Előfizetés

Drága az orvosi ügyelet fenntartása

G.E.
Publikálás dátuma
2021.01.21. 06:40

Fotó: Népszava
A központi elvonások miatt drasztikusan megcsonkított bevételekből a településeknek kell fizetni a háziorvosi ügyeletek működtetéséhez szükséges pénz legalább 30 százalékát is.
Február 15-ig kell elkészíteni a települések idei költségvetését, de a falvak és városok vezetői semmilyen választ nem kaptak arra, hogy miként akarja átalakítani a kormány az egészségügyi alapellátás részének tekintett orvosi ügyeleteket. Ennek megfelelően csak az eddigi feltételekkel tudják azt betervezni - mondta a Népszavának Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a belügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetőinek részvételével megtartott szerdai egyeztetés után. Ez azt jelenti, hogy a központi elvonások miatt drasztikusan megcsonkított bevételekből a településeknek kell fizetni a háziorvosi ügyeletek működtetéséhez szükséges pénz legalább 30 százalékát is. Gödöllő például havonta majdnem egymillió forinttal egészíti ki az éjszakai és hétvégi orvosi ügyelet fenntartására adott állami támogatást. Január elején a humántárcát vezető Kásler Miklós kijelentette, hogy idén megkezdik az alapellátás átalakítását, ezer praxisközösséget hoznak létre és az átszervezés eredményeként ezek a csoportok láthatják majd el az ügyeleti munkát is. Az orvosi kamara megszüntetné a mostani ügyeleti rendszert, és a mentőszolgálatot, valamint a sürgősségi osztályokat fejlesztené, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is úgy gondolja, az ügyelet egy kényelmi szolgáltatás, amit csak akkor szabad meghagyni, ha az állam „megveszi” azt. Gémesi György az ügyeleti ellátás megszervezését meghagyná önkormányzati kézben, ha az állam a praxisok kiadásainak kifizetése mellett ennek a feladatnak az ellátását is teljes egészében megfizetné, beleértve azt is, hogy a háziorvosok és ápolók idei béremelésének mértékével emeljék meg az összeget, különben nem találnak jelentkezőt a munkára. A kérdés több mint egy éve napirenden van, de a Belügyminisztérium szervezésében megtartott eddigi egyeztetések a kormány politikai döntése nélkül nem jutottak túl az ötletelésen. Az önkormányzati szövetségek sürgetik a megoldás megtalálását, mert a 3200 hazai település majdnem fele nem, vagy alig képes kifizetni az ügyeletek működtetéséhez hiányzó pénzt. A központi költségvetés alapján idén 70 milliárd forinttal nő az alapellátás finanszírozására fordítható keret, de nem lehet tudni, ebből jut-e valamennyi erre a feladatra. A szerdai eredménytelen egyeztetés után a településvezetők abban reménykednek, a következő találkozón már letesz az asztalra valamilyen konkrét javaslatot a kormány is az orvosi ügyeletek finanszírozásának megújítására.

Öt napig utazhat a sima levél

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.21. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Zöld utat adott az állam annak, hogy a posta rosszabbul teljesítsen: ha minimálisan is, de az új szolgáltatási szerződés lassabb kézbesítést és több hibát enged a cégnek.
Az előzőhöz képest minimálisan kisebb elvárásokkal kötötte meg a Magyar Posta a második, az első hétéves után immár tízéves úgynevezett egyetemes szolgáltatási szerződését a magyar állammal tavaly december 29-én. Az idén január elsején hatályba lépett – a postai szolgáltatásokat előíró és szabályzó – megállapodás 2030. december 31-ig lesz érvényben, ugyanakkor minden évben felülvizsgálják és ha kell, módosítanak rajta. Fontos változás: a szerződés több területen nemhogy a szolgáltatások minőségének javítását írná elő, épp ellenkezőleg, enged a színvonalból. Januártól például az előző évek 90 százalékával szemben csak az elsőbbségi levelek 85 százalékát kell kézbesíteni a feladást követő munkanapon. 97 százalékát változatlanul a feladást követő harmadik nap végéig kell kivinni a címzettnek, vagy legalább meg kell kísérelni az átadást. Az előző években a sima, tehát nem elsőbbségi levelek 85 százalékát 3 napon belül kellett kézbesíteni, a 97 százalékát pedig 5 napon belül. Az új szerződésből azonban kivették az első kötelezettséget, és csak az 5 napos szabály maradt, ami jelentős könnyebbség a Magyar Postának. Valamelyest enyhítettek azokon a szabályokon is, amelyek azt írják el, hogy a könyvelt küldemények közül mekkora mennyiség elvesztése vagy megsemmisülése, sérülése fér bele a szolgáltatásba. Mostantól százezer ajánlott, tértivevényes és hivatalos levélből, illetve csomagból 7 eltűnése megengedett, míg eddig csak 6 volt, a küldemény sérülésének tűréshatára maradt százezrenként 5 darab. A szabályok rögzítik azt is, mekkora távolságot tehet meg valaki, hogy állandó postahivatalt tudjon felkeresni. Az ezer főnél nagyobb településeken mindenképpen kell legalább egy ilyen hivatal, ha a helyi önkormányzattal nem köt más szerződést a Posta, a bejelentett lakcímmel rendelkező lakosok 80 százalékának kell légvonalban 5 kilométeren belül, 99 százalékának tíz kilométeren belül élni. A szerződés a postahivatalok nyitvatartási idejét is rögzíti, ebben nincs változás az előző megállapodáshoz képest. A legkisebb településeken is legalább két óra egybefüggő vagy kettébontott szolgáltatást kell nyújtani, az elvárások a lakosságszámhoz igazodva növekednek és 50 ezer fő felett már legalább egy napi tíz órában és szombaton is négy órában nyitva tartó posta a követelmény. Ahol nincs állandó hivatal, ott mobilposta oldja meg a lakosság kiszolgálását, a KSH adatai szerint 1147 településen ez történik. Postaládákat, hivatalosan „levélgyűjtő szekrényeket” az eddigi hétezer helyett mostantól csak tízezer lakosonként kell kihelyezni lehetőleg a települések forgalmas, de mozgássérültek számára is elérhető helyein, s azokat legalább hetente kétszer üríteni kell. Ezek a lakosság számára fontos ellátások nyereséggel nem működtethetők, a méltánytalan többlettehernek nevezett kiadásokat azonban a magyar állam csak évi 15 millió eurónak megfelelő összeggel ellentételezi. A bértárgyalásokon évek óta ez a legfőbb érv a szakszervezeti követelések visszaszorítására, csakhogy az Európai Bizottság magyarországi képviseletének hivatalos oldalán az olvasható, „az ennél nagyobb értékű, közszolgáltatásért járó állami támogatást be kell jelenteni a Bizottságnak”, amely a „korábbi években már számos, 15 millió eurót meghaladó mértékű állami támogatást hagyott jóvá a nemzeti posták javára”. A kormányzat nem indokolta, hogy miért enged a postai szolgáltatások eddigi színvonalából, ám forrásaink szerint ennek több oka is lehet. Mindebben a kézbesítőhiány, a takarékosság éppúgy szerepet játszhat, mint a postai küldemények számának drasztikus csökkenése. Vagy épp az: sok kispostát csak úgy tudnak megmenteni, ha más területen, akár kisebb visszalépések árán is, de megpróbálnak takarékoskodni.

Adatgyűjtés indul

A könyvelt küldeményekről szóló igazolást egy ideje a postahivatalok nemcsak papír alapon adják ki, hanem elektronikus formában is. Lapunkat többen is megkeresték a közelmúltban, mert nem szerették volna e-mail címüket és telefonszámukat megadni az online feladási bizonylathoz, és az ügyintézők ezen adatok nélkül nem vették át a küldeményeket. A cég központjában megerősítették: az elektronikus igazolás csak lehetőség, aki kéri, változatlanul meg kell hogy kapja a feladást igazoló papírt.

Nagy a postai forgalom

A 2020-ra vonatkozó éves adatokat még nem összesítették, de 2019-ben több mint 553 millió belföldi levelet, ezen belül 90 millió könyvelt levélküldeményt és majdnem 45 millió csomagot kézbesített a Posta, a hivatalokban 193 millió csekket adtak fel, félmillióan használták az iCsekk alkalmazást. A KSH adataiból az derül ki, hogy tíz évvel ezelőtt még 714 vállalkozó szerződött a Magyar Postával hivatal működtetésére, mára azonban kevesebb mint 240-en maradtak, sok kispostát visszavett az anyavállalat, amely egy évvel ezelőtt így 2435 állandó hivatalt működtetett.

Elakadt az idősek oltása

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.21. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az átlagnál nagyobb az igény a vakcinára a fővárosi fenntartású idősotthonokban. Csakhogy hiába várják az állami oltóteameket.
Több mint egy hete leállt a fővárosi fenntartású idősotthonok oltási programja és azóta sincs semmilyen információ a folytatásról – válaszolta a Népszava kérdésére Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
Az idősotthonokban élők oltását az első hullám idején legsúlyosabban érintett Pesti úti intézményben kezdték január 7-én. Mint arról beszámoltunk, az otthon vezetőjét az előző napon értesítették, így a személyzetének kevesebb, mint 24 órája volt arra, hogy az idős gondozottakat tájékoztassák, meggyőzzék őket az oltás hasznosságáról. A helyzetet tovább nehezítette, hogy több lakó esetében gyám hozza meg a szükséges döntéseket, így az oltás beadása előtt az ő belegyezésüket is meg kellett szerezni.
A nehezítő körülmények ellenére a lakók 70 százaléka kérte az oltást – mondta Gy. Németh Erzsébet, aki nagyon büszke volt arra, hogy az intézmény dolgozóinak ennyire sok időst sikerült meggyőzniük, annak ellenére is, hogy a kormány folyamatos félretájékoztatása, információ visszatartása nagy fokú bizalmatlanságot szül. Az oltási hajlandóság azóta 75-80 százalékra nőtt a fővárosi fenntartású otthonok lakóinak körében. (A dolgozó esetében ez 50 százalék körüli, ami szintén messze az országos átlag felett van.) A Pesti út után még nagy volt a lendület. Még azon a héten oltócsoport ment a Kamaraerdei, a Gergely utcai és a Baross utcai otthonokba. Igaz, csak a központi telephelyeken oltottak, holott a fővárosi intézmények zöme több telephellyel rendelkezik. Ezek között van több vidéki is, így a következő állomás a fővárosi fenntartású gyulai, gödöllői és vámosmikolai intézmény volt. Ekkor a városvezetés még úgy tudta, hogy a következő héten Szombathelyen folytatódik a program, de szerda este minden indoklás nélkül lemondták a csütörtöki oltást. Azóta sem kaptak információt a folytatásról. Eddig a 3176 lakóból 850-et oltottak be. Ez nagyjából a lakók negyede. Komoly mellékhatásról, allergiás reakcióról sehonnan sem érkezett hír – tette hozzá Gy. Németh Erzsébet. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kedden reagált Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes korábbi bírálatára, miszerint a kormány nem tudja megszervezni az idősotthonokban az oltásokat. Az államtitkár azzal vágott vissza, hogy „az intézményvezetők és az idősotthonokban élők minden esetben gondosan előkészített, jól szervezett munkáról számoltak be. " Ezt Gy. Németh se tagadta, sőt kiemelte, hogy az oltóteamek rendkívül profik voltak – csakhogy kiszámítható oltási menetrendet továbbra sem lát. Az államtitkár szerint van terv és ha lenne elég vakcina, akkor egy nagyobb oltási hétvégén akár egymillió embert is be tudnának oltani. György István az idősotthonokra is kitért: eddig 90 intézményben 10 003 embert oltottak be országszerte. De még messze a vége, hiszen összesen 1900 bentlakásos intézmény van, ahol előzetesen több mint 80 ezer ember jelezte igényét az oltásra.
Az idősotthonok oltási menetrendjéről megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, de  cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Tiszta szabályokat követel a TASZ

 Közérdekű bejelentéssel fordult a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz a Társasága Szabadságjogokért (TASZ), mert a jogvédő szervezet szerint zavarosak és hiányosak a szociális otthonok lakóira vonatkozó kapcsolattartási szabályok a járvány idején. Az általános látogatási és kijárási tilalom alól vannak kivételek, de ezek alkalmazása nem egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz – olvasható a beadványban. Az ellentmondások megszüntetése mellett azt is kérik, hogy a fertőzésen átesett és így védettebb lakókra dolgozzanak ki külön szabályokat. G.E.

Újabb Pfizer-készlet érkezett

 Noha az idősotthonokban hiába várják az oltóteameket, az országos tisztifőorvos, Müller Cecília szerdán már arról beszélt: az egészségügyi dolgozók és a szociális intézményben lakók és dolgozók után szeretnék elkezdeni a 89 évesnél idősebbek oltását. Mint mondta, eddig 130 ezer ember kapta meg a vakcinát, közülük 120 ezren egészségügyi dolgozók, azonban "még mindig nem teljes itt a létszám". Szerdán 36 ezer ember beoltására elegendő vakcina érkezett a Pfizertől, legközelebb egy hét múlva várható szállítmány.