Megengedőbb lehet hazánkkal Merkel utódja

Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét, Armin Laschetet választották meg a CDU új elnökének a német kereszténydemokraták digitális formában tartott tisztújító küldöttgyűlésén.

Armin Laschet 521 szavazatot kapott a CDU kongresszusán a második fordulóban, ellenfelére, a konzervatív Friedrich Merzre 466 voks jutott. Az első körben ugyan az elsősorban a keletnémet tartományi küldöttek által támogatott Merz végzett az élen, ám mindössze öt százalékkal előzte meg Laschetet. A harmadik jelöltre, Norbert Röttgenre, a német Bundestag külügyi bizottságának elnökére ekkor 224 voks jutott, így kiesett a további versenyből.

A 2018 decemberében pártelnökké választott Laschet első beszédében köszönetet mondott a „nagy bizalomért”. Már a választást megelőző beszédében érezhetően elhatárolódott Merztől. Mint fogalmazott: egységre, s olyan csapatkapitányra van szükség, aki összetartja a pártot. Ezzel szemben Merz a jövendőbeli vezető fontosságát emelte ki.

A pártelnökválasztás eredménye pénteken válik hivatalossá, mert ekkor teszik közzé a levélben leadott szavazatokat. Ám a papíron már csak Laschet neve fog szerepelni, azaz a küldötteknek vele kapcsolatban kell majd eldönteniük, hogy elfogadják-e új elnöküknek, vagy sem. Laschet egyébként arra kérte a tagságot, hogy a levélben leadott szavazatok esetében is támogassák őt, egyúttal köszönetet mondott az eddig elnökként tevékenykedő Annegret Kramp-Karrenbauernek az eddigi munkájáért. Kiemelte továbbá a kivételes viszonyt a másik uniópárttal, a keresztényszociális CSU-val.

Nagy különbség volt abban, hogyan fogadta az eredményt Merz, illetve Röttgen. Előbbi gratulált ugyan az új pártelnöknek, de nem mondta ki azt, hogy hajlandó együttműködni Laschettel. Ugyanazt a hibát követheti el, mint 2018-ban, amikor hajszállal maradt alul Kramp-Karrenbauerrel szemben, de a választás után semmiben sem segítette az akkor megválasztott pártelnök munkáját, hanem sértetten háttérbe vonult. Norbert Röttgen viszont teljes támogatásáról biztosította Armin Laschetet és szintén azt hangoztatta: összefogásra van szükség.

A legfontosabb kérdés, Armin Laschet lesz-e az uniópártok kancellárjelöltje, ezzel – feltehetően legalábbis – Angela Merkel kancellár utóda. A közvélemény-kutatásokban szerint ugyan jóval népszerűbb nála Markus Söder, a CSU elnöke, bajor miniszterelnök, de Laschet – ne feledjük: az észak-rajna-vesztfáliai a CDU legfontosabb tagszervezete – aligha engedi át neki a kancellárjelöltséget. Laschet elsőre kicsit puhánynak tűnik, valójában azonban nagy küzdő. Ráadásul A CDU mintegy 36 százalékos népszerűségéből körülbelül hat százalék esik a csak Bajorországban működő CSU-ra, így a kereszténydemokraták politikai súlya kisebb. Harmadrészt pedig Laschet a CDU nagyon fontos láncszeme, aligha veszi bárki is a kereszténydemokraták vezetésében, hogy inkább álljon félre Söder kedvéért.

Mire számíthat a magyar kormány?

Armin Laschetet a folyamatosság emberének tartják, aki Merkel irányvonalát követi majd, de – eddigi megnyilatkozásai alapján – még megengedőbb lehet a magyar kormánnyal szemben, mint a még hivatalban lévő kancellár. Ezt az a nemrégiben elhangzott kijelentése is igazolja, amely szerint ha európai megoldást találnak a menekültválság megoldására, az még nem azt jelenti, hogy mind a 27 országnak ugyanazt kell tennie és Magyarországot nem lehet kényszeríteni a menekültek befogadására.

Laschet a múltban is igen szívélyes volt az Orbán kormánnyal és képviselőivel. Ódzkodott a budapesti kabinet nyílt bírálatától. 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadta, s bár már addig is számos, nemzetközi visszhangot keltett antidemokratikus törvényt fogadott el az Orbán kormány, Laschet erre utalást sem tett. Örömtelinek nevezte, hogy Magyarország az EU tagja, emlékeztetett a határnyitásra és külön kiemelte, „sokat köszönhetünk Magyarországnak.” Némi jóindulattal apró bírálatnak nevezhetjük a következő kijelentését: „A közös európai értékek a szabadság, a jogállamiság, a szolidaritás a jelenlegi uniós kihívások mellett is a megoldások alapját kell, hogy képezzék”.

Laschet kivételes óvatosságát az magyarázhatja, hogy a német tartományok közül Észak-Rajna-Vesztfália a legnagyobb befektető Magyarországon, Bajorországot is megelőzve. Néhány tízezer magyar él a tartományban és többrétű együttműködés zajlik Magyarország és Észak-Rajna-Vesztfália között.