Előfizetés

Meghalt 111 beteg, 1513 új fertőzöttet találtak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 09:04

Fotó: Mónus Márton / MTI
4600 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 337-en vannak lélegeztetőgépen.
1513 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 349 149 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 111 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 11 177 főre emelkedett – közölték pénteken a kormányzati tájékoztató oldalon. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 225 021 fő, az aktív fertőzöttek száma 112 951 főre csökkent. 4600 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 337-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 25 678-an vannak, a mintavételek száma 2 918 096-ra nőtt. Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (65 375) és Pest megyében (43 434) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Hajdú-Bihar (19 870), Győr-Moson-Sopron (19 806) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (19 515). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (7383). 
Csütörtökök estig összesen 105 728-an kaptak oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint idősotthonban lakók és dolgozók. „Kedden újabb vakcinaszállítmányok érkeztek, amelyek összesen közel 51 ezer ember oltását teszik lehetővé, így folytatódik az egészségügyi dolgozók, valamint az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. Az oltás ütemét, gyorsaságát a vakcinák érkezése határozza meg. A járvány lassítása és a kórházak teljesítőképessége érdekében továbbra is érvényben vannak az eddigi védelmi intézkedések és február 1-ig érvényben is maradnak” – teszik hozzá. Mint írják, összesen eddig 129 860 emberre elég oltóanyag érkezett az országba, amelynek nagy részét már beoltották.

Csak a magyar lakosság egy százaléka választaná a kínai vakcinát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 08:55

Fotó: Zhang Yuwei / AFP
Ugyanakkor a válaszadók 22 százaléka bármelyik engedélyezett vakcinával beoltatná magát.
A felnőtt magyarok csaknem fele (46 százaléka) a Pfizer/BioNTech készítményét adatná be magának legszívesebben a Pulzus Kutató felmérése szerint, amelyet a Napi.hu megbízásából készítettek. A portál megjegyzi: a kutatásból nem derül ki, hogy ebben a kiugró népszerűségben mekkora szerepe lehet annak, hogy a Pfizer-vakcina kapta eddig a legnagyobb publicitást, így vélhetőleg ez a legismertebb a lakosság körében. A felmérés eredményei alapján a Moderna vakcináját az ezerfős, reprezentatív mintából mindössze 5 százaléknyian választanák, s ennél is kevesebben, 4 százaléknyian szavaztak bizalmat az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem oltóanyagának. A kínai és az orosz vakcinát a válaszadók 1 és 2 százaléka adatná be magának legszívesebben. Minden ötödik megkérdezett azt felelte, hogy egyik vakcinát sem adatná be szívesen, ugyanakkor 22 százalék volt azok aránya, akik a virológusok tanácsának megfelelően – jó az a vakcina, amelyik elérhető – bármelyik engedélyezett vakcinával beoltatnák magukat. A válaszokat korcsoportos bontásban vizsgálva kiderül: a fiatalabbak, a 40 alatti korosztály kevésbé ragaszkodik egy-egy gyártó készítményéhez és nagyobb arányban fogadna el bármilyen engedélyezett oltás, mint az idősebbek. Ugyanakkor a fiatalabbak között az összes lehetőséget elutasítók aránya is nagyobb, mint az idősebb korosztályban. A hvg.hu megjegyzi: az nem derült ki a közvélemény-kutatásból, hogy melyik kínai vakcinára kérdeztek rá, mert kettő is van: az egyik a Sinovac, a másik pedig az Sinopharm. Az előbbiről nemrég derült ki, hogy 50 százalékos hatékonyságú, míg az utóbbi a hivatalos kínai közlemény szerint 79 százalékban hatékony. A kormány a Sinopharm készítményéből tervez vásárolni. 

A fekvőbeteg ellátásban dolgozók csaknem fele elhagyná az állami egészségügyet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 07:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ez derült ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből.
Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen keresetével – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből, amelyre 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka válaszolt. Az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke elmondta:
a szakképzettek száma a területen kétszer annyi, mint ahányan valójában gyakorolják a szakmát. Jelentős a pályaelhagyás, többnyire a fiatalok részéről.

A fekvőbeteg ellátásban dolgozók közel fele hagyná el az állami egészségügyet.
A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart.

Ennek oka, hogy a szolgálati jogviszonyról szóló törvény ellehetetleníti, hogy a dolgozók egynél több egészségügyi intézményben vállaljanak munkát. Ráadásul az új rendszer nem rendezte az intenzív osztályokon dolgozó ápolók műszakpótlékait sem. Soós Adrianna szerint a szolgálati jogviszony bevezetése az egészségügyi szakdolgozók körében rosszabb anyagi helyzetet teremt, mert jövedelemcsökkenéssel fog járni a kollektív szerződések kivezetése, a hálapénz eltörlése és a mellékállások korlátozása. Az alapbérek pedig rendkívül alacsonyak, amit a szakdolgozók többsége megalázóan kevésnek tart az elvégzett munkájához és megélhetéséhez képest. Ráadásul az orvosok megemelt bére is elszakadt az ápolók keresetnövekedésétől, ami ugyancsak bérfeszültséget teremt az egészségügyben. A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra. Okként a mellékfoglalkozások visszafogását minden negyedik szakdolgozó jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát. Többen tapasztalták a járvány időszakban a foglalkoztatási biztonság csökkenését.