Szinte teljes egészében az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős az iparosodás kora óta végbemenő globális felmelegedésért – erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.
A földfelszín fölötti hőmérséklet átlagosan több mint egy Celsius-fokkal emelkedett világszerte a 19. század közepe óta, erőteljes szélsőséges időjárási jelenségek, mint szárazságok és áradások, a tengerszint-emelkedés előidézte szupererős viharok egyre gyakoribbá váltak. A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény aláírói kötelezettséget vállaltak arra hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest.
A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kutatócsoport azt akarta pontosabban meghatározni, hogy milyen mértékben járul hozzá közvetlenül az emberi tevékenység – az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földhasználat megváltozása – a felmelegedéshez, és a természeti tényezők – vulkánkitörések, a napsugárzás változása – mennyire csökkentik azt.
A tudósok 13 különböző klímamodellt vizsgáltak, hogy szimulálják a várható hőmérséklet-változást három forgatókönyv alapján: az elsőben az aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatását, a másodikban a természeti tényezők hatását, a harmadikban az üvegházhatású gázkibocsátást vették alapul.
Arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi tevékenység 0,9-1,3 Celsius-fokkal járul hozzá a globális hőmérsékletnövekedéshez, ami szinte pontosan megfelel annak az 1,1 foknak, amelyet kimutattak a globális felmelegedés méréseiben.
Bár a koronavírus-világjárvány idején a felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás jelentősen, mintegy 7 százalékkal csökkent 2020-ban, a szénszennyezés koncentrációja tovább nőtt. Az ENSZ előrejelzése szerint hasonló csökkenésnek kellene évente bekövetkeznie a 2020-as években ahhoz, hogy a párizsi egyezményben megfogalmazott 1,5 fokos cél elérhető legyen.
Az új tanulmány készítői felhívták a figyelmet arra, hogy az ember okozta felmelegedés már majdnem elérte ezt a küszöböt. „Ha az ember előidézte felmelegedés az általunk becsült tartomány alsó értékén van, akkor az 1,5 Celsius-fokos párizsi cél még teljesíthető bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel. Ha a tartomány felső értékén, akkor gyakorlatileg nem érhető el a 1,5 fokos cél, azonban az bátor és azonnal kibocsátáscsökkentéssel még teljesíthető a párizsi egyezmény 2 Celsius-fok alatti célja” – mondta Gillet.
