Amikor a pénznek szaga lesz

Az atlétikai stadion 204 milliárdba kerül, de a vb idejére mobilvécéket állítanak. Az ellenzéki vezetésű IX. kerület közben milliárdoktól esik el.

Évente legkevesebb egymilliárd forinttól esik el a ferencvárosi önkormányzat egy kormányrendelet-módosítás értelmében. A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, valamint egyéb dél-pesti és észak-csepeli beruházásokkal összefüggő 2018-as kormányrendeletbe 2020 utolsó napján több új pontot is beillesztettek. Többek között megjelöltek 42 olyan közterületet, amelyeket az új atlétikai stadion és a majdani diákváros építése – illetve a kapcsolódó beruházások kivételezése – során 45 hónapon keresztül díjmentesen lehet használni. A számláló 2021. január 1-én indult.

A IX. kerületi önkormányzat így nem kérhet közterület-foglalási hozzájárulást az érintett ingatlanok, több tízezer négyzetméter használatárért cserébe. Pedig Ferencváros vonatkozó hatályos rendelete szerint a díj mértéke felvonulási terület esetén naponta 400 forint négyzetméterenként, az egyéb építési tevékenységnél a legolcsóbb zóna díjtétele pedig havi 1025 forint négyzetméterenként.

„A kerületi önkormányzathoz eddig egy engedélykérelem érkezett az atlétikai stadion közterületfoglalására vonatkozóan. Ebben összesen 14148 négyzetméterre jelentette be igényét a beruházó 2020. novembertől 2021. október végéig. A hivatal számításai szerint a terület ingyenes használatba adása csaknem 1 milliárd forint bevételtől fosztja meg a járvány, a válság és a kormányzati elvonások által sújtott kerületet” – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina polgármester. Hozzátette, hogy a kerületben zajló más állami beruházások – így például a kézilabdacsarnok, a Galvani és a Vasúti összekötő híd építése okán lefoglalt közterületek – esetében is jelentős díjaktól esik el az önkormányzat, mindez idén 500 millió forintos bevételkiesést okoz. S ez csupán az, amire eddig engedélyt kértek. „Az atlétikai stadion esetében nem feltétlenül és nem azonnal adjuk meg az engedélyt. A beruházáshoz való hozzájárulásunkat egy sok elemes feltételrendszerhez kötöttük, most megnézzük, hol tartanak” – fogalmazott a Népszavának Baranyi Krisztina.

Nem csak ebben kaptak mentességet a decemberi rendeletmódosítás révén a stadionépítők – pedig már az eredeti jogszabály is felmentést adott gyakorlatilag minden más beruházásra érvényes szabály alól. Az új engedmények között szerepel az is, hogy a legfeljebb 360 napig fennálló színpad, sátor, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, ideiglenes lelátó felállításához építési engedélyt sem kell kérni, elegendő az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság létesítési és használatbavételi engedélye. Még ennél is meglepőbb az, hogy a „Budapesti Atlétikai Stadion épületének férőhelybővítése (ideiglenes lelátók, rendezvények tartása) esetén az illemhelyekre vonatkozó előírások mobil konténerekkel is biztosíthatók”, amelyeknek még az elhelyezésekor se kell semmiféle területrendezési szabályt betartani.

S ha mindez nem lenne elég, a tavaly év végi módosítás szerint az egyéb rendeltetésű helyiségek – értsen ez alatt a rendeletalkotó és a hatósági engedélyeket majdan kiadó ügyintéző bármit is - „rendeltetésszerű használatához személygépjármű elhelyezését, valamint gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet, kerékpár-elhelyezési lehetőséget nem kell biztosítani.” Magyarán mindenki ott parkol majd, ahol tud. Fürjes Balázs államtitkár a rendezés elnyerésekor azt mondta: „több mint 1,2 milliárd tévénéző fogja követni a versenyeket, ami hatalmas reklám a fővárosnak”. Kérdés, hogy mennyire jó reklám az, ha a kamerák mobilvécéken pásztáznak. Kérdéses az is, mi valósul meg majd a NAPUR-iroda stadionterveiből. Ők tervezték az úszóarénát is, de a látványtervek köszönő viszonyban sincsenek a megvalósult épülettel.