minimálbér;szakszervezetek;béremelés;MGYOSZ;

2021-01-20 14:03:58

Bruttó 167 400 forintra nőhet a minimálbér februártól

Jó eséllyel 4 százalékkal emelkedik az idén a minimálbér, a felek hétfőn írhatják alá az erről szóló megállapodást. Nem biztos azonban, hogy az összes szakszervezet elfogadja ezt.

Bár megállapodás még mindig nem született a munkáltatók és a szakszervezetek között az idei minimálbéremelés mértékéről, úgy tűnik, lassan mégis eldől, mekkora lesz az idén a legkisebb bérek összege. A szerda délelőtti egyeztetés alapján az innovációs tárca készít egy megállapodás-tervezetet, amely szerint február 1-től a minimálbér bruttó 167 400, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra nőne a jelenlegi 161 ezer, illetve 210 600 forintról. Ezt a három munkaadói és a három munkavállalói képviselet tagszervezeteinek péntekig kell véleményezniük – közölte érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után. 

Mint mondta: a szakszervezetek ennél nagyobb mértékű emelésre tettek javaslatot, a MASZSZ például 169 ezer és 221 ezer forintos legkisebb béreket szeretett volna továbbra is elérni. Elhangzott ugyanakkor 168 ezres, illetve 220 ezres javaslat is a munkavállalói oldal részéről. Ezt azonban a munkáltatók nem fogadták el, lényegében a végső ajánlatuk, egy ultimátum volt a 4 százalékos emelés – fogalmazott Kordás László, aki kevés esélyt lát arra, hogy a MASZSZ tagszervezetei rábólintanak majd ezekre a számokra. A legkisebb bérekért dolgozók kiadásainak nagyrésze ugyanis az élelmiszerekre megy el, amelyek nem az átlagos 3 százalékkal drágultak egy év alatt, hanem 7,2 százalékkal. Vagyis a 4 százalékos emelés esetükben nem őrzi meg a bérek reálértékét. Ráadásul az erőteljesebb bérnövekedés a hatékonyságot és a termelékenységet is növeli, így egy nagyobb emeléssel a munkáltatók is nyernének – érvelt a szakszervezeti vezető. Elmondása szerint ugyanakkor a munkaadói szervezeteken kívül a Munkástanácsok Országos Szövetsége is elfogadhatónak tartja a 4 százalékos emelést, vagyis a hat tárgyalófélből négy egyetért vele. Korábban egyébként többször is előfordult, hogy a MASZSZ nem írta alá a minimálbérről szóló megállapodást, és a kormány úgy hirdette ki az adott évi összeget.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt hangsúlyozta érdeklődésünkre: a 4 százalék egy kompromisszum. Emlékeztetett: a tárgyalások kezdetén a munkáltatók a jelenlegi gazdasági környezetben egyáltalán nem láttak lehetőséget az idei emelésre, majd a reálbérek megőrzése érdekében egy inflációkövető 3 százalékot ajánlottak. A szakszervezeti oldal 10 százalékos követeléssel indult, majd 6,5, illetve 5 százalékra ment le. A két álláspont között van tehát a 4 százalék, de a konkrét megállapodás-tervezetet még a mi tagszervezeteinknek is jóvá kell hagyniuk – hangsúlyozta Rolek Ferenc.

Mint arról többször írtunk: a koronavírus árnyékában különösen nehéznek bizonyul az idei minimálbérről szóló megegyezés. A novemberben kezdődött tárgyalások tavaly év végéig nem is vezettek eredményre, ezért a kormány – amely végig partvonalról figyelte az eseményeket, és nem segítette a megállapodást a munkaadók és a szakszervezetek által is kért adócsökkentéssel - december végén úgy döntött, nem hirdet ki új minimálbér-összeget 2021. január 1-től. Ehelyett a tárgyalások folytatását javasolta. A VKF most ült össze másodszor az idén, megállapodás azonban még mindig nincs.

A minimálbéremelés halogatása rengeteg embert érint, és nem csak azokat, akik mindössze ennyit keresnek. Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. A legkisebb bérek emelése ugyanakkor kihat a magasabb fizetési kategóriákban dolgozók bérére is, hiszen ha az alacsonyabb kereseti szinten emelkedik a fizetés, akkor a bértorlódás elkerülése érdekében az afelettieknél is emelniük kell a cégeknek. Számos szociális juttatás is a minimálbér mindenkori összegéhez van kötve. Ez határozza meg az álláskeresési ellátás összegét: az a jelenleg 78 ezer ember, aki egyáltalán jogosult rá, nem kaphat többet a legkisebb munkabér összegénél, bármennyit is keresett elbocsátása előtt. A gyermekgondozási díj (gyed) a minimálbér kétszeresének maximum 70 százaléka, a táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része lehet.

Mivel utólag nem lehet bért emelni, ha létre is jön még januárban a megállapodás, akkor is legfeljebb február 1-től emelkedhet a legkisebb fizetések összege. Ez azoknak a kisgyerekeseknek vagy munkanélkülieknek okoz veszteséget, akiknek éppen januárban állapítanák meg a juttatását. A szociális juttatások összegéről ugyanis a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabér alapján hoznak határozatot.

A szakszervezetek ezért garanciát szeretnének kapni arra, hogy a minmálbérhez kötött szociális juttatásban részesülők nem szenvednek hátrányt a bérmegállapodás késlekedése miatt. Az innovációs tárca ígérete szerint a kormány jogszabálymódosítással lehetővé teszi, hogy az érintettek visszamenőleg megkapják a különbözetet, ez része lesz a megállapodás-tervezetnek. Mint ahogyan az is, hogy a szociális hozzájárulási adó év közbeni csökkentése esetén automatikusan azonos mértékben tovább emelkedik majd a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Félévkor pedig értékelik a magyar gazdaság  teljesítményét, és azt, van-e  lehetőség a további béremelésre.