Előfizetés

Nem fogja kitalálni, mekkora volt a legnagyobb befizetett pótdíj a fővárosi tömegközlekedésben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.14. 15:04

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A közlekedési társaság ennek ellenére optimista, ugyanis egyre kevesebben bliccelnek.
Közel 2,8 millió forint volt a legmagasabb pótdíj, amit egy notórius bliccelőnek ki kellett pengetnie 2020-ban. Az egyösszegű befizetés 14 végrehajtási eljárásból, 65 pótdíjazási eset alapján érkezett be

- derül ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közléséből.

A tájékoztatás szerint dobogósnak minősül még egy 6 végrehajtási eljárás és 45 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 865 135 forintos, valamint egy 7 végrehajtási eljárás és 93 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 541 317 forintos befizetés. Megjegyzik, 2015 óta minden évben csökken azoknak az utasoknak a száma, akiket a BKK ellenőreinek pótdíjazniuk kell, mert érvényes jegy, bérlet nélkül veszik igénybe a közlekedési szolgáltatást. Ennek okát többek között abban látják, hogy szigorúbban lépnek fel a lógók ellen. Tapasztalataik szerint a fővárosban közlekedők döntő többsége becsületesen megvásárolja az utazáshoz szükséges jegyet, bérletet.  2020-ban 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei, ami az öt évvel ezelőtti adat mintegy egyharmada: 2015-ben a jegyvizsgálóknak még 364 ezer bírságot szabtak ki a karszalagosok - áll a tájékoztatásban. 

Jobban félünk a vakcinától, mint a vírustól

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.14. 14:30

Fotó: RAY TANG / AFP
Az oltásoktól való félelem nem újkeletű, már a TBC-vakcinaellenenesek is részben tehénné változó emberek karikatúráival riogattak. Vajon a Covid elleni gyors fejlesztések adhatnak-e valós aggodalmakra okot?
A Covid-19 elleni vakcina elkészítése 1 év alatt nem kis teljesítmény. Az oltás azonban csak akkor hatékony, ha ha az emberek legalább 60 százaléka hajlandó lesz önkéntesen beadatni a vakcinát. Az oltási hajlandóság azonban egyelőre hazánkban (sok más országgal egyetemben) messze van ettől: a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Sokan azért nem bíznak a vakcinában, mert úgy gondolják, hogy túl gyorsan fejlesztették ki az oltóanyagot, ezért kétséges a biztonságossága és a hatásossága. A Medical News Today cikke alapján arra kerestük a választ, minek köszönhető a gyorsan elért siker. Amikor tavasszal megérkezett Európába, Amerikába, Ausztráliába is a Covid-19-járvány, azonnal elkezdődött a SARS-CoV-2-vírus ellen immunitást kiváltó vakcinák fejlesztése. Az új vírus vizsgálatát azonban nem a nulláról kellett kezdeni, ugyanis a SARS-CoV-2 a koronavírusok családjába tartozik, amelynek több száz fajtája van, négy közülük a közönséges meghűlésért felelős. Ezek mellett a SARS 2002-ben, a MERS 2012-ben okozott járványt, ha nem is ilyen jelentőségűt, mint a SARS-CoV-2. A tudósok már több mint 50 éve tanulmányozzák a koronavírusokat, vagyis az új vírus felbukkanásakor kiterjedt adatbázissal rendelkeztek az ilyen típusú kórokozók genomjairól, struktúráiról és életciklusáról. A tudósok tehát nem nulláról indultak, amikor az új koronavírus ellen kezdtek dolgozni. „Az Oxfordi Egyetem tudósainak eddigi munkája, hogy vakcinát állítsanak elő a MERS ellen, megfelelő kísérleti alapnak bizonyult, egy COVID-19 elleni vakcina kifejlesztéséhez” - mondta Eric J. Yager, az albaniai egészségtani és gyógyszerészeti egyetem mikrobiológusa. Így történhetett, hogy az új koronavírus genomjának térképe már készen volt tíz nappal azután, hogy tavaly januárban Vuhanban az első tüdőgyulladásos megbetegedést észlelték. A géntechnológia, az mRNS-alapú oltások kifejlesztése, valamint a mesterséges intelligenciára törekvő, okos algoritmusok hónapokkal képesek lerövidíteni a vakcinafejlesztés első szakaszát, ugyanis a kórokozó természetének és viselkedésének pontos megértésén keresztül napokon, sőt órákon belül képesek előállni tesztelhető vakcinajelöltekkel. A Karikó Katalin magyar kutató közreműködésével kifejlesztett, hírvivő RNS-en alapuló technológiát a vakcinák történetében először alkalmazzák egy oltóanyag előállításának módszereként. A gyors fejlesztést az is segítette, hogy az ügy fontosságára való tekintettel a tesztelésre viszonylag gyorsan jelentkeztek önkéntesek ezerei, ami megnövelte a vizsgálatra kijelölhető helyek számát, és az oltásokról szerezhető adatok mennyiségét.   Ehhez járult hozzá, hogy gyorsan és nagy összegben érkeztek a fejlesztési pénzek: döntő többségében a kormányzati támogatások, a nemzetközi szervezetek és civil alapítványok adományai, valamint a magánszektor befektetései. Normál körülmények között egy vakcina kifejlesztése azért is húzódhat el 10-15 évig, mert óriási pénzeket emészt fel, és sokszor nincs, aki fedezze a költségeket. A közhiedelemmel ellentétben, a gyógyszerfejlesztés rossz üzlet, a kezdeti kutatások, az első tesztelési fázis is 31-68 millió dollárba kerülhet. A kiterjedt második és harmadik fázisú klinikai vizsgálatok további milliókat igényelnek. Emellett a világjárvány nem csupán a pénzcsapokat nyitotta meg, hanem a kutatók közötti együttműködést is serkentette. A géntechnológiában végbement óriási fejlődésnek köszönhetően kínai kutatók már január 11-12-én megosztották a SARS-CoV-2 genomszekvenciáját egy nyílt hozzáférésű oldalon. Emellett számos laboratórium, kutató és gyógyszergyártó cég szinte azonnal átállt a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére, a WHO pedig igyekezett a saját eszközeivel sürgetni a globális együttműködést.

Megmutatja a kutya hangulatát az okosnyakörv

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.14. 14:00

Fotó: Shutterstock
Az állat ugatásából öt érzelmi állapotot képes azonosítani a mesterséges intelligenciával működő eszköz.
Olyan okosnyakörvet fejlesztett egy dél-koreai startup cég, amely egy hangfelismerő technológia segítségével képes felismerni a kutya öt érzelmi állapotát annak ugatása alapján. A Petpuls nyakörv egy okostelefonos alkalmazáson keresztül tájékoztatja a kutya gazdáját arról, hogy az állat boldog, nyugodt, izgatott, mérges vagy szomorú. A nyakörv követi a kutya fizikai aktivitását és figyeli pihenését is. 
„Ez a nyakörv hangot ad a kutyának, amelyet az ember képes megérteni”

A vállalkozás 2017-ben kezdte el a különböző kutyaugatások gyűjtését, hogy elemezze belőlük a kutyák érzelmi állapotát. Három évvel később elkészítették az 50 kutyafajta tízezer ugatásmintájából álló adatbázison alapuló saját algoritmusukat. A szerkezet a vállalkozás szerint a maga nemében az első, amely a mesterséges intelligencia hangfelismerő technológiáján alapul. „Egyre többen fogadnak örökbe kutyát, de sajnos előfordul, hogy megválnak tőlük, mert nem értik meg az állatot. A Petpulsnak fontos szerepe lehet a pandémia alatt, mert segíthet abban, hogy a tulajdonosok megértsék a kutyák érzését és növelje a kötődésüket” – hangsúlyozta Gil. A nyakörv 90 százalékos pontossággal ismeri fel a kutya érzelmi állapotát – állítja az eszközt tesztelő Szöuli Nemzeti Egyetem.   A Petpuls Lab októberben kezdte a nyakörv online árusítását 99 dolláros (29 ezer forintos) áron. A globális kutyapopuláció tavaly 18 százalékkal nőtt és elérte a 489 millió példányt.