A védőoltás enyhíti az egészségügyre nehezedő nyomást, de nem teszi okafogyottá a maszkviselést – derült ki a Transzlációs Medicina Alapítvány kedd esti webinárján. A fórumon a Bécsben kutató virológus, Nagy Eszter arról beszélt, hogy a már engedéllyel rendelkező, úgynevezett mRNS típusú vakcinák esetében nincs arról adat, hogy a vírus a fertőzést is kivédi-e. A klinikai próbák alatt ugyanis csak a tüneteket produkáló alanyokat vizsgálták PCR-teszttel, a többieket nem. Így nem tudni, hogy a vírus képes-e megtelepedni az oltottak nyálkahártyáin. S amíg nem sikerül megakadályozni a vírus megtapadását az orrban, addig ugyan kevesebb lesz a beteg, kisebb lesz a halálozási ráta is, de a nem oltottakat megfertőzhetik az oltottak. Azaz hiába oltják be a társadalom 70 százalékát, ami elvben elegendő lenne a nyájimmunitáshoz, az még kevés lesz biztonsághoz.
Jelenleg 94 vakcina próbája zajlik, három kapott már törzskönyvet, közülük kettő, a Moderna és a Pfizer-Biontech terméke hozzáférhető Magyarországon is.
A harmadik, az Oxford Uni-AstraZeneca páros vakcinájának európai törzskönyvezése hamarosan várható, míg a SputnyikV oltóanyagnak Oroszországra szóló felhasználási engedélye van.
Az utóbbi kettő úgynevezett adeno-vektor vakcina, ami azt jelenti, hogy egy olyan hordozó vírust használnak az oltóanyagban, amely arra készteti a szervezetet, hogy az antigént elkészítse, és ezzel immunválaszt váltson ki. A két mRNS-alapú vakcina között a döntő különbség tárolási hőmérsékletben van: míg a Pfizer készítményét mínusz 70 fokon lehet csak tárolni, addig a Moderna mínusz 20 fokon is eltartható hat hónapig. Az adeno-vírus vakcinák alkalmazása nem előnyös a 45 év felettieknél, mivel náluk kevésbé hatékony. A tapasztalatok szerint az ismert oltásokat 6-12 hónap múlva meg kell ismételni. Ám most úgy tűnik, hogy az adeno-vírus vakcinákkal később már nem lehet hatásosan újra oltani, mert a korábbi maradék immunválasz hatástalanítja azt.
A kutató beszélt arról is, hogy nincs szükség azok beoltására, akik az elmúlt három hónapban átestek a fertőzésen. Hozzátette: ugyanakkor a covid-fertőzésen természetes úton átesetteknél kiváltott immunválasz egyénenként nagyon változó. Ezért szükség volna arra, hogy gyorsteszttel kontrollálják az érintettek védettségét, és ha szükséges, kapjanak oltást. Jelenleg a gyerekek és a szoptató anyák, a terhesek oltása klinikai adatok hiányában a legtöbb országban ellenjavallt.
– Hatalmas terhet ró a szigetország egészségügyére a Covid-második hulláma – jelezte a fórum másik vendége, Szakmány Tamás, aki az Egyesült Királyságban a Cardiff University intenzív-terápiás orvosa. Karácsony után ugrott meg a betegek száma, a 65 milliós országban jelenleg 30 ezer covidost ápolnak a kórházakban, ahol lassan katasztrófa helyzet alakul ki. Olykor százával visznek át betegeket a túlterhelt intenzív osztályokról az ország egyik részéből a másikba a jobb ellátás reményében. Mostanra a magyarországiéhoz hasonló arányban jutnak betegek az ápolókra. Azaz a korábban megszokott egy helyett 3-4 súlyos állapotú lélegeztetett jut egy nővérre. Az orvos szerint átlagos tüdőgyulladással már nem is lehet találkozni ezeken az osztályokon. A túlterheltségre a saját, eredetileg 24 ágyas intezív-osztályának példáját idézte, ahol jelenleg 35 beteg fekszik, közöttük 25 covidos-lélegeztetett. Ezek az arányok is mutatják, hogy a kapacitásaikat már jócskán túllépték.
A második hullám alatt lényegesen megnőtt a feltűnően szegény páciensek aránya az intenzív osztályokon, az ő gyógyulási esélyeiket az is rontja, hogy rosszabb állapotban kerülnek be az intézményekbe.
Szakmány Tamás tapasztalatai szerint a legnagyobb halálozás az 50-70 év közötti, kissé elhízott, magas vérnyomással kezelt, cukorbeteg férfiak körében van, ám az angliai oltási program ezt a réteget még nem érte el. Ha a néhány napja bevezetett szigorításoknak nem lesz drasztikus eredménye, és nem szorítja vissza a fertőzések számát, nagy bajban lesz az ellátórendszer. A helyzet kezelésére több-féle szcenárió is készült. Ha csak a mérsékelten emelkedik a betegek száma, már azzal is nehezen tudnak majd megbirkózni a kórházak, ha pedig a legpesszimistább verzió következik be, egészen biztos, hogy óriási lesz a halálozás, és nagyon meg kell majd nézni, hogy kinek jut intenzíves ágy. – Jó lenne, ha a maszkhordásról, a kellő távolság tartásról, az emberi találkozók ritkításáról szóló üzenet célba érne. Csak azzal van most esély lejjebb vinni az esetszámokat, ha a közösségi terjedés lassítható – figyelmeztetett az orvos.
