Előfizetés

Csúsznak a paksi engedélyek

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.20. 06:20

Fotó: BODAJKI ÁKOS
A szakhatóság az eredetileg rá szabott egy év alatt már bizonyosan nem végez a tervezett új atomblokkok központi engedélyének kiadásával. A gödörásási kérelem szintén várat magára.
A Paks 2-es atomerőműterv létesítési engedélykérelmének eljárása várhatóan 2021 őszéig tart – közölte év eleji, szokásos sajtótájékoztatójukat helyettesítő közleményében az Országos Atomenergia Hivatal. A hatóság most először jelölte meg a több ezermilliárdos beruházás engedélyezésének lehetséges időpontját. Ez ugyanakkor szakértők szerint máris felveti a csúszás esélyét. A kérelmet – több évnyi késlekedés után – tavaly június végén adta be a magyar állami Paks II Zrt. A bírálatra a hatóságnak alapesetben 12 hónap áll rendelkezésére. A mostani nyilatkozat alapján ez vélhetőleg nem teljesül, hisz akkor már nyár elejére végezniük kellene. Az egy év további három hónappal meghosszabbítható, ami szeptember végén ér véget. Ám mivel az ősz szeptember 22-től december 21-ig tart, a hatóság csak akkor maradna a kibővített engedélyezési időn belül, ha az évszak legelején, szeptember végéig kiadná az iratot.  Az engedélyezés ugyanakkor szüneteltetéssel járó hiánypótlások miatt tovább nyúlhat. Ezek hossza ugyanis hozzáadódik az ügyintézési időhöz. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) eddig kétszer kért hiánypótlást Paks II Zrt-től, júliusban és decemberben – közölte megkeresésünkre Fichtinger Gyula főigazgató. Ezek viszont egyelőre beleférnek a 15 hónapba és csak akkor okoznak csúszást, ha a válasz késik – szögezte le. A Paks II Zrt. tavalyi ígérete ellenére az OAH-hoz máig nem érkezett gödörásási-résfalazási engedélykérelem – közölte kérdésünkre Fichtinger Gyula. A hatóságra ennek kapcsán azon túl, hogy várja az iratokat, más teendő nem hárul – szögezte le. (Emlékezetes: a kormány törvénymódosítással és uniós különengedéllyel teremtett lehetőséget a létesítési engedélykiadás előtti gödörásásra. Bár e kérelmek beadását a nukleáris beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János eredendően tavaly szeptember végére tette, ez azóta sem történt meg. Süli János tavalyi parlamenti meghallgatásából arra lehet következtetni, hogy az orosz félre várnak. Megfigyelők szerint viszont így lassan értelmét veszti az – egyes atomhívő szakértők által is bírált - gyorsítási intézkedés.) Fichtinger Gyula ennek kapcsán annak leszögezésére szorítkozott, hogy ugyan a gyorsítást nem az OAH kezdeményezte, azzal a nukleáris biztonság nem sérül.
Paks 2 kapcsán tavaly tíz, idén pedig további két építési engedélyt adtak ki, például irodaépületre, étteremre és konyhára, betonkeverőüzemre, betonvizsgálóra és acéltermék-műhelyre. Ezek közül öt kivitelezése indult meg. Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben követik a Paks 2-es blokkok mintaegységeként hirdetett belorusz atomerőmű tavaly év végi átadása óta tapasztalt, folyamatos meghibásodásokat, rögzítették: értékelik az eseményeket, a használható adatok bekerülnek a vizsgálandó tételek közé és szükség esetén előírásokkal élnek. A párhuzamosan zajló finn beruházás engedélyezésével folyamatos a kapcsolattartás. A hivatal előtt álló hatósági feladatokhoz mérten közleményük jelentős kihívásnak nevezi a munkaerőhiányt. 2019-ben az általános zárlat miatt ebbéli terveiket tizedével csökkentették és azóta is csak a kilépő, illetve nyugdíjba vonuló munkatársakat pótolhatják. Mindez ugyanakkor nem rontja az engedélyezés minőségét: a feladatokat belső átcsoportosításokkal oldják meg – szögezte le kérdésünkre Fichtinger Gyula. Tavaly a hatóság a 2019-esnél ötödével kevesebb, 1374 helyszíni ellenőrzést hajtott végre – közölték kérdésünkre. A vírus-veszélyhelyzet miatt igyekeztek mérsékelni a személyes találkozásokat, így néhányat elhalasztottak vagy töröltek, illetve fokozták az irat- és a távellenőrzést, a Paksi Atomerőművet pedig a helyszínen felügyelték. A fertőzés kapcsán csak a szintén általuk ellenőrzött Budapesti Kutatóreaktornál vált novemberben szükségessé létszámhiányból adódó korlátozás - közölték. A hatóság tavaly szorosan figyelemmel kísérte a csernobili atomszarkofághoz közeli erdőtüzet, de Magyarországon semminemű sugárzás-változást nem tapasztaltak.

Az atomerőműre kiemelten figyelnek

A Paksi Atomerőműben tavaly a 2019-es 11-ről 20-ra nőtt a jelentésköteles esetek száma. Bár ezek közül kimutatásuk szerint 19 a nukleáris biztonságot is érintette, Fichtinger Gyula felhívta a figyelmünket, hogy a meghibásodások nem a reaktorhoz, hanem zömmel villamos berendezésekhez kapcsolódtak. A változás mértékét normálisnak ítélik. Az események a hét fokozatú nemzetközi nukleáris eseményskála alatti, nullás besorolást kaptak. Közleményük tanúsága szerint mindemellett tavaly 16-ról tízre csökkent a meghibásodásokból adódó teljesítménycsökkenések száma. A két folyamat eltérő irányát azzal magyarázták, hogy utóbbi események túlnyomó többsége nem biztonsági hibából adódott. A Paksi Atomerőmű még további üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos felvetésekről úgy vélik, azok további vizsgálatokat igényelnek. (Az eredendően már bezárásra ítélt négy jelenlegi blokk üzemidejét az elmúlt évtized során további 20 évvel, 2032-2037-ig  hosszabbították meg.) A paksi telephelyen tavaly folytatódott a kiégett, radioaktív fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése. Jelenleg 24 modulban 9937 kazetta foglalt, 1479 szabad, a 25-28-as egység kialakítása zajlik és a tervekben összesen 33 kamra kialakítása szerepel. A kis-és közepes aktivitású hulladékokat Bátaapátiban tárolják. A nagy aktivitású elemek végleges tárolási lehetőségeit jelenleg Bodán vizsgálják.

Megkérik az uniós milliárdok árát

Halmai Katalin (Brüssszel)
Publikálás dátuma
2021.01.19. 21:23

Fotó: Shuttestock
Eddig 11 uniós tagállam nyújtotta be az EU válságkezelési alapjából lehívható források elköltésének tervezetét az Európai Bizottságnak.
Magyarországgal együtt mostanáig 11 európai uniós tagállam nyújtotta be az EU válságkezelési alapjából lehívható források elköltésének tervezetét az Európai Bizottságnak — derült ki az európai uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozását követően. A programok véglegesítésének határideje április 30-ika, a huszonheteknek addig kell megállapodniuk Brüsszellel a járvány utáni helyreállításra szánt támogatások felhasználásáról. Magyarország részesedése folyó áron 7,176 milliárd euró - mintegy 2500 milliárd forint - a 2021-2026 között elkölthető mintegy 312,5 milliárdból. A várhatóan február második felében életbe lépő jogszabály szerint a gazdaságélénkítésre szánt pénzt kizárólag az Európai Unió céljaival megegyező reformokra és befektetésekre lehet fordítani: a források 37 százalékát a klímaváltozás elleni politikákra, és legalább 20 százalékát a digitális átállás költségeire. A terveknek tartalmazniuk kell azt is, hogy az adott tagország hogyan kívánja megvalósítani a közösség 2019-ben és 2020-ban megfogalmazott országspecifikus ajánlásait. A miniszterekből álló EU Tanács tavaly egyebek között azt javasolta Magyarországnak, hogy kezelje az egészségügyi dolgozók hiányát, javítsa az egészségügyi infrastruktúrát, helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, vonja be a szociális partnereket, valamint az érdekelt feleket a szakpolitikai döntéshozatalba, továbbá javítsa a versenyt a közbeszerzések terén. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint viszonylag jó ütemben haladnak a tárgyalások a tagállamokkal, akiknek azonban még sokat kell dolgozniuk az itt-ott elnagyolt tervezeteken. A politikus kiemelte, hogy minden országnak megfelelő ellenőrzési mechanizmust is ki kell építenie, amely megfelelő védelmet nyújt a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenséggel szemben. A szétosztandó 312,5 milliárd euró része annak a 750 milliárdos csomagnak, amelyet az Európai Bizottság a pénzpiacokról készül felvenni. A hitelfelvételhez még szükség van az EU bevételi plafonjának növelését szolgáló döntés nemzeti jóváhagyására. Az unió soros portugál elnöksége azt szeretné, ha mandátumának június végi lejárta előtt megkezdődhetnének a kifizetések a helyreállítási alapból.

A pénzügyminiszter gyorsítana

Varga Mihály az EU-pénzügyminiszterek kedden véget ért tanácskozás után közösségi oldalán arról beszélt, hogy a forrásra sok országnak szüksége lenne, különösen az eladósodott déli tagállamoknak, hiszen a járvány már majdnem egy éve drasztikus visszaesést okoz. Emiatt a tárcavezető gyorsítaná a brüsszeli bürokráciát, hogy az uniós intézményrendszertől mielőbb eljussanak a tagországokhoz a helyreállítási alap forrásai. Varga Mihály szerint minden akadályt le kell bontani, amely lassítja a gazdaság újraindítását, és rontja az EU versenyképességét. MTI

Elvált nők klubja - Rogán Cecíliáék 160 milliós osztalékot vettek ki cégükből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.19. 16:16

Fotó: Népszava
A summa kicsit több mint a fele jutott Rogán Antal propagandaminiszter volt feleségének.
A hivatalos határidő lejárta után több mint három hónappal később kerültek fel az Elektromos Beszámoló Portálra Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cégének, a Nakama & Partners papírjai – írja a hvg.hu. A lap azt írja, hogy 
a Nakama & Partners 2019-ben csak 24 millió forintos nyereséget termelt, de a tulajdonosok 160 millió forint osztalékot fizettek maguknak.

Ennek kicsit több mint a fele, 81,6 millió forint jutott Rogán Antal propagandaminiszter volt feleségének. Azt a K-Monitor írta meg pár napja, hogy szeptemberben 140 millió forintot kapott a Rogán Antal exfeleségéhez köthető Fitbalance rendezvény, illetve az azt szervező Digital Minds Kft. a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Szintén a K-Monitor vette észre, hogy szállítmányozási céget alapított Rogán-Gaál Cecília, amelyet DCL Logisztika Kft. néven január 11-én jegyeztek be a cégjegyzékbe. A cég egyedüli tulajdonosa Rogán-Gaál Cecília, kézbesítési megbízottjaként pedig új férje szerepel.    Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének volt felesége a cégjegyzékben még exférje nevét viseli.