Szelestey Lajos;
külföldi lapszemle;Szabad szemmel;
2021-01-13 07:32:14
Szabad szemmel: törékeny a demokrácia az Egyesült Államokban
Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 13.
A washingtoni puccs már évtizedek óta érett, mivel a Köztársasági Párt cinikus vezetői hosszú ideje őrülteket pártfogolnak – írja szokásos blogjában Paul Krugman. A Nobel-díjas közgazdász kiemeli, hogy teljesen alaptalan volt a támadók minden sérelme. Hiszen a győzelmet senki sem vette el Trumptól, a demokraták nem részesei semmiféle sátáni pedofil összeesküvésnek és nem is radikális marxisták. Vagyis az egész roham hazugságra épült. Ehhez képest megdöbbentő, hogy a párt irányítói közül milyen kevesen voltak hajlandók ezzel szembesíteni a lázadókat.
De pont ez a cinizmus és gyávaság az oka annak a lidércnyomásnak, amit most átél az ország. A jelenség megfejtéséhez tudni kell, hogy a rasszizmusban nincs semmi új az amerikai politikában, mint ahogy az összeesküvés elméletek is régi nótát jelentenek. Ugyanakkor mindig voltak forrófejűek is.
Így a példátlan eset mozgatórugóját ott kell keresni, hogy az egyik párt nem csupán eltűri, hanem még táplálja is a politikai paranoiát. A republikánusok ugyanis az évtizedek során rájöttek, hogy a gazdasági követelésekkel megnyerik ugyan a plutokráciát, de az még kevés a választási sikerhez. Ezért elkezdték megdolgozni a fehér munkásokat – alig leplezett rasszista jelszavakkal.
Ezen felül szoros kapcsolatot építettek ki a keményvonalas keresztény jobboldallal. De amikor felbukkant a Tea Párt, majd Trump, a pártvezetés kénytelen volt ráeszmélni, hogy már azok kezébe csúszott át az ellenőrzés. Ám még az sem térítette jobb belátásra a vezérkart, hogy az elnök mennyire korrupt volt és miként élt vissza jogkörével. Még akkor is felsorakozott mögötte, amikor az elutasította a választás végeredményét.
Így most további atrocitásokra kell felkészülni, de ez sem számít. Most kulminál a republikánusoknál, hogy a párt eltávolodott a demokráciától, azonban nemigen látni, miként lehetne valaha is visszatéríteni a helyes útra.
Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy ugyan a világ szája tátva maradt a döbbenettől az amerikai törvényhozás lerohanása után, de a dolgok még fordulhatnak rosszabbra is a tengerentúlon, mert kiderült, hogy igencsak törékeny a demokrácia az Egyesült Államokban. A történtek a civilizált országokban sokkot, a diktátorok részéről kárörömet váltottak ki. A felfordulás, az öt halott után nagy a félelem az elnök féktelen dühe miatt, miközben fura uralkodása immár romokban van.
Trump a választás óta több mint 300 üzenetben bíztatta híveit cselekvésre, így a történtek elvileg nem érhettek volna senkit sem meglepetésként. Hogy mekkora még mindig a befolyása, az kiderül abból, hogy 7 fontos republikánus szenátor és 121 képviselő továbbra is kitart mellette.
Ugyanakkor Németországban, illetve Európa középső és keleti részén az USA egyre kevésbé számít a demokrácia világító tornyának. Mégis el kell fogadni, amit von der Leyen mondott a napokban, hogy ti. bízni kell az amerikai demokratikus intézményének erejében, és nem szabad kételkednie a hatalmas demokrácia túlélőképességében.
Az Európai Határvédelmi Ügynökség csak annyit mondott a legújabb vádakra, miszerint Magyarországon továbbra is semmibe veszik a menekültek jogait, hogy figyeli a fejleményeket. A Helsinki Bizottság fordult a Frontexhez, miután kiderült, hogy az Európai Bíróság hiába ítélte a múlt hónapban törvénytelennek a magyar kitoloncolási gyakorlatot, a magyar rendőrség azóta jó 2300 illegális bevándorlót tett át a déli határon, és mindössze 120 esetében indította meg a menedékkérelmi eljárást.
A jelentés hozzáteszi, hogy a nacionalista magyar kormány kemény álláspontot képvisel a migránsok ügyében, ami megrontotta a kapcsolatokat az EU-val. Egy szóvivő ugyanakkor megismételte azt a hivatalos érvet, hogy az EUB döntése alaptalanná vált, mert időközben felszámolták a két tranzitövezetet. Hozzátette, hogy a szigorú határőrizetet fenn kívánják tartani, mert nem szeretnék, ha migránsfolyosók alakulnának ki.
Viszont az sem változott, hiába kifogásolta a luxemburgi verdikt, hogy az elfogott illegális határsértők hasztalan mondják, hogy menekültek, minden eljárás nélkül visszakényszerítik őket szerb földre. Ezért a Helsinki Bizottság az sürgeti, hogy a Frontex vonja ki embereit a déli térségből, nehogy azok cinkosak legyenek a törvénysértésben. Az ügynökség korábban azt ígérte, hogy felmondja az együttműködést az olyan tagokkal, amelyek megszegik az emberi jogi normákat
Az unió ugyan vigasztalódhat azzal, hogy a britek milyen rosszul jártak a kilépéssel, ám ettől még tény marad, hogy a szigetország sokkal többet tesz az üzleti világért, mint az EU. Ezt az UBS bank európai igazgatója fejti ki, aki korábban magas tisztségeket töltött be Brüsszelben, civilben pedig Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettesnek, a liberális demokraták volt vezérének a felesége. A spanyol Miriam Gonzáles Durántez rámutat, hogy Brexit hatalmas károkat okozott a közösségnek, éppen akkor, amikor Magyarország és Lengyelország részéről létveszély fenyegeti a közös normákat és a jogállamot.
A britek nélkül meggyengül a szervezet, ezért még Brüsszelnek inkább meg kell ragadnia az alkalmat, hogy a szabályozás egyszerűsítésével segítse a gazdaságot. A versenyképesség javítására, illetve a külső riválisok visszaszorítására ösztönöznie kell a növekedést és ennek érdekében szorosabban együtt kell működnie a gazdaságokkal, illetve a vállalkozásokkal.The Times
Kína növeli befolyását Európában, miután 3 év múlva megkezdi működését a Fudani Egyetem budapesti kara. Ez lesz a sanghaji tanintézmény első kampusza az EU-n belül, miután Orbán Viktor szorosabb kapcsolatokra törekszik az ázsiai nagyhatalommal. Ám a kínaiak terjeszkedését már évek óta aggályok kísérik a földrész középső és keleti fertályán, legyen szó befektetésekről vagy tudományos együttműködésről. A KKP ugyanis keményen ideológiai ellenőrzés alatt tartja az oktatást, úgy hogy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, vajon mi a magyarországi vállalkozás célja. Mint ahogy az sem egyértelmű, mit szolgál az európai egyetemeken létesített több mint 100 Konficiusz-tanszék.
Kovács Zoltán azzal igyekezett megnyugtatni a brit tudósítót, hogy a Fudani egyetem emeli a magyar képzés színvonalát, egyben serkenti a kínai beruházásokat és esélyt kínál, hogy az ország regionális tudásközpont legyen. Ám Peking hiába igyekszik puha eszközökkel kiterjeszteni befolyását, a világban idáig csak két hasonló kampusz működik: az egyik Oxfordshire grófságban, a másik Malajziában.
Orbán magára haragította az európai szövetségeseket, amikor támogatta Kína terjeszkedését a Dél-Kínai-tengeren, illetve lehetőséget adott, hogy a Huawei építse ki az 5G-hálózatot Magyarországon. De a Fudan-ügyben kötött szerződés azért is nyugtalanságot keltett, mert a politikus ellen felmerült a vád, hogy nacionalista és konzervatív fazont kíván adni a hazai oktatásnak. Idetartozik a CEU kipaterolása is, aminek része volt, hogy a Soros elleni kampány segített a szélsőjobbnak úgy beállítani az üzletembert a világban, mint aki gyűlöletes figura. Ugyanakkor a kormány ellen felmerült, hogy antiszemita.
A Közép-Európai Egyetem rektora attól fél, hogy a Fudani Egyetem betelepülésével még jobban összeszűkül a tanszabadság Magyarországon. Hiszen itt egy egypártrendszerről van szó, amely kézben tartja a tudományt, immár a világ legautoritereb rezsimjével szövetségben – mondta Ignatieff.
Kína növeli befolyását Európában, miután 3 év múlva megkezdi működését a Fudani Egyetem budapesti kara. Ez lesz a sanghaji tanintézmény első kampusza az EU-n belül, miután Orbán Viktor szorosabb kapcsolatokra törekszik az ázsiai nagyhatalommal. Ám a kínaiak terjeszkedését már évek óta aggályok kísérik a földrész középső és keleti fertályán, legyen szó befektetésekről vagy tudományos együttműködésről. A KKP ugyanis keményen ideológiai ellenőrzés alatt tartja az oktatást, úgy hogy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, vajon mi a magyarországi vállalkozás célja. Mint ahogy az sem egyértelmű, mit szolgál az európai egyetemeken létesített több mint 100 Konficiusz-tanszék.
Kovács Zoltán azzal igyekezett megnyugtatni a brit tudósítót, hogy a Fudani egyetem emeli a magyar képzés színvonalát, egyben serkenti a kínai beruházásokat és esélyt kínál, hogy az ország regionális tudásközpont legyen. Ám Peking hiába igyekszik puha eszközökkel kiterjeszteni befolyását, a világban idáig csak két hasonló kampusz működik: az egyik Oxfordshire grófságban, a másik Malajziában.
Orbán magára haragította az európai szövetségeseket, amikor támogatta Kína terjeszkedését a Dél-Kínai-tengeren, illetve lehetőséget adott, hogy a Huawei építse ki az 5G-hálózatot Magyarországon. De a Fudan-ügyben kötött szerződés azért is nyugtalanságot keltett, mert a politikus ellen felmerült a vád, hogy nacionalista és konzervatív fazont kíván adni a hazai oktatásnak. Idetartozik a CEU kipaterolása is, aminek része volt, hogy a Soros elleni kampány segített a szélsőjobbnak úgy beállítani az üzletembert a világban, mint aki gyűlöletes figura. Ugyanakkor a kormány ellen felmerült, hogy antiszemita.
A Közép-Európai Egyetem rektora attól fél, hogy a Fudani Egyetem betelepülésével még jobban összeszűkül a tanszabadság Magyarországon. Hiszen itt egy egypártrendszerről van szó, amely kézben tartja a tudományt, immár a világ legautoritereb rezsimjével szövetségben – mondta Ignatieff.
Csak áprilisban fogják kiállítani a „Fekete életek számítanak” mozgalom támogatására született, mindössze kb. egyméteres szobrot, ám az máris hatalmas vihart kavart Orbán Viktor szélsőséges támogatói körében. Szalay Péter, az alkotó ugyanis úgy formálta meg a new yorki Szabadságszobrot, hogy az térdel, egyik kezében a fáklya, a másikban viszont a tábla: Black Lives Matter. Azon felül a művet szivárványszínűre festette, az LMBT-közösséggel vállalt szolidaritás jeleként.
A művet a 9. kerületi önkormányzat díjazta egy pályázaton, de azóta egymást köveik a támadások a hatalom közeli sajtóban, egyesek egyenesen a szobor megsemmisítését követelik. Még Gulyás Gergely is megszólalt, mondván, hogy az alkotás alapvetően rasszista, mert nem tekinti egyenlőnek a fehér embereket. A kormány és médiája azt állítja, hogy itt egy erőszakos, radikális baloldal jelenik meg, ráadásul közpénzből finanszírozzák.
A független kerületi polgármester, Baranyi Krisztina azt meséli, hogy már hozzászokott a hivatalos propaganda kirohanásaihoz, de most minden csövön tüzelnek rá, sértegetik, erőszakkal és savas támadással fenyegetik. Megjegyezte, hogy nálunk sok politikus nem kíván a rasszizmusról, valamint a melegek és a romák kirekesztéséről beszélni, mert nem szeretne szavazatokat veszíteni. De 10 év elég volt Orbán gyámkodó és provinciális irányvonalából, szembe kell szállni vele. Meg akkor is, ha emiatt egynémely hívek elpártolnak.
A svájci közszolgálati rádió hozzáteszi, hogy az utóbbi 10 évben a hatalom folyamatosan igyekszik megregulázni a kulturális életet. A 9. kerület alpolgármestere, Deme Zsuzsanna rámutat, hogy cenzúra ugyan nincs, de képzőművészek mind inkább lakatot tesznek a szájukra, mert a pénzt az MMÁ-tól kapják. Szalay Péter pedig arról beszélt, hogy a politika mély szakadékot idézett elő a támogatott, illetve elutasított tábor között. A kettő közt már nincs párbeszéd.