A Covid-19 elleni vakcina elkészítése 1 év alatt nem kis teljesítmény. Az oltás azonban csak akkor hatékony, ha ha az emberek legalább 60 százaléka hajlandó lesz önkéntesen beadatni a vakcinát. Az oltási hajlandóság azonban egyelőre hazánkban (sok más országgal egyetemben) messze van ettől: a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Sokan azért nem bíznak a vakcinában, mert úgy gondolják, hogy túl gyorsan fejlesztették ki az oltóanyagot, ezért kétséges a biztonságossága és a hatásossága. A Medical News Today cikke alapján arra kerestük a választ, minek köszönhető a gyorsan elért siker.
Amikor tavasszal megérkezett Európába, Amerikába, Ausztráliába is a Covid-19-járvány, azonnal elkezdődött a SARS-CoV-2-vírus ellen immunitást kiváltó vakcinák fejlesztése. Az új vírus vizsgálatát azonban nem a nulláról kellett kezdeni, ugyanis a SARS-CoV-2 a koronavírusok családjába tartozik, amelynek több száz fajtája van, négy közülük a közönséges meghűlésért felelős. Ezek mellett a SARS 2002-ben, a MERS 2012-ben okozott járványt, ha nem is ilyen jelentőségűt, mint a SARS-CoV-2. A tudósok már több mint 50 éve tanulmányozzák a koronavírusokat, vagyis az új vírus felbukkanásakor kiterjedt adatbázissal rendelkeztek az ilyen típusú kórokozók genomjairól, struktúráiról és életciklusáról. A tudósok tehát nem nulláról indultak, amikor az új koronavírus ellen kezdtek dolgozni. „Az Oxfordi Egyetem tudósainak eddigi munkája, hogy vakcinát állítsanak elő a MERS ellen, megfelelő kísérleti alapnak bizonyult, egy COVID-19 elleni vakcina kifejlesztéséhez” - mondta Eric J. Yager, az albaniai egészségtani és gyógyszerészeti egyetem mikrobiológusa. Így történhetett, hogy az új koronavírus genomjának térképe már készen volt tíz nappal azután, hogy tavaly januárban Vuhanban az első tüdőgyulladásos megbetegedést észlelték.
A géntechnológia, az mRNS-alapú oltások kifejlesztése, valamint a mesterséges intelligenciára törekvő, okos algoritmusok hónapokkal képesek lerövidíteni a vakcinafejlesztés első szakaszát, ugyanis a kórokozó természetének és viselkedésének pontos megértésén keresztül napokon, sőt órákon belül képesek előállni tesztelhető vakcinajelöltekkel. A Karikó Katalin magyar kutató közreműködésével kifejlesztett, hírvivő RNS-en alapuló technológiát a vakcinák történetében először alkalmazzák egy oltóanyag előállításának módszereként.
A gyors fejlesztést az is segítette, hogy az ügy fontosságára való tekintettel a tesztelésre viszonylag gyorsan jelentkeztek önkéntesek ezerei, ami megnövelte a vizsgálatra kijelölhető helyek számát, és az oltásokról szerezhető adatok mennyiségét.
Ehhez járult hozzá, hogy gyorsan és nagy összegben érkeztek a fejlesztési pénzek: döntő többségében a kormányzati támogatások, a nemzetközi szervezetek és civil alapítványok adományai, valamint a magánszektor befektetései. Normál körülmények között egy vakcina kifejlesztése azért is húzódhat el 10-15 évig, mert óriási pénzeket emészt fel, és sokszor nincs, aki fedezze a költségeket. A közhiedelemmel ellentétben, a gyógyszerfejlesztés rossz üzlet, a kezdeti kutatások, az első tesztelési fázis is 31-68 millió dollárba kerülhet. A kiterjedt második és harmadik fázisú klinikai vizsgálatok további milliókat igényelnek.
Emellett a világjárvány nem csupán a pénzcsapokat nyitotta meg, hanem a kutatók közötti együttműködést is serkentette. A géntechnológiában végbement óriási fejlődésnek köszönhetően kínai kutatók már január 11-12-én megosztották a SARS-CoV-2 genomszekvenciáját egy nyílt hozzáférésű oldalon. Emellett számos laboratórium, kutató és gyógyszergyártó cég szinte azonnal átállt a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére, a WHO pedig igyekezett a saját eszközeivel sürgetni a globális együttműködést.
