Előfizetés

Laza tízes - Csak futnak és beszélnek

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2021.01.20. 10:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Lehet-e érdekes műsort készíteni arról, hogy ismert, kultúraközeli emberek a futásról beszélgetnek?
Lehet-e érdekes műsort készíteni arról, hogy ismert, kultúraközeli emberek a futásról beszélgetnek? Tekintve, hogy a futás azon egészséges tevékenységek sorába tartozik, amelyeket járványhelyzetben is bátran végezhetünk, a témát akár a közmédia is körbejárhatná (Gajdos Tamás az egyik epizódban meg is mondja: amíg nincs oltás, egyetlen módon tudunk hatékonyan védekezni, az immunrendszerünk erősítésével), de a valóságban nem rádióműsor készült belőle, hanem podcast-sorozat, amiről azt tippelem, hogy olcsóbb, mint ugyanez rádiós verzióban. A Laza tízes első folyamát az NN támogatta, az idei folytatásra is van remény. Aki „élőben” lemaradt, a podcast-műfaj sajátosságaiból adódóan bármikor pótolhatja a már elhangzott adások meghallgatását – van mit: többek között Veiszer Alinda, Ónodi Eszter, Miklósa Erika, Erdély Mátyás (a Saul fia operatőre), Tóth Barnabás filmrendező, Dióssy Ákos zenész, Esterházy Marcell, Jókuti András író-újságíró (a Világevő blog szerzője), Bagossy László, Parti Nagy Lajos, Nick Thorpe újságíró, Palya Bea, Tompa Andrea beszél róla, hogy hogyan került kapcsolatba a futással, hogyan vállalkozott egyre hosszabb és hosszabb futamokra, mit eszik, mit iszik futás közben, milyen ruhában, mikor és mennyit fut, hogyan tanulta meg legyőzni a távolságot, önmagát, a lustaságot, vagy bármit, ami a futás keretében leküzdhető  Tapasztalatból írom: teljesen amatőr, alkalmi futóként is érdekesebb, mint amilyennek első hallásra tűnik. Az elhangzó epizódok egyszerre portrék, kor- és sportolástörténetek, meglepően erős motiváló hatással. Miközben ezeket a sorokat írom, épp a fent említett Gajdost hallgatom (Miklósa Erikával és Jókuti Andrással váltóban, merthogy egy epizódban mindig többen beszélnek), akiről kiderül, hogyan lett profi sportoló helyett médiaszemélyeiség, híres ember és korai influenszer. A műsorvezető Simonyi Balázs, aki maga is szakmabeli, több szempontból is - szinkronhang, filmrendező, fotós, színész, újságíró és persze futó –, így aztán azokat a kérdéseket teszi fel, amelyeket ilyenkor fel kell tenni: ugyanazokat, amelyeket a hallgató is föltenne, ha a kezébe kapná a mikrofont. A kihívás teljesül, vagyis új dolgokat tudunk meg az ismert emberekről, és a világ egyik legegyszerűbb, legősibb mozgásformáról, a futásról is. Tudták például, hogy Miklósa Erika édesapja futballbíró volt, és tőle tanulta, milyen egészséges a hátrafelé futás?  Unalmas adás (ez szintén tapasztalat) nincs, ami indokolná a folytatást: nincs róla statisztika, de valószínűsíthető, hogy sok-sok évre elegendő érdekes futónk van még.

Feltörték a Nemzeti Színház honlapját és arcpirító tartalmakat helyeztek el rajta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.20. 10:23

Fotó: Emilie Chaix / AFP
Angol nyelvű, randizásról és szexről szóló tartalmakat helyeztek el ismeretlenek a Nemzeti Színház angol nyelvű weboldalán.
Minden jel szerint távol-keleti hackerek törhették fel a Nemzeti Színház weboldalát - szúrta ki a Telex. Az ismeretlenek többek között randizásról és szexről szóló cikkekkel szórták tele a honlapot. A Nemzeti Színház weboldalának magyar nyelvű változatát tapasztalatunk szerint nem érinti a dolog.  
A probléma ott kezdődik, amikor valaki átkattint az angol nyelvű megjelenítésre. Az oldal ezen változata jelenleg teljesen elérhetetlen, a Google keresője azonban majdnem 10 ezer találatot ad a nemzetiszinhaz.hu dating keresőkifejezésre. Bár a kereső azt mutatja, hogy a Nemzeti Színház oldalára jutunk.
Valójában egy ismeretlen domain-re irányít át bennünket a találat.  
A Nemzeti Színház közleményt adott ki:  "Tegnap este külső támadás érte a Nemzeti Színház honlapját, amelynek angol verzióján idegen szerzőtől származó cikkek jelentek meg. A Nemzeti Színház IT csapata foglalkozik a probléma megoldásával, addig az angol nyelvű honlap nem érhető el. A Nemzeti Színház vizsgálja az esetet, és szükség esetén megteszi a megfelelő jogi lépéseket."

Egyre jobban hiányzik a közönség a koncerttermekből

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.20. 09:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nehéz helyzetben vannak a szimfonikus zenekarok és a koncertrendezők, mert nem lehet valódi hangversenyeket tartani. Mivel és hogyan pótolják a hiányt?
A márciusi lezárások kezdetekor az Óbudai Danubia Zenekar volt az első, amely online koncertet adott a Zeneakadémiáról, közönség nélkül, rögtön másnap. Hogy a 2021-es években hogyan alakul a zenekar koncertnaptára, arról Hámori Máté művészeti vezetőt, karmestert kérdeztük. Az erre az évadra tervezett nagyobb szabású hangversenyeiket elhalasztják a következő, 2021-2022-es évadra, mert ezeket mindenképpen élő közönség előtt szeretnék megtartani. Most a téli-tavaszi időszakban két olyan sorozatot is indítanak, amelyet kimondottan az online térbe szánnak, „stream fit” (letöltésre alkalmas) programok, ahogy ők nevezik ezeket. Az egyik három koncertet tartalmaz, a Zeneakadémia a helyszíne és január 22-én indul. Szól a pálca lesz a címe, Beethoven, a szerelem és a kortárs zene lesznek a témák, Hámori vezényletével. Aki magyaráz is zongorával, kicsit a művek mögé megy, ahogy fogalmaz. Ezzel is alkalmazkodnak a kibertér sajátosságaihoz. A nézők tudnak kommentelni, a nézettségek változók, de általában megfelelnek a termek befogadóképességének, a karácsonyi hangverseny a kétezres látogatottságot is elérte. Az élő koncerteket sajnos nem tudják helyettesíteni az online közvetítések, ez a műfaj nem létezik közönség nélkül, a koncert értelme az, hogy ott vannak a helyszínen a nézők. Ezért is találták ki, hogy a BMC-ben indítandó másik sorozatuknál szavazni lehet a műsorra, talán új embereket is meg lehet szólítani a steramelt koncertekkel. Ezért találták ki a honlapjukon elérhető Út a zenéhez című projektet, hogy új megközelítési módokat adjanak azoknak, akik valamilyen oknál fogva elzárkóznak a klasszikus zenétől. A koncepcióban az az úttörő, hogy hangulatok szerint lehet zenét keresni. Negyven kategória van: vágtatás, őrület, szerelem, lélek a hívószavak. A rendszer interaktív, érzékeli, hogy ki mennyi ideig hallgat valamit, és egy idő után a több száz videó közül ki-ki egyéniségének megfelelőket kínálja fel. Ki lehet választani, akár Sosztakovics 4. szimfóniájából is olyan rövid részletet, ami egy gimnazistát is képes megfogni, és igen, lehet, hogy a végén ott fog ülni a valódi hangversenyteremben, ahol a mű elhangzik.  Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora így válaszolt: "Úgy látjuk a Zeneakadémián, hogy legalább február végéig nem tervezhetünk közönség előtti koncerteket. Ha a járvány miatt márciusban is közönség nélküli koncertekre kényszerülünk, új menetrendet készítünk. Addig folytatódnak a saját szervezésű és a befogadott hangversenyek ingyenes internetes közvetítései kiváló, HD minőségben, több kamerával az intézmény és/vagy a partnereink elektronikus felületein: honlapokon, illetve a legnépszerűbb videómegosztó portálon és közösségi oldalon. A befogadott, tehát külsős szervezésű eseményekhez változatlanul biztosítjuk a partner zenekaroknak a közvetítés lehetőségét. Tavaszra tervezett eseményeink már megtalálhatók a www.zeneakademia.hu honlapon, de a lezárások feloldásáig, a járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt nem hozunk forgalomba klasszikus bérleteket, és a jegyek árusítását is csak akkor kezdjük meg egy-egy koncertre, amikor már biztosak vagyunk abban, hogy a közönség is jelen lehet. Biztatunk mindenkit a közvetítések megtekintésére, és érdekességeket is felvillantunk közösségi oldalunkon az intézmény történetéből, nagy elődeink életpályájából. Idén őszre derűlátón, akár a teljes üzemre készülünk, de rugalmasan alkalmazkodunk a mindenkori pandémiás helyzethez, betartva a kormányzati utasításokat."  A Nemzeti Filharmonikus Zenekar terveit Herboly Domonkos főigazgató osztotta meg velünk. Még 2020 decemberében indított a zenekar egy online kamarazenei sorozatot, amelyet 2021-ben is folytatódik. Január végétől az évad végéig digitálisan közvetítve szeretnék megtartani minden koncertjüket, igaz, átszerkesztett, rövidebb műsorokkal. Bíznak abban, hogy a nyári Beethoven-sorozatukat Martonvásáron már a közönséggel együtt ünnepelhetik. Addig is a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar tagjait rendszeresen tesztelik, hogy a próbaperiódusok során biztonságos legyen a személyes találkozás. A legmerészebb tervük, hogy ősszel végre – legalább részben – eleget tudjanak tenni külföldi meghívásaiknak. Ha a járványhelyzet ezt lehetővé teszi, kínai turnéra indulnak. Néhány fontos európai és egy amerikai út is kútba esett, jó lenne ezeket is pótolni, de már akkor is boldogok lesznek, ha az új évad rendesen elindul. A MÜPA sajtóközleményt adott ki, ebből idézünk: A Müpa Magyarországon egyedüliként tagja az Európai Hangversenytermek Szervezetének (ECHO), amely a kontinens legjelentősebb 22 koncerttermét kapcsolja össze, és támogatja a helyszínek közötti együttműködést, tudásátadást, a kialakult közös online tér, az ott zajló párbeszéd nem veszíti aktualitását a későbbiekben sem. "A közelmúlt legszélesebb műfaji spektrumú hazai zeneszerző-pályázatára, a Müpa Zeneműpályázatra 14 kategóriában 258 pályamunka érkezett be, amelyek közül 48 zeneszerző és alkotótársaik 54 művét díjazta a zsűri" – mondta el Káel Csaba, az intézmény vezérigazgatója. Bíznak abban, hogy a nagy sikerű pályázat nyertes művei mielőbb színpadra kerülhetnek. A jövőre nézve Káel Csaba szerint továbbra is a művészek, a nézők, a munkatársak biztonsága a legfontosabb, így 2021 is arról szól majd, hogy ezt biztosítsák számukra, valamint hogy rugalmasan, kreatívan, több lehetséges forgatókönyvvel készüljenek erre az évre, és minden eszközt megragadjanak arra, hogy ne álljon le a munka. Január 31-ig nem fogadnak látogatókat, ám a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben zárt ajtók megvalósuló koncerteket a közönség továbbra is élőben, ingyenesen követheti az intézmény online platformjain. A következő időszakban a Müpa Home Live programjában olyan kiváló szólisták, zenekarok és együttesek követik majd egymást, mint Olivier Latry, korunk egyik leghíresebb és legsikeresebb orgonistája, a Lázár tesók, és a Magyar Kultúra napján 22-én a Pannon Filharmonikusok Gilbert Varga vezényletével.