáni nyereség társult, ami 50 százalék feletti profitrátát jelent. Tavaly novemberben pedig az MNB engedélyezte, hogy Hungarikum Alkusz és a Keszthelyi Holding közvetlen tulajdonon alapuló minősített befolyást szerezzen a Mészáros érdekkörbe tartozó CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben és a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-ben. A szekszárdi hangyaboltos, szállodás, vendéglátós családból induló Keszthelyi Erik házaló ügynökként kezdte a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-nél, majd az Optimal-GB Kft.-hez szegődött, ahol 2012-ben tulajdonos lett. Három év alatt megszerezte a cég feletti teljes irányítást, és Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re változtatta a nevét. S az valóban hungarikum, ahogy a néhány tízmilliós cégből tíz év alatt milliárdos társasággá emelkedett. A rendkívül jó kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bíró Keszthelyi gyakorlatilag letarolta a nagyobb állami és önkormányzati vállalatok biztosítási piacát (MVM, MNV, MÁV, Volán, regionális közműcégek, művészeti intézmények, Szerencsejáték, MTVA, stb.), de a vizes világbajnokságot is rajta keresztül biztosították. A Hungarikum már korábban is közvetített nagy fővárosi önkormányzati biztosítási ügyeltekben (pl. az FKF hírhedt csoportos életbiztosítása), de Mészáros tulajdonosként való megjelenése után a a főváros valamennyi cége – köztük a BKK és a BKV –, valamint néhány vidéki közműtársaság – Szegedi Vízmű Zrt., Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft., (ÉTV Kft.) Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (ÉTCS Kft.) – teljes járműflottájának casco és kötelezőjét rajta keresztül kötötték meg, mint ahogy segédkezett a BVH cégeinek felelősségbiztosításában is. A két ügylet jóval kétmilliárd fölötti szerződési összeget jelent, a szakma által vélelmezett 30 százalékos jutalékkal ez akár 600 milliót is hozhatott a konyhára. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szintén a Hungarikumra bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, Tavaly pedig egyedüli pályázóként nettó 449,9 millió forintos ajánlattal ők nyerték a Paks II. biztosítására kiírt alkuszi tendert. A cég azonban a nagy üzletek mellett gyorsuló ütemben kebelezi be versenytársait. Úgy tűnik, érdekkörük elérkezett a kisebb lakossági ügyfeleket kiszolgáló biztosítási ügynökökhöz.

Ha nem oltunk eléggé gyorsan, jöhet a harmadik hullám a virológus szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.12. 22:16

Fotó: Varga György / MTVA
Egyre több szakértő tart a járvány esetleges újabb felfutásától.
„Mindenképpen célszerű lenne gyorsítani a vakcinák érkezésén. Reméljük, hogy az oltóanyag termelők majd egyre nagyobb mennyiséget tudnak gyártani, ahogy belelendülnek”

– jelentette ki az RTL Klub Fókusz című műsorában Rusvai Miklós virológus.

A szakember úgy látja, várhatóan egyre több oltóanyag kapja majd meg a felhasználási engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől. Beszélt arról is, hogy ha legalább már egy év eltelt az első oltás beadása óta, csak akkor lehet megmondani, milyen különbség van a Pfizer és a Moderna terméke között. 
Rusvai Miklós szerint ha nem gyorsul fel lényegesen az oltóanyag-ellátás, akkor szinte elkerülhetetlen lesz egy harmadik hullám érkezése.

Korábban már lapunk is beszámolt arról, hogy Szlávik János azt mondta, a harmadik hullámot valószínűleg nem az oltások fogják meggátolni, csak a szigorú korlátozások jelenthetnek segítséget. 

Az Európai Uniót hibáztatta Kósa Lajos az oltóanyag-beszerzés miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.12. 21:14

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Szokás szerint mindenért Brüsszel a hibás.
Bealudt az Európai Bizottság oltóanyag-ügyben, aminek köszönhetően Izland, az Egyesült Államok és Izrael is megelőzte az Unió országait

– jelentette ki a Fidesz politikusa az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Kósa Lajos tájékoztatása szerint Magyarországon már több mint 70 ezren oltatták be magukat. Hozzátette, az oltás ütemét lassítja, hogy nincsen elegendő vakcina. Arra a kérdésre, hogy beoltatta-e vagy szándékában áll-e magát beoltatni, azt válaszolta: eddig nem oltatta be magát, de be fogja. Beszélt arról is, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként vesz részt az operaív törzs ülésein. Ez bevallása szerint egy amolyan „összekötő” szerep az Országgyűlés és a testület között. A kormányzati-ellenzéki viszonyrendszer csak a parlamentben értelmezhető, az operatív törzsnél viszont nem, ezért nincsen ellenzéki képviselő az üléseken.  Majd a jó fideszes kommunikációs csapásirányt felütve arról beszélt, egyes ellenzéki képviselők folyamatosan hazugságokkal igyekeznek aláásni a védekezést. Példaként Hadházy Ákost, Szabó Tímeát és Korózs Lajost említette.