Előfizetés

„Amíg nem győztük le mindenhol a vírust, addig sehol sem győztük le”

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.16. 07:30

Fotó: Csortos Szabolcs / Népszava
Az AstraZeneca, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája a globális ellátás nagy részét lefedi majd – mondta lapunknak Kemenesi Gábor virológus.
Kapott már oltást? Igen. Maga választott vakcinát, vagy azt kapta, ami kéznél volt? Azt kaptam, ami volt. Az itthon elérhető vakcinák a Pfizeré meg a Modernaé jók, nagy nemzetközi engedélyező hatóságok adták ki a törzskönyvüket. Ez kellően erős garancia a biztonságosságukra. Az eredetileg vártnál ezek eddig jobban is teljesítettek, 95-97 százalékos hatékonyságúak. Az engedélyezési folyamatot most kezdeményező AstraZeneca vakcinája is 70 százalékos, ami az adagolás pontosításával még jobb lehet. Mindez azt jelenti, aki megkapja az oltást, annak 95-97 százalék az esélye, hogy nem lesz covidos, és a klinikai tesztek adatai szerint 100 százalék, hogy nem kerül amiatt súlyos állapotban kórházba. 3-5 százalék esetleg megbetegedhet enyhe, náthaszerű tünetekkel, de ennél nehezebb helyzetbe nem kerülhet. Egyre több oltóanyag kerül a piacra: a Pfizer, a Moderna, az Oxford után várhatóan februárban az amerikai Johnson Johnson és orosz SputnyikV vakcina alkalmazásának is kérik az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását. Ez már a teljes mezőny? Ami hamarosan biztosan jön az az Oxford, az AstraZeneca oltóanyaga, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája mellé. Ez a „triumvirátus” a globális ellátás nagy részét lefedi majd. Csak az AstraZeneca önmagában 3 milliárd adag oltóanyagot ígért 2021-re. És jönnek, lesznek további gyártók, még tart az oltóanyagok versenye. Ezek között felhasználhatóságban, "fogyasztói élményben" mi az a különbség, amire egy esetleges választási helyzetben az orvosnak, illetve a páciensnek figyelnie érdemes? A páciensnek csak arra érdemes figyelnie, amit az orvos mond. Nála futnak össze a legújabb teszteredmények, információk. Ő fogja tudni, hogy kik, mikor, mivel olthatók. A gyártók a mostani vizsgálatokkal egyes speciális csoportoknál, a várandósoknál, a gyerekeknél, a különböző krónikus betegséggel élőknél nézik, hogyan hat rájuk a vakcinájuk, és hamarosan megjelennek ezekről is az eredmények. Az oltások különböző technológiákkal készülnek, ami befolyásolhatja az alkalmazhatóságukat. Például a legmodernebb mRNS-oltások széles körben adhatók, míg az adeno-vírusos védelemre építőknél előfordulhat, hogy azzal csak egyszer lehet valakit beoltani, mert egy második ciklusú oltásnál már az ellen is termel ellenanyagot majd a szervezet. Mi az ami reálisan várható attól, hogy valaki megkapja az oltást? Mitől nem kell tovább tartania, s mi az, amiben ez nem hoz számára változást? Amitől biztosan nem kell tartaniuk az oltottaknak, hogy covid-fertőzéssel kórházi kezelésre szorulnak, vagy az állapotuk súlyossá válik. Ez ellen mindegyik oltás 100 százalékosan véd. Ezeknek a vakcináknak enyhébbek az oltási reakcióik, mint a bárányhimlő elleninek. Az oltásban a vírus esszenciáját kapjuk meg az immunrendszerünk számára, csakis azt a részét, ami megtanítja neki, hogy mi ellen kell védekeznie. Maga a kórokozó nagyon komplex, kapásból van három olyan génje, ami csendesíti az immunrendszerünket. Emiatt képes gyorsan elszaporodni és egyszerre sok szervet érintő gyulladásokat okozni. Tavasszal gyakran lehetett hallani, hogy jobb átesni covid-fertőzésen, mert ez erős immunitást adhat. Ám ez egyáltalán nem egy járható út, sokaknál végzetessé vált vagy elhúzódó súlyos szövődményeket okozott. A vakcinákban nincsenek benne az immunrendszert csendesítő gének, nincs ami kicselezhetné a védekezésünket és ezért is biztonságosak. Sokak félelme, hogy az mRNS vakcinák módosítják az emberi génállományt. Nem tudják. A középiskolában tanítják, hogy az mRNS-ből miért nem lesz beépülő darabka a genomba. Esély nincs rá, térben sem ott van, de enzimatikus háttere sincs ahhoz, hogy beépüljön. A vektorvakcináknál sem lehetséges, számos biológiai kizáró oka van ennek. Előfordulhat olyan baleset, mint az egyéb immunológiai terápiáknál, hogy a felpiszkált immunrendszer, miután kiirtotta az összes vírust, nem tud leállni, és végül elpusztítja a szervezetet? Nem, mert itt csak annyi hatóanyagot adnak be, ami ahhoz elég, hogy bemutassa az immunrendszerünknek, mi az, amit fel kell ismernie a védekezéshez. Ez a mennyiség 72 órán belül lebomlik és felszívódik. Ennél a legsúlyosabb nem várt hatás, az anafilaxiás sokk (súlyos allergiás reakció), ami 100 ezer oltás után egyszer ez előfordulhat. Még nem tudni, hogy ezt pontosan mi okozza, kiknél jöhet ez elő, nyilván, ha ez kiderül, akkor az érintetteket más vakcinával fogják oltani. Azt az imént mondta, hogy az oltással kivédjük a súlyosabb megbetegedést, de mi a helyzet a vírushurcolással? A beoltottak fertőzhetnek tünetmentesen? Erről még nincs elég adatunk. A Pfizer éppen a héten jelezte, nagyon úgy néz ki, hogy az ő vakcinájuk teljes védelmet ad. Tehát az azzal beoltott emberek nem terjesztik a vírust. De ezt még figyelni kell, és gyűjteni a tapasztalatokat. Ám addig míg ezt nem tudjuk biztosan, nagyon fontos, hogy oltottak is úgy viselkedjenek, mintha nem lennének védve. Azaz hordják a maszkot, és továbbra is tartsák a fizikai távolságot. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy az oltottak nyálkahártyáin megtapad-e a vírus, illetve onnan tovább adták-e azt másoknak? Járványtani adatok elemzéséből. Például megnézik, hogy 500 háztartásban ki, hogyan fertőzött másokat, és ha azt látjuk, hogy az oltottakról a fertőzés nem ment át, akkor jó eséllyel kijelenthetjük, hogy ez nem is történhet meg. Mennyi idő alatt derülhet ez ki? Néhány hónap, szerintem nyárra már tudhatjuk. De az indikatív információk (például olthatók-e a terhesek) már sokkal korábban is meglehetnek. Mostani tudásunk szerint milyen beoltási arányra van szükség a nyájimmunitáshoz? A nyájimmunitás fogalmát nagyjából elfelejthetjük a covid esetében, inkább csak vírus szelídítésről beszélhetünk. Ha azt látjuk, hogy az oltottak a vírust nem terjesztik, akkor szóba jöhet az a fajta nyájimmunitás, hogy az oltottak védik a nem oltottakat. Ha a vakcináltak tovább tudják adni a vírust, de nem lesznek komolyabban betegek, akkor a járvány szelídített forgatókönyve jön el, mert azok az emberek, akik be vannak oltva nem kerülnek kórházba, azaz ha jó sok embert beoltunk, csökken az ellátórendszere nehezedő nyomás. 
Az országos tisztifőorvos bejelentette, hogy kedden három magyarországi beteg mintájában azonosították az angliai vírusvariánst. A gyorsabb terjedés mellett azt is emelgetik, hogy e variáns megbetegítő képessége 50-70 százalékkal nagyobb, mint az eredeti koronavírusé. Hogyan kell elképzelni a gyorsabb terjedést? Például a közértben feleannyi idő alatt fertőződhetek meg, mint eddig? Több vírus keletkezik a fertőzöttek légutaiban, és emiatt is hatékonyabban fertőz. Másik fontos tulajdonsága, hogy könnyebben, erősebben kötődik az emberi receptorokhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg a régi mutáns egy tüsszentéssel megfertőzött volna a boltban 3 embert, ez lehet, hogy megfertőz húszat, és emiatt a járvány gyorsabban, masszívabban terjed. Többeknél alakulhat ki súlyosabb állapot, mivel több embert is ér el. Emiatt pedig nő a nyomás a kórházakon. Ösztönözhetik-e az oltások hasonló változásra a vírust? Persze, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy akkor dobhatjuk a kukába a vakcinákat. Egy alapimmunitást minden egyes vakcina kivált. Ez a gyakorlatban úgy fog jelentkezni, hogy a 95 százalékos hatékonyság lemehet 60-70 százalékra. Ez azt jelenti, hogy száz emberből 30-40-nek lesznek enyhe tünetei. Ha ilyen törzsek jönnek, nyilván tovább kell majd fejleszteni a vakcinákat. Biztos, hogy jönnek olyan mutánsok, és a dél-afrikai ilyen, amik részben az antitestes ellenválaszt kikerülik, de az immunrendszerünk „több lábon áll” és így mégis hasznosul, hogy egyszer már bemutatták neki ezt az ellenfelet. Itt a legnagyobb kockázat az, ami a H1N1-nél is volt 2009-ben, hogy a vírus annyira új, aminek még egyetlen rokonára sem volt immunitásunk soha. Most a coviddal is ez a helyzet. Ha valaki megkapja a vakcinát, annak valamilyen védettsége biztosan lesz. Abból mi következik, hogy Kínában, mintha ismét föllobbant volna a járvány? Pedig van oltásuk, hagyományosan hordják a maszkot. Ez egy üzenet: amíg nem győztük le mindenhol vírust, addig sehol sem győztük le. Még ha az oltásokkal az országhatárokon belül rendet is tesznek, a globális gazdaságnak, az utazásoknak menniük kell, így törvényszerű, hogy amíg lesz honnan behurcolni, addig be is fogjuk hurcolni.

Koronavírus: A titok nyitja nem Kína

Gál Mária M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2021.01.16. 07:00

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
„Nem azért nem haladunk gyorsabban, mert ne tudnánk, hanem mert nincs elég vakcinánk” – magyarázta Orbán Viktor, hogy az első oltás december 26-i beadása óta eltelt három hét alatt miért csak 105 ezer ember kapta meg a szert.
A miniszterelnök újfent példaként hozta fel a kínai vakcinát beszerző unión kívüli államokat. Szijjártó Péter pénteken pedig azt nyilatkozta, az orosz vakcinagyártóval is intenzívebbé váltak a megbeszélések. Az Oxfordi Egyetem adatbankja, az Our World in Data listáján hazánk a 100 emberre jutó beadott dózisok számát tekintve a középmezőnyben van. Ezen a listán 8 olyan EU-s tagállam is megelőz minket, amelyek az unión keresztül kapják a nyugati oltóanyagot. Ezek között 5 olyan kisebb tagállam is van, amelyeknek fejlettebb az egészségügyi rendszere és a digitalizáció magas szintet ért el. Az ő esetük azt is igazolja, hogy nem kell Pekingig szaladni a vakcina beszerzésekor, fontosabb az jól kidolgozott oltási terv, a precíz logisztika. Dánia az uniós éllovas 223 ezer beadott dózissal: a skandináv ország az unió egyik legjobban működő egészségügyi rendszerét tudhatja magáénak. Évről-évre növekszik az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bére, az ápolók száma az uniós átlag kétszerese.  Ugyanakkor van részigazság abban, amit Orbán mondott az EU-n kívüli beszerzésekről. Az élen Izrael áll, ahol 100 lakosból 25 már kapott vakcinát. Itt vasárnap megkezdődött a második dózis alkalmazása: a kockázatosabb csoportok átoltása megtörtént, a jövő héten már a negyvenes korosztályt célozzák meg. Csakhogy Izrael egy héttel hamarabb kezdett oltani a Pfizerrel, mint az EU, s ahogy Juli Edelstein egészségügyi miniszter elismerte, amikor a gyártókkal tárgyaltak, nem az árat nézték, hanem azt, hogy minél hamarabb újrainduljon a gazdaság. A politikai helyzet is felgyorsította a folyamatot: az előrehozott választás küszöbén Benjamin Netanjahu miniszterelnök túlélését az ország megnyitása garantálhatja. Az éllovas Egyesült Arab Emírségek és Bahrein a kínai vakcinára épített még annak kísérleti fázisában. Persze egyik olajkirályságnak sem okoz gondot az esetlegesen túlárazott beszerzés, ráadásul hatalmas kampánnyal vezették fel a lakosság oltását. Az utóbbi uralkodója, Hamad volt a világon az első államfő, aki beoltatta magát, igaz, az nem derült ki, hogy a Pfizert vagy az országban tömegesen alkalmazott kínai Sinopharmot választotta. A negyedik az Orbán által gyakran emlegetett Egyesült Királyság, amely gyorsabban tudott megállapodni a Pfizer/BioNTech-el, mint a 27 tagállam álláspontját képviselő EU. Nagy-Britanniában eddig 3,358 millióan kapták meg az oltást: a gördülékenységet az Országos Egészségügyi Szolgálat biztosítja, amely a teljes brit egészségügyet működteti és az egészségügyi dolgozók munkaadója. Az EU és Norvégia összességében kétmilliárd dózis vakcinát rendelt a különböző gyártóktól. Csakhogy 705 millió adagot a két nagy uniós oltóanyag cégtől, a Sanofitől és a CureVactól, amelyek időközben lemaradtak a versenyfutásban. Az AstraZeneca brit, a Moderna amerikai gyártóként elsősorban saját országát szolgálja ki, hiszen kormányaiktól a vakcina fejlesztésre is kaptak pénzt. Az unió lakosságarányosan osztja szét a rendelkezésre álló oltásokat, de elméletileg Németországnak lenne némi előnye, hiszen a Merkel-kabinet 375 millió euróval közvetlenül támogatta a német BioNTech-vakcina kifejlesztését, amiért cserében az uniós kvótán felül kaphatna 30 millió adag Pfizer vakcinát. Ám Berlin egyelőre nem jelezte különutas igényét. 

Felpörgetik a gyártást

A Pfízer pénteken közleményben jelezte, hogy jövő héttől ideiglenesen csökkenti az Európába juttatott vakcinák mennyiségét. A gyógyszergyár elismerte, az ideiglenes csökkentés valamennyi európai országot érinti. A gyártó hangsúlyozva, a korlátozás átmeneti és a kapacitásbővítés miatti van rá szükség. A Pfízer/BioNTech legnagyobb problémája ugyanis az, hogy szer kifejlesztési versenyében győzött, de a gyártókapacitása messze elmarad a bejáratott vakcinagyártó cégekétől. E téren az AstraZeneca a legerősebb. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, jelenleg így is több adag vakcinájuk áll rendelkezésre, mint amennyit felhasználtak.

Közel 20 millió lekötött adag

Összesen 129,8 ezer emberre elég oltóanyag érkezett hazánkba, eddig 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le az ország – közölte a kormány koronavírussal foglalkozó oldala. Péntek reggelig 1513 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Elhunyt 111 többségében idős, krónikus beteg, 4 600 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 337-en vannak lélegeztetőgépen. 

Keletről várt megváltás

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.16. 06:40
China International Fair for Trade in Services in Beijing
Fotó: Koki Kataoka / Yomiuri
Már Kínában vannak a hazai gyógyszerhatóság emberei – tudta meg a Népszava. Orbán Viktor szeretné, ha a hatóság gyorsan átengedné a kínai szert.
Erős nyomás alá helyezte Orbán Viktor miniszterelnök a haza gyógyszerhatóságot, amikor pénteken a közrádióban arról beszélt: kínai vakcinával kezdődhetne el a tömeges oltás. Ehhez már csak az kell, hogy a magyar egészségügyi hatóság is engedélyezze szert és a kormányfő reméli, a hatóság néhány napon belül egyértelmű választ ad. Hozzátette: az operatív törzs ülésén az hangzott el, nincs olyan kockázat, hogy esetleg ez a vakcina "nagyobb kárt okozna, mint az elhárítandó baj". Beszélt arról is, hogy az oltási terv következő ütemében a 60 év feletti krónikus betegeket oltanák. Ők Orbán szavai szerint 1,7 millióan vannak, „ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is, és akkor őket meg tudjuk menteni vagy ki tudjuk menteni a kockázatból.” Ez utóbbival csak a baj – mint azt a 444.hu kiszúrta –, hogy a magyar kormány által preferált Sinopharm vakcinát Kínában a 18-59 év közöttiek oltására használták. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ezzel nincs baj, mert a klinikai vizsgálatok szempontjából ez korosztály a célcsoport. A 60 évesnél idősebb szervezetet már nehéz immunválaszra késztetni, ezért az oltóanyag sikerességének mérése az idősebb korosztállyal meglehetősen kockázatos. Mindez nem jelenti azt, hogy számukra nem nyújt védelmet a vakcina.    Ez az oltóanyag decemberben kapott felhasználási engedélyt Kínában. A vakcina hatásosságára vonatkozó részletes adatokat azonban a gyártója, a Sinopharm pekingi székhelyű leányvállalata, a Beijing Institute of Biological Products Co. nem hozta nyilvánosságra, csupán annyi jelent meg a helyi állami médiában, hogy az oltóanyag időközi adatok alapján 79,34 százalékban hatékony a betegség megelőzésében. Az oltóanyag elölt, inaktivált vírust tartalmaz. Lapunknak hazai szakemberek azt mondták: a vakcinával szembeni bizalmat biztosan erősítené, ha nemcsak a kormánytól függő hazai gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), hanem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is adna szabad utat a tömeges oltásokra. A kínai gyártó azonban még nem kezdeményezett ilyen eljárást az EMA-nál. "Az Európai Bizottságnak nincs tudomása arról, bármiféle kapcsolat lenne az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a koronavírus elleni vakcina kínai fejlesztője között, továbbá az Európai Bizottság sem áll kapcsolatban a kínai oltóanyag-fejlesztővel" - ezt Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője jelentette be pénteken.  Lapunk kérdésére válaszolva az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: „az OGYÉI már megkezdte a kínai vakcina nagy mennyiségű dokumentációjának áttekintését. Jelenleg még zajlik a vakcina alapos értékelése annak megfelelő minőségéről, kedvező hatásáról és biztonságosságáról". Fontos hangsúlyozni - tették hozzá -, hogy az engedélyezésre kizárólag a szükséges dokumentáció teljes körű és mindenre kiterjedő áttekintését követően kerülhet sor. "Mindezeken felül az OGYÉI folyamatos kapcsolatban áll a kínai féllel, és jelenleg az intézet két munkatársa Kínában tartózkodik annak érdekében, hogy a gyártóhely megfelelőségét a helyszínen ellenőrizze” - közölte az Emmi. Arra a kérdésünkre viszont, nem kaptunk választ, hogy felgyorsítjak-e a folyamatot az a miniszterelnöki útmutatás, mely szerint már csak az egészségügyi hatóság döntésén múlik, hogy a magyar időseket be tudják oltani. 

A fő kérdés: hatásos-e?

"A kinai vakcina hazai gyorsított bevezetését nem tartom jónak - írta pénteken este Facebook posztjában Kerpel-Frónius Sándor orvos, klinikai farmakológus. - Egyetértek Orbán Viktor kijelentésével, hogy nagyszámú kinai beoltása alapján, feltehetően a vakcina nem okoz súlyos mellékhatást jelentős számú emberen. A kérdés azonban az, hogy valóban hatásos-e? Ezt sajnos csak jól kontrolált placebo kontrolált vizsgálatban lehet megállapítani." Kerpel-Frónius megjegyezte, hogy erről Orbán hallgatott. A szakember szerint egy bizonytalan hatású vakcina "alkalmazásának politikai áterőltetése hazánkban sajnos beláthatatlan egészségügyi problémákat okozhat".