Előfizetés

Lassan „szállja meg” a tüdőt a koronavírus

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.13. 09:43

Fotó: Andrew Brookes / AFP
A szövődményeket a hosszú lefolyás okozhatja a kutatók szerint, akik más tüdőgyulladásos betegek sejtjeit és Covid-19-ben szenvedők tüdejéből vett immunsejteket hasonlítottak össze.
Más tüdőgyulladásokkal összehasonlítva az új típusú koronavírus okozta tüdőgyulladás súlyos komplikációit a betegség hosszú lefolyása okozhatja, nem pedig az, hogy egy jóval súlyosabb betegségről van szó – vélik az amerikai Északnyugati Egyetem kutatói. Ahelyett, hogy gyorsan: órákon belül megfertőzné a tüdő nagy területeit, ahogyan azt a baktériumok vagy más vírusok, például az influenzavírus teszi, az új típusú koronavírus a tüdő számos kicsiny területén telepszik meg, „elrabolja” az immunsejteket és arra használja őket, hogy napokon vagy heteken keresztül terjedjen a tüdőben – írták a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Lassan megszállva a tüdőt a fertőzés károsodást hagy hátra, 
folyamatosan lázat, alacsony vérnyomást okoz, károsítja a vesét, az agyat, a szívet és a beteg más szerveit.

Részletes elemzésük alapján a kutatók azonosították a kritikus célpontokat az új koronavírus okozta tüdőgyulladás kezelésére és a károsodások enyhítésére. Ezek az immunsejtek: a makrofágok és a T-sejtek. A makrofágokat, amelyek feladata általában a tüdő védelme, megfertőzheti az új koronavírus és így hozzájárulhatnak a fertőzés terjedéséhez a tüdőben. A kutatók azt is kimutatták, hogy a Covid-19 miatt lélegeztetőgépre került betegek körében a halálozás alacsonyabb, mint a hagyományos tüdőgyulladás következtében lélegeztetőgépre kerültek esetében. 
„Célunk, hogy a Covid-19-et egy súlyos betegség helyett enyhévé változtassuk, olyanná, mint egy súlyosabb nátha”

- idézte az egyetem közleménye Scott Budingert, a tanulmány társszerzőjét.

A Covid-19 az influenzához hasonlóan ugyanis 
nem fog eltűnni

– tette hozzá Ben Singer társszerző.

Ez az első olyan tanulmány, amelyben a kutatók szisztematikusan elemezték a koronavírusos betegek tüdejéből vett immunsejteket és összehasonlították azokat más vírusok vagy baktériumok okozta tüdőgyulladásos betegek sejtjeivel.

Elaltatja a ráksejteket a kemoterápia

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.12. 19:15
Illusztráció
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A szakértők szerint a tumorsejtek képesek ellesni a téli álom védelmi mechanizmusát.
A ráksejtek veszélyhelyzet, például kemoterápia esetén hibernálódnak, azaz kevesebb energiát igénylő, lassabban működő és így osztódó állapotba kerülnek – derült ki a Kanadai Egészségügyi Kutatóintézetek által készített kutatásból. Külső fenyegetettség hatására a tumorsejtek hosszabb ideig is képesek ebben az állapotban maradni – írta az Eurekalerten megjelent közlemény alapján a 24.hu. A jelenségnek a Cell című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint előnye lehet, hogy ha azok a terápiák, amelyek közvetlenül a rákos sejteket célozzák, ebben az állapotban találják őket, megakadályozhatják és drámaian lelassíthatják a tumor növekedését. A kutatást vezető Catherine O’Brien szerint a ráksejtek képesek ellesni a téli álmot alvó állatok szervezetének védelmi mechanizmusát. A kutatások egyelőre sejttenyészeteken zajlottak, de ezeken tökéletesen meg lehetett figyelni a jelenséget. A kemoterápia ideje alatt a hibernálódott sejtek nagyon lassan osztódtak, az anyagcseréjüket minimálisra csökkentették, nagyon kevés energiát és tápanyagot használtak. Mivel ebben az állapotban bekapcsol az az autofágiának nevezett, önemésztő folyamat, amelynek során a sejt a saját fehérjéit bontja le, a rákterápiás módszerek eredményes lehetnek.

Egy év alatt megugrott a kerékpározók száma Budapesten

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.12. 18:15

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A sávok kialakítása, a járvány, az időjárás, a metrófelújítás mind hozzájárulhattak a növekedéshez.
A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 százalékkal nagyobb forgalmat mértek Budapesten 2020-ban, mint 2019-ben, decemberben pedig 61 százalékkal többet. Nagy ívű vitákat kavart, amikor tavaly áprilisban kerékpársávot alakítottak ki a fővárosban a Nagykörúton a külső autósávban, szűkítve így a gépjárművek mozgásterét, az ötlet azonban bevált. Így augusztus végén arról döntött az önkormányzat, hogy a járványhelyzetben ideiglenesen kialakított bicikliút továbbra is használható marad, bár néhány helyen módosították.  Több oka is lehet annak, hogy miért emelkedett a fővárosban a kétkerekű pedálos járművekkel közlekedők száma: a körút bringabaráttá tétele biztosan köztük van. Hogy mi rejtőzik még e jelenség mögött, arról Halász Áront, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettesét, szóvivőjét kérdeztük. – A 2019-es 2 409 574-ről tavaly 2 771 710-re nőtt az éves összforgalom. Természetesen az, hogy melyik eszköz mennyit mért, nagyban függ az elhelyezkedésétől. A legnépszerűbb kerékpárút a Bem rakparti, ott több mint egymillióan tekertek, a legnagyobb növekedést viszont a csepeli Weiss Manfréd úton elhelyezett számláló mutatta. Ott az áprilisban kezdődött emelkedés folyamatos volt, és ez nem állt meg sem az októberi rossz, esős időben, sem az enyhe tél beköszöntével, decemberben sem, sőt tovább nőtt. Eddig ebben az időszakban mindig mindenhol mutatkozott visszaesés – mondja a szóvivő. Munkanapokon és hétvégén is nőtt a forgalom, a tavalyi reprezentatív felmérés, amelyet a Mediánnal készítettünk azt mutatta, a budapestiek igénylik a kijelölt sávokat. Sokat segített a forgalomnövekedésben, hogy a Bartók Béla, a Villányi, a Tétényi úton, és a Baross utcában is kialakítottak ilyeneket, így összeért a hálózat. A növekedés legnagyobb motivációja a járvány lehetett, a fertőzés könnyebben elkerülhető a biciklivel, a tömegközlekedés kihagyásával. Hozzájárulhatott a 3-as metró felújítása is, az átszállásokból adódó kényelmetlenségek elkerülése, valamint a csepeli hévfelújítás. A biciklizők korát nézve az a jellemző, hogy országosan egyenletes a korosztályok eloszlása, tehát egy faluban nincs különbség öregek és fiatalok között, míg Budapesten kevesebben vannak az idősebbek, ebben valószínűleg a nagyobb távolságok és a nagyobb forgalom játszik szerepet. Országos szinten a hatvan éven felüliek 68 százaléka biciklizik. Az is inkább nagyvárosi jelenség, hogy több férfi bringázik, mint nő, utóbbiak egyharmadát teszik ki a kerekezőknek. A Medián kutatásából az is kiderült, tovább csökkent azoknak az aránya, akik soha sem bicikliznek, 49-ről 43 százalékra. Nincs különbség viszont politikai hovatartozás szempontjából, kormánypártiak és ellenzékiek nagyjából ugyanannyit tekernek. Az emberek szívesen kerékpároznának, de ahhoz, hogy valóban elinduljanak, valamit tenni kell a félelmeik ellen, ebben sokat számít egy kijelölt sáv vagy út – tudtuk meg Halász Árontól.