Előfizetés

Elnöksége utolsó hetére soha nem látott mélypontra süllyedt Trump népszerűsége

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.17. 07:55

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Donald Trump 40 százalék alatti népszerűségi mutatóval hagyhatja el a Fehér Házat.
Elnökségének utolsó hetére soha nem látott mélypontra süllyedt Donald Trump amerikai elnök népszerűsége – derül ki a FiveThirtyEight választási elemző portál szombati összesítéséből. A tucatnyi közvélemény-kutatás adatait összegző adatsorból az derül ki, hogy a felmérések átlagában
a megkérdezettek 58 százaléka nem ért egyet Donald Trump elnöki tevékenységével, míg az egyetértők aránya 38 százalék.

Január 5-én, a Capitolium ostromát megelőző napon ez az arány még 53,2, illetve 42,6 százalék volt. A felnőtt lakosság körében végzett kutatások 59,5 százalékos elutasítást és 36,5 százalékos támogatottságot mutattak szombaton. A regisztrált vagy valószínűleg szavazó amerikaiak körében valamivel kisebb a különbség: 56,5 százalékos az elnök elutasítottsága és 39,7 százalékos a támogatottsága. Az egyes felmérések is azt mutatják, hogy az elnök népszerűsége jelentősen csökkent a Capitolium ostroma után:
  • az Ipsos közvélemény-kutató a január 4-5-én készített felmérésében az elnök támogatóinak táborát 38 százalékra, a tevékenységét nem helyeslőkét pedig 57 százalékra mérte, pár nappal később a támogatók aránya 34 százalékon állt 61 százalék ellenében.
  • a Yougov 39, illetve 55 százalékot mért a hét közepén, míg január elején 42, illetve 52 százalékot.
  • a Morning Consult január első hetében végzett felmérésében a támogatók aránya 41 százalék volt, az ellenzőké pedig 53 százalék, a január 12-14-i felmérésben a megkérdezetteknek már csak a 34 százalékos helyeselte, 60 százaléka pedig nem támogatta az elnök tevékenységét.
Az adatokból az is kiderül, hogy Trump tevékenységét 2017-es beiktatásakor a relatív többség még támogatta, de már 2017 februárjára azok kerültek többségbe, akik helytelenítik az elnök politikáját, és ez a ciklus utolsó napjáig így is maradt. Az adatok arra is rámutatnak, hogy az elnök tevékenységét támogatók és helytelenítők száma tavaly április elején került a legközelebb egymáshoz, amikor csak a relatív többség, 49,7 százalék mondta azt, hogy nem ért egyet Trump tevékenységével és 45,8 százalék mondta azt, hogy támogatja, amit az elnök tesz. Bár elnökségéből még pár nap hátra van, a trend alapján Donald Trump 40 százalék alatti népszerűségi mutatóval hagyja el a Fehér Házat.
A második világháború óta, a modern közvélemény-kutatások történetében még soha nem fordult elő, hogy egy elnök támogatottsága 40 százalék alatt, elutasítottsága pedig 50 százalék felett legyen első ciklusának végén. A távozó elnökök közül Donald Trump mellett Jimmy Carter volt az egyetlen, akinek a népszerűsége nem érte el az 50 százalékot mandátumának végén.

Le kellett állítani a nemrég üzembe helyezett atomerőmű egyik blokkját Fehéroroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.17. 07:46

Fotó: Claudia Thaler / AFP / dpa Picture-Alliance
A minszki energiaügyi minisztérium közölte: a kísérleti üzem alatt az 1-es blokk védelmi rendszere bekapcsolt, a rendszereket és a felszereléseket megvizsgálják.
A biztonsági rendszer jelzése miatt le kellett állítani a nemrég üzembe helyezett asztravjeci atomerőmű egyik blokkját Fehéroroszországban – közölte a minszki energiaügyi minisztérium szombaton.
„A kísérleti üzem alatt az 1-es blokk védelmi rendszere bekapcsolt, a rendszereket és a felszereléseket megvizsgálják. A háttérsugárzás az erőmű környékén normális”

– tudatta a minisztérium.

Az ország északi részén található Asztravjec mellett fekvő létesítményt tavaly novemberben avatta fel Alekszandr Lukasenko elnök, majd nem sokkal később le kellett állítani, és végül csaknem két héttel később indították újra. A minisztérium tájékoztatása szerint az erőmű névleges teljesítményének 40 százalékán üzemel. Fehéroroszország az orosz 3+ generációs blokktípust választotta első atomerőművéhez, amelyet a Roszatom orosz vállalat épített meg. Két VVER-1200 típusú blokkja összesen 2400 megawatt teljesítményű. Oroszország 10 milliárd euró hitelt nyújtott a beruházáshoz. A szomszédos Litvánia, melynek fővárosától az erőmű csak mintegy 50 kilométerre van, hevesen ellenezte az atomerőmű megépítését. A balti állam egyáltalán nem tartja biztonságosnak a fehérorosz erőművet. Lukasenko korábban közölte, fontolgatják egy második atomerőmű megépítését, és javasolta, hogy a többletenergiát használják bitcoin-bányászatra.

Szabad szemmel: válaszúthoz érkezett Németország

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.17. 07:39

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 17.
New York Times Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Angela Merkel közelgő távoztával a német történelem egyik igen jó korszaka ér véget, még akkor is, ha a kancellár azért nem mindent csinált jól. Az Oxfordi Egyetem politológus-történésze idesorolja, hogy a politikus igen óvatosan viszonyult az EU megreformálásához, nem igazán szállt szembe a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetéssel, illetve nem készítette fel Németországot a digitális, valamint a környezetvédelem szempontjából fenntartható jövőre Ezzel együtt megtestesíti a legjobb Németországot, amellyel a világnak valaha is dolga volt. A szakember hozzátette, hogy ha a kereszténydemokraták a szeptemberi választások után a zöldekkel lépnek szövetségre, akkor keményebbre vált Berlin politikája Kínával, illetve az európai autokráciákkal. Ebből a szempontból a koalíció összetétele többet számít majd, mint az, hogy milyen tulajdonságokat tud majd felmutatni az új miniszterelnök. A lap hozzáteszi, hogy a jobboldaliság, de az ország is válaszúthoz érkezett. Az új pártelnök a kereszténydemokrácia liberálisabb szárnyához tartozik és mindig is Merkel hűséges híve volt. De ha nem tud javítani a koronaválság kezelése miatt visszaesett népszerűségén, akkor lehet, hogy a CSU elnökének kell átengednie a kormányfői tisztet. Söder, aki menekülthullám során még a távozó kancellár éles bírálója volt, annak nagy támogatója lett az egészségügyi válság óta. Ritka kivételként csaknem annyira közkedvelt, mint Merkel és kenterbe veri Laschetet.
FT A lap úgy véli, hogy Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU vezére, ami 1957-ben a legnagyobb győzelmet hozta Adenauernek: csak semmi kísérletezés. Egyébiránt ő volt Merkel favoritja, és azt a tisztességes közepet képviseli, ami négyszer is sikerhez juttatta a kancellárt. Ám hiába futott be, továbbra is fontos kérdések tisztázatlanok, mint a szeptember végi választás, mint a párt jövőbeli irányvonala kapcsán. Először is nem lehet biztosra venni, hogy őt jelölik kormányfőnek. Elképzelhető, hogy Söder beelőzi. Vagy akár Spahn, az egészségügyi tárca vezetője is. Ő a szombati erőpróbán Laschet mellett tört lándzsát, de úgy hírlik, hogy a továbbiakat illetően személyes törekvései vannak. Ráadásul ő és bajor vezető is jól szerepelt a vírus elleni kampányban, ami Laschetről nem mondható el. További gond, hogy a kereszténydemokraták ugyan most jól állnak a közvélemény kutatásokban, de egyre nehezebben tudják megőrizni szavazóbázisukat. Részben csak azért lehetnek még mindig a kormányrúdnál, mert a szociáldemokraták még náluk is jobban visszaestek, ezért ragaszkodtak a nagy koalícióhoz. Ráadásul a párt megosztott az ügyben, együttműködjön-e helyi szinten a szélsőjobbos AfD-vel. Akik most Laschetre voksoltak, azok úgy számolnak, hogy a középutasság továbbra is elég lesz a győzelemhez. Ám a kancellár asszony nélkül a pártnak kemény döntéseket kell hoznia a jövőről.
Spiegel Az Európai Unió ugyan továbbra is vallja a közös értékeket, de azért vannak változások, így például már nehéz eldönteni, hogy Magyarország és Lengyelország változatlanul demokratikus-e, vagy inkább már tekintélyelvű rendszernek kell tekinteni. A CDU-CSU pedig még arra sem képes, hogy megváljon a Fidesztől, együttműködik azzal Strasbourgban. Ezt a volt német kancellár mondta, akinek most jelenik meg közös könyve egy neves történésszel, korábbi életrazjírójával, „Az utolsó esély – miért kell egy új világrend” címmel. Schröder bevallja: el nem tudta volna képzelni, hogy egy amerikai elnök a Kapitólium ostromára uszítson, hogy ne kelljen távoznia a Fehér Házból. A történtek túlmentek azon, amit egy civilizált társadalom még el tud viselni. Ugyanakkor arra számít, hogy Biden is kitart az Amerika mindenekelőtt-jelszó mellett, mert ez a vonal már Obama alatt beindult. A hangvétel ugyan most barátságosabbra vált és megoldódik egy-két vita, de a transz-atlanti viszony már sosem lesz olyan, mint korábban. Trump azonban csak azt verte szét, amit úgysem lehetett megmenteni. Ezért a szociáldemokrata politikus úgy ítéli meg, hogy mai formájában fel kell oszlatni a NATO-t, újra kell alkotni annak politikai felépítéményét. Európának az USA-Kína-Oroszország-háromszögben kell megtalálnia a maga helyét, de ehhez meg kell reformálni az EU-t, ami feltételezi a többségi döntések bevezetését és ütőképes közös hadsereget kell létrehozni. Schröder, akit a Rosznyeft igazgatósági tagjaként az Északi-áramlat egyik szószólója, és akit ezért nem ritkán oroszbarátsággal vádolnak meg, most kijelentette, hogy Moszkva több ízben is megszegte a nemzetközi jogot. Így a Krím megszállásával, bár itt szerinte abból kell kiindulni, hogy ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor Szevasztopol hadikikötője a Nyugat érdekövezetébe került volna. Hozzáfűzte, hogy a Kreml megsértette a jogot akkor is, amikor hackertámadást intézett pl. a Bundestag ellen. Ám mint kifejtette, ezzel együtt más lapra tartozik az oroszokhoz fűződő viszony. Hiszen Németország azt Egyesült Államokkal sem módosította kapcsolatait, amikor kiderült, hogy az lehallgatta Merkel mobilját.