A miniszterelnök újfent példaként hozta fel a kínai vakcinát beszerző unión kívüli államokat. Szijjártó Péter pénteken pedig azt nyilatkozta, az orosz vakcinagyártóval is intenzívebbé váltak a megbeszélések.
Az Oxfordi Egyetem adatbankja, az Our World in Data listáján hazánk a 100 emberre jutó beadott dózisok számát tekintve a középmezőnyben van. Ezen a listán 8 olyan EU-s tagállam is megelőz minket, amelyek az unión keresztül kapják a nyugati oltóanyagot. Ezek között 5 olyan kisebb tagállam is van, amelyeknek fejlettebb az egészségügyi rendszere és a digitalizáció magas szintet ért el. Az ő esetük azt is igazolja, hogy nem kell Pekingig szaladni a vakcina beszerzésekor, fontosabb az jól kidolgozott oltási terv, a precíz logisztika. Dánia az uniós éllovas 223 ezer beadott dózissal: a skandináv ország az unió egyik legjobban működő egészségügyi rendszerét tudhatja magáénak. Évről-évre növekszik az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bére, az ápolók száma az uniós átlag kétszerese.
Ugyanakkor van részigazság abban, amit Orbán mondott az EU-n kívüli beszerzésekről. Az élen Izrael áll, ahol 100 lakosból 25 már kapott vakcinát. Itt vasárnap megkezdődött a második dózis alkalmazása: a kockázatosabb csoportok átoltása megtörtént, a jövő héten már a negyvenes korosztályt célozzák meg. Csakhogy Izrael egy héttel hamarabb kezdett oltani a Pfizerrel, mint az EU, s ahogy Juli Edelstein egészségügyi miniszter elismerte, amikor a gyártókkal tárgyaltak, nem az árat nézték, hanem azt, hogy minél hamarabb újrainduljon a gazdaság. A politikai helyzet is felgyorsította a folyamatot: az előrehozott választás küszöbén Benjamin Netanjahu miniszterelnök túlélését az ország megnyitása garantálhatja.
Az éllovas Egyesült Arab Emírségek és Bahrein a kínai vakcinára épített még annak kísérleti fázisában. Persze egyik olajkirályságnak sem okoz gondot az esetlegesen túlárazott beszerzés, ráadásul hatalmas kampánnyal vezették fel a lakosság oltását. Az utóbbi uralkodója, Hamad volt a világon az első államfő, aki beoltatta magát, igaz, az nem derült ki, hogy a Pfizert vagy az országban tömegesen alkalmazott kínai Sinopharmot választotta.
A negyedik az Orbán által gyakran emlegetett Egyesült Királyság, amely gyorsabban tudott megállapodni a Pfizer/BioNTech-el, mint a 27 tagállam álláspontját képviselő EU. Nagy-Britanniában eddig 3,358 millióan kapták meg az oltást: a gördülékenységet az Országos Egészségügyi Szolgálat biztosítja, amely a teljes brit egészségügyet működteti és az egészségügyi dolgozók munkaadója.
Az EU és Norvégia összességében kétmilliárd dózis vakcinát rendelt a különböző gyártóktól. Csakhogy 705 millió adagot a két nagy uniós oltóanyag cégtől, a Sanofitől és a CureVactól, amelyek időközben lemaradtak a versenyfutásban. Az AstraZeneca brit, a Moderna amerikai gyártóként elsősorban saját országát szolgálja ki, hiszen kormányaiktól a vakcina fejlesztésre is kaptak pénzt. Az unió lakosságarányosan osztja szét a rendelkezésre álló oltásokat, de elméletileg Németországnak lenne némi előnye, hiszen a Merkel-kabinet 375 millió euróval közvetlenül támogatta a német BioNTech-vakcina kifejlesztését, amiért cserében az uniós kvótán felül kaphatna 30 millió adag Pfizer vakcinát. Ám Berlin egyelőre nem jelezte különutas igényét.
