Előfizetés

Jobban félünk a vakcinától, mint a vírustól

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.14. 14:30

Fotó: RAY TANG / AFP
Az oltásoktól való félelem nem újkeletű, már a TBC-vakcinaellenenesek is részben tehénné változó emberek karikatúráival riogattak. Vajon a Covid elleni gyors fejlesztések adhatnak-e valós aggodalmakra okot?
A Covid-19 elleni vakcina elkészítése 1 év alatt nem kis teljesítmény. Az oltás azonban csak akkor hatékony, ha ha az emberek legalább 60 százaléka hajlandó lesz önkéntesen beadatni a vakcinát. Az oltási hajlandóság azonban egyelőre hazánkban (sok más országgal egyetemben) messze van ettől: a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Sokan azért nem bíznak a vakcinában, mert úgy gondolják, hogy túl gyorsan fejlesztették ki az oltóanyagot, ezért kétséges a biztonságossága és a hatásossága. A Medical News Today cikke alapján arra kerestük a választ, minek köszönhető a gyorsan elért siker. Amikor tavasszal megérkezett Európába, Amerikába, Ausztráliába is a Covid-19-járvány, azonnal elkezdődött a SARS-CoV-2-vírus ellen immunitást kiváltó vakcinák fejlesztése. Az új vírus vizsgálatát azonban nem a nulláról kellett kezdeni, ugyanis a SARS-CoV-2 a koronavírusok családjába tartozik, amelynek több száz fajtája van, négy közülük a közönséges meghűlésért felelős. Ezek mellett a SARS 2002-ben, a MERS 2012-ben okozott járványt, ha nem is ilyen jelentőségűt, mint a SARS-CoV-2. A tudósok már több mint 50 éve tanulmányozzák a koronavírusokat, vagyis az új vírus felbukkanásakor kiterjedt adatbázissal rendelkeztek az ilyen típusú kórokozók genomjairól, struktúráiról és életciklusáról. A tudósok tehát nem nulláról indultak, amikor az új koronavírus ellen kezdtek dolgozni. „Az Oxfordi Egyetem tudósainak eddigi munkája, hogy vakcinát állítsanak elő a MERS ellen, megfelelő kísérleti alapnak bizonyult, egy COVID-19 elleni vakcina kifejlesztéséhez” - mondta Eric J. Yager, az albaniai egészségtani és gyógyszerészeti egyetem mikrobiológusa. Így történhetett, hogy az új koronavírus genomjának térképe már készen volt tíz nappal azután, hogy tavaly januárban Vuhanban az első tüdőgyulladásos megbetegedést észlelték. A géntechnológia, az mRNS-alapú oltások kifejlesztése, valamint a mesterséges intelligenciára törekvő, okos algoritmusok hónapokkal képesek lerövidíteni a vakcinafejlesztés első szakaszát, ugyanis a kórokozó természetének és viselkedésének pontos megértésén keresztül napokon, sőt órákon belül képesek előállni tesztelhető vakcinajelöltekkel. A Karikó Katalin magyar kutató közreműködésével kifejlesztett, hírvivő RNS-en alapuló technológiát a vakcinák történetében először alkalmazzák egy oltóanyag előállításának módszereként. A gyors fejlesztést az is segítette, hogy az ügy fontosságára való tekintettel a tesztelésre viszonylag gyorsan jelentkeztek önkéntesek ezerei, ami megnövelte a vizsgálatra kijelölhető helyek számát, és az oltásokról szerezhető adatok mennyiségét.   Ehhez járult hozzá, hogy gyorsan és nagy összegben érkeztek a fejlesztési pénzek: döntő többségében a kormányzati támogatások, a nemzetközi szervezetek és civil alapítványok adományai, valamint a magánszektor befektetései. Normál körülmények között egy vakcina kifejlesztése azért is húzódhat el 10-15 évig, mert óriási pénzeket emészt fel, és sokszor nincs, aki fedezze a költségeket. A közhiedelemmel ellentétben, a gyógyszerfejlesztés rossz üzlet, a kezdeti kutatások, az első tesztelési fázis is 31-68 millió dollárba kerülhet. A kiterjedt második és harmadik fázisú klinikai vizsgálatok további milliókat igényelnek. Emellett a világjárvány nem csupán a pénzcsapokat nyitotta meg, hanem a kutatók közötti együttműködést is serkentette. A géntechnológiában végbement óriási fejlődésnek köszönhetően kínai kutatók már január 11-12-én megosztották a SARS-CoV-2 genomszekvenciáját egy nyílt hozzáférésű oldalon. Emellett számos laboratórium, kutató és gyógyszergyártó cég szinte azonnal átállt a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére, a WHO pedig igyekezett a saját eszközeivel sürgetni a globális együttműködést.

Megmutatja a kutya hangulatát az okosnyakörv

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.14. 14:00

Fotó: Shutterstock
Az állat ugatásából öt érzelmi állapotot képes azonosítani a mesterséges intelligenciával működő eszköz.
Olyan okosnyakörvet fejlesztett egy dél-koreai startup cég, amely egy hangfelismerő technológia segítségével képes felismerni a kutya öt érzelmi állapotát annak ugatása alapján. A Petpuls nyakörv egy okostelefonos alkalmazáson keresztül tájékoztatja a kutya gazdáját arról, hogy az állat boldog, nyugodt, izgatott, mérges vagy szomorú. A nyakörv követi a kutya fizikai aktivitását és figyeli pihenését is. 
„Ez a nyakörv hangot ad a kutyának, amelyet az ember képes megérteni”

A vállalkozás 2017-ben kezdte el a különböző kutyaugatások gyűjtését, hogy elemezze belőlük a kutyák érzelmi állapotát. Három évvel később elkészítették az 50 kutyafajta tízezer ugatásmintájából álló adatbázison alapuló saját algoritmusukat. A szerkezet a vállalkozás szerint a maga nemében az első, amely a mesterséges intelligencia hangfelismerő technológiáján alapul. „Egyre többen fogadnak örökbe kutyát, de sajnos előfordul, hogy megválnak tőlük, mert nem értik meg az állatot. A Petpulsnak fontos szerepe lehet a pandémia alatt, mert segíthet abban, hogy a tulajdonosok megértsék a kutyák érzését és növelje a kötődésüket” – hangsúlyozta Gil. A nyakörv 90 százalékos pontossággal ismeri fel a kutya érzelmi állapotát – állítja az eszközt tesztelő Szöuli Nemzeti Egyetem.   A Petpuls Lab októberben kezdte a nyakörv online árusítását 99 dolláros (29 ezer forintos) áron. A globális kutyapopuláció tavaly 18 százalékkal nőtt és elérte a 489 millió példányt.

Csodaszemüveg és robotpárna

M.K.
Publikálás dátuma
2021.01.14. 12:28

Fotó: CES
2021-ben elsőként debütál a világ legnagyobb technológiai vására az online térben a koronavírus-járvány miatt. A virtuális kiállításon szokás szerint a legújabb tévéket, telefonokat, robotokat, járműveket, háztartási eszközöket, egészségügyi berendezéseket mutatják be a gyártók.
Ma zárul Las Vegasban a világ legnagyobb technológiai show-ja, a Szórakoztató Elektronikai Kiállítás (CES) - a koronavírus miatt a szervezők virtuális formában közvetítik az eseményeket, melyeket így a világ bármely pontjáról élőben lehet követni. Bár szokatlan módon ismerkedhettünk meg az újdonságokkal, ami változatlan, a legújabb üzleti technológiák mellett a szórakoztató elektronika kütyüi is bemutatkoznak.  A járvány megváltoztatta életünket: hibrid munkakörnyezetet, e-kereskedelmen és házhozszállításon alapuló szolgáltatásokat, fizikai és mentális állapotmonitorozó eszközöket, valamint számos olyan új megoldásokat hozott, amelyek elősegítik a biztonságos kapcsolattartást. Ez tükröződik az ezekhez kapcsolódó technológiák fejlesztésében, alkalmazásában is. Ahogyan egyre több ember otthona vált munkahellyé, a gyártók egyre inkább olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek megkönnyítik a zökkenőmentes átmenetet a munka és a privát élet között.

Okosgomb a vírus azonosításához

A BioButton egy érmével megegyező nagyságú eszköz, mely rengeteg okosfunkcióra képes. Így a testhőmérséklet, a légzés és pulzus mérésére, de a napközbeni aktivitás és az alvás megfigyelését is elvégzi. Ezek alapján képes megállapítani, ha a használója a koronavírus tüneteit mutatja, még akkor is, ha az nem érzi magát betegnek. A BioButton nyerte a CES 2021-es Év innovációja díját is.  

Qoobo, a fura robotmacska

A kijárási tilalom sokaknál az elszigeteltség érzését, a magányt, a depressziót hozta magával, amire a Qoobo okoseszköz kínál megoldást. Azoknak, akiknek allergiájuk miatt vagy más okból nincs lehetőségük kisállatot tartani társaságként, érdemes beszerezniük a robotmacskát. Illetve a macskára emlékeztető, szőrrel borított robotot, mely hangjelzéseivel és kialakításával képes enyhíteni a szorongást. Még a saját szívverését is hallhatjuk a szőrcsomónak, amit egy japán tervező, Yukai tervezett - feltehetőleg főleg a japán közönségnek.  

Munkára tervezett okosszemüveg

A Lenovo professzionális használatra tervezett okosszemüveg, a ThinkReality A3 akár öt képernyőt is vetít viselője elé. Voltaképpen egy klasszikus kiterjesztett valóság (AR) eszköz, és szuper könnyű (mindössze 13 dekagrammot nyom). Az okosszemüveg két kiadásban jelenik meg: az PC-s verzióval PC-khez, az iparival a Motorola csúcsmobiljaihoz lehet csatlakozni. Használat közben mindkét modell lehetővé teszi dioptriás szemüveg viselését. Az eszközt gyárakban, laboratóriumokban, kórházakban lehet majd használni.  

Függőlegesen fel- és leszállni képes drón

A General Motors izgalmasnak tűnő újdonsága az a személyszállító drón, ami "háztetőtől háztetőig" szállítaná az utasokat. A VTOL, azaz függőleges fel- és leszállásra képes, egyelőre csak koncepció szintjén létező jármű 90 kW-os akkumulátort kapna, amit a városi közlekedésben alkalmaznának, és ami akár 90 km/h-val is képes lenne szállítani az utasát. A GM egy másik jármű terveit is bemutatott: a Personal Autonomous Vehicle névre keresztelt koncepció egy doboz formájú elektromos autót takar, ami képes önmagát vezetni. A különlegessége, hogy a jármű belseje olyan, mint egy nappali, amit minden tulajdonos saját ízlése szerint alakíthat ki.   

Hangszóró a hűtőn, kamera a porszívón

A Samsung új eszközei az otthonok okosabbá tételében segíthet. Bespoke nevű hűtőszekrényének új változata lehetővé teszi, hogy egy beépített kamera segítségével, az ajtó kinyitása nélkül nézzük meg, mi van a belsejében. Az ajtón ott lesz az érintőkijelző, ami több szempontból is új élményt kínál a felhasználóknak. A készülék felhasználói felületén egy hétre előre beállíthatjuk, hogy milyen ételeket szeretnénk enni/főzni, ha pedig a recepteket összekötjük a Samsung főzést segítő alkalmazásával, az automatikusan megrendeli nekünk a hiányzó hozzávalókat. Sőt: a beépített 25W-os hangszórónak köszönhetően meg is hallgathatjuk, hogyan kell elkészíteni az adott ételt. Apró szépséghiba, hogy saját receptet nem vihetünk fel a rendszerbe, csupán a Samsung által jóváhagyottak közül válogathatunk. A cég egy új robotporszívót is bemutatott. Ez a JetBot 90 AI +, ami az ígéretek szerint a LiDAR szenzornak köszönhetően képes kikerülni az akadályt jelentő tereptárgyakat, mint például az elektromos vezetékeket, vagy épp egy földön hagyott zoknit. Emellett egy kamerát is kapott – bár ennek a kiberbiztonsági szakemberek talán kevésbé örülnek –, így távolról is benézhetünk az otthonunkba, miközben a robot épp takarít. A BBot™Care a cég legújabb robotikai fejlesztése, mely a mesterséges intelligencia segítségével ismeri fel a felhasználók viselkedését és reagál arra. A robot képes lehet arra, hogy asszisztensként működjön, segítsen hétköznapi feladatok elvégzésében és akár társaságot is biztosítson a felhasználók számára. A Bot™ Care megtanulja a napirendet és a szokásokat, majd ezek alapján emlékeztetőket küld, hogy a felhasználók naprakészek maradhassanak. A fejlesztés alatt álló Bot™ Handy képes felismerni és felvenni a különböző méretű, formájú és súlyú tárgyakat, és segíteni a ház körüli munkában.   

Hajtogatás után tekerés

2020 a hajlítható kijelzős telefonok éve volt, idén a gyártók a feltekerhető kijelzős technológiával rukkoltak elő. A TCL és az LG készüléke ránézésre igen hasonlóan működnek: van egy hajlítható része, ami ,,feltekerhető" egy keretbe, azaz a kijelző átméretezi magát. Kézbe véve akkora, mint egy hagyományos telefon, de egy gombnyomással nagy képernyős tabletté alakíthatjuk. Az LG Wing kódnéven fejlesztett prototípus végleges neve Rollable lesz. Az LG nem árult el semmit a képernyő átméretezéséért felelős mechanikáról, sem annak működéséről, sem az eszköz várható tartósságáról.   

Egyszerre laptop, táblagép és kézikonzol

A Lenovo Lavie Mini készüléke háromféle feladatra is bevethető: ha kell, laptopként és táblagépként is használható, munka/tanulás után pedig a Nintendo Switch kézikonzoljához hasonló eszközzé alakítható. A termék oldalaira ilyenkor két kontrollert kell csatlakoztatni a megfelelő élményhez, a játék képe viszont egy nagyobb képernyőre, például monitorra is kiküldhető egy HDMI-s kábellel.   

WowCube a Rubik-kocka nyomán

A CubiOs nevű cég egy kézi játékrendszert keresztezett egy Rubik-kockával, melynek eredménye a WowCube, amely a CES 2021 Innovációs Díj egyik kitüntetett terméke. Az eszköz mindegyik oldalán négy színes IPS-kijelző (összesen 24 darab), nyolc mikroprocesszor és egy gyorsulásmérő van. Csakúgy, mint egy Rubik-kocka esetében, a felhasználók több tengely mentén is elforgathatják, folyamatosan változtatva a képernyők egymáshoz való igazodását. Egy kísérő iOS/Android alkalmazással a felhasználók Bluetooth-on keresztül különböző játékokat tölthetnek be az eszközbe, közben megváltoztathatják a képernyők animált kijelzőjét. A játékokat a készülék forgatásának és rázásának kombinációjával lehet játszani. Nincs szükség képernyő-koppintásra vagy gombnyomásra.