Előfizetés

Küszöbön a 400 forintos dízelár

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.14. 06:40

Péntektől közel egy éves csúcspontra, 399 forintra nő a gázolaj hazai átlagos kúttarifája. Hasonló helyzetű a benzin és a – mögöttük álló – világpiaci nyersolajár is. Az Erste elemzője további, érdemi drágulásra csak az év második felétől számít.
Pénteken ismét, ezúttal hat forinttal drágul a benzin és hárommal a gázolaj – közölte a Holtankoljak.hu. Ezzel a benzin átlagtarifája 383, a gázolajé pedig 399 forintra nő. Számításunk szerint a nyersolaj november eleje óta tartó, lendületes drágulása alatt a két termék hazai ára 35-36 forinttal, vagyis közel tizedével nőtt. (Legutóbb szerdán emelték a díjakat, 7, illetve 3 forinttal.) A benzinért adatbázisunk szerint utoljára tavaly márciusban, a gázolajért pedig februárban kértek ugyanennyit a hazai kutakon. Mindez nem véletlen. Tegnap az Európában irányadó, Brent típusú olajért 57 dollárt is adtak, ami 11 havi csúcspont. Az nyersolajárak január közepére lényegében elérték a koronavírus előtti szintet, miközben a Brent tavaly – igaz, csak április 21-én - még a 10 dollár alá is bekukkantott. Ekkor csúszott emlékezetes módon az amerikai, WTI típusú nyersolaj ára is néhány pillanatra nulla alá. Igaz, ehhez a koronavírus-pánik mellett az is hozzájárult, hogy ugyanekkor bomlott fel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország nem hivatalos termelésvisszafogási együttműködése. Nem csoda, hogy a felek a piac összeomlása láttán gyorsan ki is békültek. A kurzus 2019-ben jellemzően 60, 2018-ban pedig 70 dollár körül alakult. A mostani olajáremelkedést elsősorban a koronavírus-vakcinákkal és azok gazdasági hatásával kapcsolatos derűlátásra vezeti vissza Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. Ezt ugyanakkor egyelőre kissé eltúlzottnak tartja. Mindazonáltal osztja a világszervezetek előrejelzését: eszerint, miután a koronavírus a világ 2019-es, napi átlag százmillió hordós olajfogyasztását tavaly napi átlag kilencmillió hordóval visszavetette, idén hatmilliós emelkedés jöhet. Szintén megtámasztotta a mostani drágulást az OPEC immár Oroszországot és Kazahsztánt is támogatói között tudó friss egyezsége a 2019 decemberében meghatározott, napi 32-33 millió hordós összes kitermelésük mintegy hétmilliós visszafogásáról. Ráadásul az OPEC vezető hatalma, Szaúd-Arábia önkéntesen további egymillió hordóval hajlandó csökkenteni saját kitermelését. Igaz, a közel-keleti monarchiát az elemző – Peking és Washington viszonyához hasonlóan – az olajpiac „időzített bombájának” tartja. Több más OPEC-tag helyzete szintén bizonytalan. Ilyen a polgárháborús Líbia, Irak, de nagy kérdés az is, hogy a Biden-kormányzat mikor és milyen mértékben hajlik enyhíteni az Irán elleni kereskedelmi korlátozásokat.
Eközben az USA világkartellekre hangsúlyozottan fittyet hányó palaolajipara szintén némi lendületvesztést mutat. Számukra még a mostani nyersolajárak sem jelentenek túl nagy hajtóerőt, ellenben hitelezőik egyre türelmetlenebbek. Mindezek eredőjeként idén várhatóan kevéssé változik a napi 13 millió hordóról tavaly 11 millióra csökkent termelési szintjük. A világszintű olajipari beruházások tavalyi, nagyarányú zuhanása hosszú távon szintén az áremelkedés irányába mutat. Emögött nem csak a koronavírus miatti igény- és áresés áll. A világ környezetvédelmi fordulata miatt ugyanis a hitelezők kezdenek elfordulni a hagyományos fosszilis ipartól, ami emeli az ágazat költségeit. Az ágazat rövid távon biztos nem tudna lépést tartani azzal, ha világszinten gyorsan és hatékonyan visszaszorulna a Covid-fertőzés és a tavaly lefojtott igények felszabadulása miatt egy fajta „élvhajhász” korszak venné kezdetét. Annál is kevésbé, mert a kormányok a koronavírus-sokkot nem arra használták fel, hogy környezetvédelmi okokból megadóztassák, sokkal inkább, hogy megmentsék mondjuk a repülési cégeket. (A kerozin ma is lényegében adómentes, így az elemző a repülőjegyeket változatlanul ésszerűtlenül olcsónak tartja.) Egy – akár jövő év eleji – fogyasztásrobbanás esetén a száz dolláros hordónkénti nyersolajárat sem tartja kizártnak. Igaz, a piaci törvényszerűségek alapján az áremelkedés újra megkedveltetheti az iparágat a hitelezőkkel és beindulhatnak a beruházások, melyek beérése újabb árcsökkenést válthat ki. A helyzetet az is árnyalja, hogy azért valóban nagyon sokan veszítették el munkájukat és megtakarításaikat – véli az elemző. Kimutatások szerint tavaly napi ötmillió hordós olajfogyasztás örökre elveszett. Mindezek nyomán Pletser Tamás szerint rövid távon a hazai kutakon is megnyugodhatnak a tarifák. A második félév újabb emelkedést hozhat, akár bőven a 400 forintos ártartományon belül. (Bár a dollár – mostanság is tapasztalható – gyengülése ezt első körben tompíthatja, ám ugyanez a hatás az olajárat is emeli.) Nem is beszélve a jövő évről, ami száz dollár körüli olajár esetén további, még jelentősebb drágulást hozhat. Igaz, a piaci hatásokat befolyásoló, váratlan események valószínűsége most még a szokásosnál is nagyobb – jegyezte meg Pletser Tamás.

Mellár: Orbán a NER-elitet mentette

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.01.13. 15:48

Fotó: Népszava
Orbán Viktor foglyává vált a NER-nek, saját politikai stabilitása érdekében válságkezelés helyett a saját maga által kreált nemzeti tőkésosztályba öntötte az ezermilliárdokat – véli Mellár Tamás, a Párbeszéd politikusa, a KSH korábbi elnöke.
Mellár Tamás szerint a kormány félrekezeli a válságot. A Párbeszéd politikusa a 2020-as válság természetrajzáról tartott online előadásában emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly április elején „történelmi méretű” válságkezelő csomagot jelentett be, amely szerinte eléri majd a bruttó hazai termék (GDP ) 20 százalékát. Ha ez igaz lett volna, akkor valóban történelmi léptékű lett volna, de nem így történt. Ugyanis a 20 százalékot három évre elosztva értette a kormány, illetve a költségvetésben már meglévő kiadásokat vonták el „gazdaságvédelemre”. Valójában a GDP alig 2-3 százalékának megfelelő összeget, 900-1200 milliárd forintot fordítottak a 2020-ban válságkezelésére. Mellár Tamás szerint ráadásul a válságkezelés jelszava alatt sokszor csak kármentés és pénzszórás történt: az egyházi támogatások, stadionépítések, Paks 2, illetve a Budapest-Belgrád vasút építésére ment a pénz, vagyis úgy költötte el a közpénzt a kormány, hogy az nem hasznosult. Ezek a beruházások nem mérséklik a válságot, a visszaesés mértékét, ehhez a nyugati országok mintájára a lakossági fogyasztást kellett volna szinten tartani a munkahelyek védelmével párhuzamosan. Orbánék válságkezelése nemcsak szakmailag elhibázott, hanem erkölcstelen is volt mert nem segítette a bajbajutottakat – összegezte Mellár Tamás. Csak decemberben 2550 milliárdot osztottak ki hobbicélokra, egyrészt attól félnek hogy többet erre nem lesz lehetőség, illetve azért is, hogy a 2022-es választási kampányban szavazatvásárlásra visszakérjék majd a pénzt. Az első hullám alatt a KSH elkezdett bűvészkedni a foglalkoztatási számokkal, a munkaügyi hivatalok lassították a munkanélküliek regisztrálását, ezért a publikált számok meg sem közelítették a tényeket. Ezért alakulhatott ki az a téves kép a kormányban, hogy a 13,5 százalékos GDP-csökkenés ellenére nem csökkent a foglalkoztatás. Mindez annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány foglyává vált a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, a NER-nek: a politikai stabilitása érdekében meg kellett menteni az Orbán Viktor által kreált nemzeti tőkésosztályt. Ezért ömlött a pénz a turizmusba, oda ahol nem lehet számítani a fellendülésre. Ha a miniszterelnök valóban a válságot akarta volna kezelni, akkor a leszakadó rétegeket, a munkanélkülieket, a családokat és önkormányzatokat kellett volna mentenie – mondta Mellár. De akkor mi lett volna a NER nagyvállalataival? Orbán nem tehetett mást, minthogy a nemzeti tőkésosztálynak juttatta az ezermilliárdokat. A magyar gazdaság a Covid-válságot végül 6,5 százalékos GDP csökkenéssel és rekordméretű 5548 milliárdos hiánnyal zárta. A visszaesés hasonló, mint volt 2009-ben, vagyis a korábbi elemzésekkel szemben a magyar gazdaság semmivel lett ellenállóbb és erősebb. Pontosan ott vagyunk, mint 2009-ben, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány több ezer milliárd forintnyi uniós támogatást forgatott be a magyar gazdasága. Ezeket a pénzeket nem jól használta fel az ország – fogalmazott a képviselő. Az elmúlt év és a kormányzati válságkezelés legnagyobb vesztesei idehaza az alacsony képzettségű munkavállalók, a szegény családok és az önkormányzatok voltak. Mellár Tamás szerint a válság után két út áll Magyarország előtt: vagy megmarad a jelenlegi félgyarmati sorsú összeszerelő üzemnek, ahova az alacsony hozzáadott értékű munkát szervezik ki a fejlettebb gazdaságok, vagy aktívan bekapcsolódik a nemzetközi, európai munkamegosztásba, a high-tech iparba, a magas hozzáadott értéket teremtő termelési láncokba. Ha az Orbán-kormány marad, akkor az ország a félgyarmati sorba ragad – zárta előadást a Párbeszéd politikusa. Ellenben ha sor kerül egy rendszerváltásra, akkor megnyílhat azaz út a második lehetőség előtt. Ez utóbbi az egyetlen előremutató út, ezzel lehet lehet kampányolni 2022-re, amivel a fiatalokat itt lehet tartani, illetve a külföldre vándoroltakat vissza lehet hozni. 

Rekordszámú pályázat érkezett a Marketing Diamond Awards versenyre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.13. 15:43

Fotó: Lounge Group
Minden eddiginél több, összesen 125 pályázat érkezett a Marketing Diamond Awards – a Lounge Group közreműködésével elnevezésű országos marketingpályázatra. Idén első alkalommal olyan cég is volt, amely a verseny történetében először mind a 11 kategóriában nyújtott be anyagot. Emellett a most először nevezők száma is meglepetést okozott.
Rekordszámú jelentkező soha nem látott mennyiségű pályázatot nyújtott be a kisebb cégek és ügynökségek, illetve alacsonyabb kommunikációs büdzsével gazdálkodó vállalatok legfontosabb marketingversenyére. A hatodik alkalommal megrendezett Marketing Diamond Awards (MDA) történetében először a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) egy neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazza a legkreatívabb kommunikációs aktivitásokat. A 125 pályázati anyag több mint kétharmada ügynökségektől, a fennmaradó rész pedig megbízóktól érkezett a január 10-i jelentkezési határidőig. A félszáz jelentkező között olyan cég is akadt, amely mind a 11 versenykategóriában nevezett, illetve több mint kéttucat szereplő újoncként, idén először vesz részt a megmérettetésen. A pályázatokat a marketingszakma – megbízói és ügynökségi oldalról érkező – elismert személyiségeiből álló zsűri értékeli, odaítélve a „Marketing Diamond” elismeréseket. A versenyen „Az Év Ügynökségét” és „Az Év Megbízóját” keresik, illetve kiosztják „Az Év Marketing Nagykövete” különdíjat is a legtöbb pályázatot benyújtó jelentkezőnek. Az ügynökségek által benyújtott nevezéseket a megbízói, a vállalati pályázatokat pedig a szolgáltatói oldal képviselői bírálják el. A Lounge Group a verseny szakmai partnereként különdíjakat ajánlott fel, illetve új kommunikációs eszközökkel bővítette a pályázók bemutatkozási lehetőségeit. A verseny történetében először „arcot és hangot” kapnak a jelentkezők, a szervezők ugyanis létrehoztak egy videós adatbázist, a pályázók és projektjeik bemutatására. A későbbiekben a díjak átadásáról is felvételek készülnek, a három fődíjas céget pedig hosszabb videókban is bemutatják majd. „A pályázatok, illetve a pályázók száma minden várakozást felülmúlt az idei kiíráson. Ez is jelzi, hogy az elmúlt, kihívásokkal teli év felerősítette a korábban is érzékelt folyamatokat. A kkv-k, illetve a kisebb kommunikációs büdzsével gazdálkodó cégek számára minden korábbinál nyilvánvalóbbá vált, hogy az értékesítés támogatása kreatív megoldásokat igényel. A piac egyik legnagyobb kommunikációs ügynökségcsoportjával közösen idén egyedülálló lehetőséget biztosítunk a jó gyakorlatok bemutatásra, számos új elemmel kiegészítve a verseny korábbi kommunikációs repertoárját” – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke. „A járvány teljesen új helyzetet teremtett a kommunikációs szcénában: sok nagyvállalatnál jelentős büdzsécsökkenéssel kellett számolni, illetve sokan teljesen új élethelyzetben találták magukat az otthoni munkavégzés következtében. Mindez a reklámozók részéről is új, innovatív eszközöket és üzeneteket tett szükségessé. A mostanihoz hasonló helyzetekre jellemző, hogy az igazán kreatív megoldásokkal valóban ki lehet tűnni a piacon. A Marketing Diamond Awards ebből a szempontból egyfajta inkubációs programként működik. A legjobb, legkreatívabb kommunikációs ötleteket, aktivitásokat kutatja, ismeri el, és mutatja be a szakmának” – tette hozzá Hidvégi Krisztina, a névadó partner Lounge Group médiaigazgatója, a zsűri tagja. A pályázók bemutatkozó videói a https://lounge.hu/mda weboldalon, míg a verseny részletei a https://marketingdiamond.hu/ címen érhetőek el.

Az MDA zsűritagjai között olyan neves szakemberek szerepelnek, mint Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bay Áron (Exact Match), Bognár Tamás (Porsche Hungaria, ŠKODA), Csanak Gabriella (Microsoft Magyarország), Damjanovich Nebojsa (Resend Agency), Gandera Balázs (INTREN), Hidvégi Krisztina (New Land Media), Hovanyecz Norbert (SuperShop), Jagodics Rita (Kereskedelmi Marketing Trendek), Jákó Eszter (MVM), Kovács András Péter (Magyar Telekom), Knapcsek Katalin (KNK PR&Média), Lévai Richárd (Liftup), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Ördög Ibolya (Hyundai), Papp Gábor (The Pitch), Papp-Váry Árpád (METU), Szalkai Réka (Mastercard), Szilva Mónika (Nestlé Hungária), Tengerdi Laura (Budapest Bank Zrt.), Török Szabolcs (Magyar Posta Zrt.), Varga Tibor (T-Systems Magyarország Zrt.). A zsűri elnöke az elmúlt évekhez hasonlóan Hinora Ferenc (Positive Adamsky), az MMSZ elnöke.