Előfizetés

Járóka Lívia gyorshajtás miatt állhat a belga bíróság elé

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.14. 07:00

Fotó: DIDIER BAUWERAERTS / EP
Mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványról tárgyal pénteken az Európai Parlament jogi bizottságának rendkívüli ülése.
A fideszes képviselő, parlamenti alelnök irodája megerősítette lapunknak, hogy a belga hatóságok egy „régebbi, már rendezés alatt lévő gyorshajtás” miatt kérték a mentelmi joga felfüggesztését. Járóka valószínűleg hosszú ideig elfelejtette kifizetni a közlekedési kihágás miatt kirótt bírságot, és a szabálysértési ügy bíróságra került. Parlamenti forrásaink szerint a képviselő-testület minden évben viszonylag sok hasonló mentelmi ügyet tárgyal. A Járóka Lívia mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó belga kérelem tavaly szeptemberben érkezett meg az EP-be. Erről a szabályoknak megfelelően az EP elnöke tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. Az ügyről parlamenti jelentés készül, amelynek előadóját, a francia liberális Stéphane Séjournét októberben jelölték ki. A pénteki zárt tárgyalást követően a szakbizottság újra visszatérhet a témára, majd megvitatja és elfogadja az ajánlást tartalmazó jelentést. A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról a plenáris ülés dönt, amelyre tavasz előtt biztosan nem kerül sor. Járóka Lívia kis megszakítással 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek, elsősorban a romákkal kapcsolatos európai politikával foglalkozik, a témában több parlamenti jelentést készített.

"Megpróbáltam minden törvényes eszközzel tiltakozni" - Fullajtár Andrea felmondott a Színműn

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.14. 06:28

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A színésznő nyílt üzenetben ír arról, hogy az osztálya miatt ugyan maradt az egyetemen, de az új rendszerben tovább nem tud osztályfőnökként részt venni.
Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színművésze, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára a következő nyilatkozatot tette közzé:  "Csak az osztályért maradtam. Megpróbáltam minden törvényes eszközzel tiltakozni egy törvénytelen folyamattal szemben. Továbbra is ehhez tartom magam. A jelenlegi vezetés már csak zárt ajtók mögött kommunikál, és abból is világosan látszik, mire készülnek. Az osztályom féléve megkérdőjelezhetetlen. Mindent dokumentáltam. Akár holnap viszem a papírokat bíróság elé! De ebben a rendszerben tovább nem tudok osztályfőnökként részt venni. A mai nappal felmondok az SZFE-n! Fullajtár Andrea" Ahogyan azt a Népszava is megírta, minden bizonnyal február elseje újabb határpont lesz a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) életében, hiszen a kialakult helyzetben a tanároknak és a hallgatóknak is dönteniük kell a „hogyan tovább”-ról. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor rengeteg a kérdőjel, melyről ebben a cikkben írunk bővebben.

A vírus talán örökre velünk marad

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.14. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hiába jön létre a vakcináknak köszönhetően a nyájimmunitás, a maszkoktól nem lehet majd megválni, az oltottak ugyanis továbbra is fertőzhetnek.
A védőoltás enyhíti az egészségügyre nehezedő nyomást, de nem teszi okafogyottá a maszkviselést – derült ki a Transzlációs Medicina Alapítvány kedd esti webinárján. A fórumon a Bécsben kutató virológus, Nagy Eszter arról beszélt, hogy a már engedéllyel rendelkező, úgynevezett mRNS típusú vakcinák esetében nincs arról adat, hogy a vírus a fertőzést is kivédi-e. A klinikai próbák alatt ugyanis csak a tüneteket produkáló alanyokat vizsgálták PCR-teszttel, a többieket nem. Így nem tudni, hogy a vírus képes-e megtelepedni az oltottak nyálkahártyáin. S amíg nem sikerül megakadályozni a vírus megtapadását az orrban, addig ugyan kevesebb lesz a beteg, kisebb lesz a halálozási ráta is, de a nem oltottakat megfertőzhetik az oltottak. Azaz hiába oltják be a társadalom 70 százalékát, ami elvben elegendő lenne a nyájimmunitáshoz, az még kevés lesz biztonsághoz.  Jelenleg 94 vakcina próbája zajlik, három kapott már törzskönyvet, közülük kettő, a Moderna és a Pfizer-Biontech terméke hozzáférhető Magyarországon is.

A harmadik, az Oxford Uni-AstraZeneca páros vakcinájának európai törzskönyvezése hamarosan várható, míg a SputnyikV oltóanyagnak Oroszországra szóló felhasználási engedélye van. Az utóbbi kettő úgynevezett adeno-vektor vakcina, ami azt jelenti, hogy egy olyan hordozó vírust használnak az oltóanyagban, amely arra készteti a szervezetet, hogy az antigént elkészítse, és ezzel immunválaszt váltson ki. A két mRNS-alapú vakcina között a döntő különbség tárolási hőmérsékletben van: míg a Pfizer készítményét mínusz 70 fokon lehet csak tárolni, addig a Moderna mínusz 20 fokon is eltartható hat hónapig. Az adeno-vírus vakcinák alkalmazása nem előnyös a 45 év felettieknél, mivel náluk kevésbé hatékony. A tapasztalatok szerint az ismert oltásokat 6-12 hónap múlva meg kell ismételni. Ám most úgy tűnik, hogy az adeno-vírus vakcinákkal később már nem lehet hatásosan újra oltani, mert a korábbi maradék immunválasz hatástalanítja azt. A kutató beszélt arról is, hogy nincs szükség azok beoltására, akik az elmúlt három hónapban átestek a fertőzésen. Hozzátette: ugyanakkor a covid-fertőzésen természetes úton átesetteknél kiváltott immunválasz egyénenként nagyon változó. Ezért szükség volna arra, hogy gyorsteszttel kontrollálják az érintettek védettségét, és ha szükséges, kapjanak oltást. Jelenleg a gyerekek és a szoptató anyák, a terhesek oltása klinikai adatok hiányában a legtöbb országban ellenjavallt. – Hatalmas terhet ró a szigetország egészségügyére a Covid-második hulláma – jelezte a fórum másik vendége, Szakmány Tamás, aki az Egyesült Királyságban a Cardiff University intenzív-terápiás orvosa. Karácsony után ugrott meg a betegek száma, a 65 milliós országban jelenleg 30 ezer covidost ápolnak a kórházakban, ahol lassan katasztrófa helyzet alakul ki. Olykor százával visznek át betegeket a túlterhelt intenzív osztályokról az ország egyik részéből a másikba a jobb ellátás reményében. Mostanra a magyarországiéhoz hasonló arányban jutnak betegek az ápolókra. Azaz a korábban megszokott egy helyett 3-4 súlyos állapotú lélegeztetett jut egy nővérre. Az orvos szerint átlagos tüdőgyulladással már nem is lehet találkozni ezeken az osztályokon. A túlterheltségre a saját, eredetileg 24 ágyas intezív-osztályának példáját idézte, ahol jelenleg 35 beteg fekszik, közöttük 25 covidos-lélegeztetett. Ezek az arányok is mutatják, hogy a kapacitásaikat már jócskán túllépték. A második hullám alatt lényegesen megnőtt a feltűnően szegény páciensek aránya az intenzív osztályokon, az ő gyógyulási esélyeiket az is rontja, hogy rosszabb állapotban kerülnek be az intézményekbe. Szakmány Tamás tapasztalatai szerint a legnagyobb halálozás az 50-70 év közötti, kissé elhízott, magas vérnyomással kezelt, cukorbeteg férfiak körében van, ám az angliai oltási program ezt a réteget még nem érte el. Ha a néhány napja bevezetett szigorításoknak nem lesz drasztikus eredménye, és nem szorítja vissza a fertőzések számát, nagy bajban lesz az ellátórendszer. A helyzet kezelésére több-féle szcenárió is készült. Ha csak a mérsékelten emelkedik a betegek száma, már azzal is nehezen tudnak majd megbirkózni a kórházak, ha pedig a legpesszimistább verzió következik be, egészen biztos, hogy óriási lesz a halálozás, és nagyon meg kell majd nézni, hogy kinek jut intenzíves ágy. – Jó lenne, ha a maszkhordásról, a kellő távolság tartásról, az emberi találkozók ritkításáról szóló üzenet célba érne. Csak azzal van most esély lejjebb vinni az esetszámokat, ha a közösségi terjedés lassítható – figyelmeztetett az orvos.