járvány;vírus;

2021-01-16 07:30:00

„Amíg nem győztük le mindenhol a vírust, addig sehol sem győztük le”

Az AstraZeneca, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája a globális ellátás nagy részét lefedi majd – mondta lapunknak Kemenesi Gábor virológus.

Kapott már oltást?

Igen.

Maga választott vakcinát, vagy azt kapta, ami kéznél volt?

Azt kaptam, ami volt. Az itthon elérhető vakcinák a Pfizeré meg a Modernaé jók, nagy nemzetközi engedélyező hatóságok adták ki a törzskönyvüket. Ez kellően erős garancia a biztonságosságukra. Az eredetileg vártnál ezek eddig jobban is teljesítettek, 95-97 százalékos hatékonyságúak. Az engedélyezési folyamatot most kezdeményező AstraZeneca vakcinája is 70 százalékos, ami az adagolás pontosításával még jobb lehet. Mindez azt jelenti, aki megkapja az oltást, annak 95-97 százalék az esélye, hogy nem lesz covidos, és a klinikai tesztek adatai szerint 100 százalék, hogy nem kerül amiatt súlyos állapotban kórházba. 3-5 százalék esetleg megbetegedhet enyhe, náthaszerű tünetekkel, de ennél nehezebb helyzetbe nem kerülhet.

Egyre több oltóanyag kerül a piacra: a Pfizer, a Moderna, az Oxford után várhatóan februárban az amerikai Johnson Johnson és orosz SputnyikV vakcina alkalmazásának is kérik az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását. Ez már a teljes mezőny?

Ami hamarosan biztosan jön az az Oxford, az AstraZeneca oltóanyaga, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája mellé. Ez a „triumvirátus” a globális ellátás nagy részét lefedi majd. Csak az AstraZeneca önmagában 3 milliárd adag oltóanyagot ígért 2021-re. És jönnek, lesznek további gyártók, még tart az oltóanyagok versenye.

Ezek között felhasználhatóságban, "fogyasztói élményben" mi az a különbség, amire egy esetleges választási helyzetben az orvosnak, illetve a páciensnek figyelnie érdemes?

A páciensnek csak arra érdemes figyelnie, amit az orvos mond. Nála futnak össze a legújabb teszteredmények, információk. Ő fogja tudni, hogy kik, mikor, mivel olthatók. A gyártók a mostani vizsgálatokkal egyes speciális csoportoknál, a várandósoknál, a gyerekeknél, a különböző krónikus betegséggel élőknél nézik, hogyan hat rájuk a vakcinájuk, és hamarosan megjelennek ezekről is az eredmények. Az oltások különböző technológiákkal készülnek, ami befolyásolhatja az alkalmazhatóságukat. Például a legmodernebb mRNS-oltások széles körben adhatók, míg az adeno-vírusos védelemre építőknél előfordulhat, hogy azzal csak egyszer lehet valakit beoltani, mert egy második ciklusú oltásnál már az ellen is termel ellenanyagot majd a szervezet.

Mi az ami reálisan várható attól, hogy valaki megkapja az oltást? Mitől nem kell tovább tartania, s mi az, amiben ez nem hoz számára változást?

Amitől biztosan nem kell tartaniuk az oltottaknak, hogy covid-fertőzéssel kórházi kezelésre szorulnak, vagy az állapotuk súlyossá válik. Ez ellen mindegyik oltás 100 százalékosan véd. Ezeknek a vakcináknak enyhébbek az oltási reakcióik, mint a bárányhimlő elleninek. Az oltásban a vírus esszenciáját kapjuk meg az immunrendszerünk számára, csakis azt a részét, ami megtanítja neki, hogy mi ellen kell védekeznie. Maga a kórokozó nagyon komplex, kapásból van három olyan génje, ami csendesíti az immunrendszerünket. Emiatt képes gyorsan elszaporodni és egyszerre sok szervet érintő gyulladásokat okozni. Tavasszal gyakran lehetett hallani, hogy jobb átesni covid-fertőzésen, mert ez erős immunitást adhat. Ám ez egyáltalán nem egy járható út, sokaknál végzetessé vált vagy elhúzódó súlyos szövődményeket okozott. A vakcinákban nincsenek benne az immunrendszert csendesítő gének, nincs ami kicselezhetné a védekezésünket és ezért is biztonságosak.

Sokak félelme, hogy az mRNS vakcinák módosítják az emberi génállományt.

Nem tudják. A középiskolában tanítják, hogy az mRNS-ből miért nem lesz beépülő darabka a genomba. Esély nincs rá, térben sem ott van, de enzimatikus háttere sincs ahhoz, hogy beépüljön. A vektorvakcináknál sem lehetséges, számos biológiai kizáró oka van ennek.

Előfordulhat olyan baleset, mint az egyéb immunológiai terápiáknál, hogy a felpiszkált immunrendszer, miután kiirtotta az összes vírust, nem tud leállni, és végül elpusztítja a szervezetet?

Nem, mert itt csak annyi hatóanyagot adnak be, ami ahhoz elég, hogy bemutassa az immunrendszerünknek, mi az, amit fel kell ismernie a védekezéshez. Ez a mennyiség 72 órán belül lebomlik és felszívódik. Ennél a legsúlyosabb nem várt hatás, az anafilaxiás sokk (súlyos allergiás reakció), ami 100 ezer oltás után egyszer ez előfordulhat. Még nem tudni, hogy ezt pontosan mi okozza, kiknél jöhet ez elő, nyilván, ha ez kiderül, akkor az érintetteket más vakcinával fogják oltani.

Azt az imént mondta, hogy az oltással kivédjük a súlyosabb megbetegedést, de mi a helyzet a vírushurcolással? A beoltottak fertőzhetnek tünetmentesen?

Erről még nincs elég adatunk. A Pfizer éppen a héten jelezte, nagyon úgy néz ki, hogy az ő vakcinájuk teljes védelmet ad. Tehát az azzal beoltott emberek nem terjesztik a vírust. De ezt még figyelni kell, és gyűjteni a tapasztalatokat. Ám addig míg ezt nem tudjuk biztosan, nagyon fontos, hogy oltottak is úgy viselkedjenek, mintha nem lennének védve. Azaz hordják a maszkot, és továbbra is tartsák a fizikai távolságot.

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy az oltottak nyálkahártyáin megtapad-e a vírus, illetve onnan tovább adták-e azt másoknak?

Járványtani adatok elemzéséből. Például megnézik, hogy 500 háztartásban ki, hogyan fertőzött másokat, és ha azt látjuk, hogy az oltottakról a fertőzés nem ment át, akkor jó eséllyel kijelenthetjük, hogy ez nem is történhet meg.

Mennyi idő alatt derülhet ez ki?

Néhány hónap, szerintem nyárra már tudhatjuk. De az indikatív információk (például olthatók-e a terhesek) már sokkal korábban is meglehetnek.

Mostani tudásunk szerint milyen beoltási arányra van szükség a nyájimmunitáshoz?

A nyájimmunitás fogalmát nagyjából elfelejthetjük a covid esetében, inkább csak vírus szelídítésről beszélhetünk. Ha azt látjuk, hogy az oltottak a vírust nem terjesztik, akkor szóba jöhet az a fajta nyájimmunitás, hogy az oltottak védik a nem oltottakat. Ha a vakcináltak tovább tudják adni a vírust, de nem lesznek komolyabban betegek, akkor a járvány szelídített forgatókönyve jön el, mert azok az emberek, akik be vannak oltva nem kerülnek kórházba, azaz ha jó sok embert beoltunk, csökken az ellátórendszere nehezedő nyomás. 

Az országos tisztifőorvos bejelentette, hogy kedden három magyarországi beteg mintájában azonosították az angliai vírusvariánst. A gyorsabb terjedés mellett azt is emelgetik, hogy e variáns megbetegítő képessége 50-70 százalékkal nagyobb, mint az eredeti koronavírusé. Hogyan kell elképzelni a gyorsabb terjedést? Például a közértben feleannyi idő alatt fertőződhetek meg, mint eddig?

Több vírus keletkezik a fertőzöttek légutaiban, és emiatt is hatékonyabban fertőz. Másik fontos tulajdonsága, hogy könnyebben, erősebben kötődik az emberi receptorokhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg a régi mutáns egy tüsszentéssel megfertőzött volna a boltban 3 embert, ez lehet, hogy megfertőz húszat, és emiatt a járvány gyorsabban, masszívabban terjed. Többeknél alakulhat ki súlyosabb állapot, mivel több embert is ér el. Emiatt pedig nő a nyomás a kórházakon.

Ösztönözhetik-e az oltások hasonló változásra a vírust?

Persze, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy akkor dobhatjuk a kukába a vakcinákat. Egy alapimmunitást minden egyes vakcina kivált. Ez a gyakorlatban úgy fog jelentkezni, hogy a 95 százalékos hatékonyság lemehet 60-70 százalékra. Ez azt jelenti, hogy száz emberből 30-40-nek lesznek enyhe tünetei. Ha ilyen törzsek jönnek, nyilván tovább kell majd fejleszteni a vakcinákat. Biztos, hogy jönnek olyan mutánsok, és a dél-afrikai ilyen, amik részben az antitestes ellenválaszt kikerülik, de az immunrendszerünk „több lábon áll” és így mégis hasznosul, hogy egyszer már bemutatták neki ezt az ellenfelet. Itt a legnagyobb kockázat az, ami a H1N1-nél is volt 2009-ben, hogy a vírus annyira új, aminek még egyetlen rokonára sem volt immunitásunk soha. Most a coviddal is ez a helyzet. Ha valaki megkapja a vakcinát, annak valamilyen védettsége biztosan lesz.

Abból mi következik, hogy Kínában, mintha ismét föllobbant volna a járvány? Pedig van oltásuk, hagyományosan hordják a maszkot.

Ez egy üzenet: amíg nem győztük le mindenhol vírust, addig sehol sem győztük le. Még ha az oltásokkal az országhatárokon belül rendet is tesznek, a globális gazdaságnak, az utazásoknak menniük kell, így törvényszerű, hogy amíg lesz honnan behurcolni, addig be is fogjuk hurcolni.