Télen nagyobb az infarktus veszélye

A szívproblémákkal küzdő emberek szervezetének nagyobb megterhelést jelent a hideghez való alkalmazkodás.

A szív- és érrendszeri betegségeket világszerte, így Magyarországon is a vezető halálozási okok között tartják számon,

Egy észak-amerikai kutatás összesen 12 kardiovaszkuláris betegség - mélyvénás trombózis, tüdőembólia, aorta disszekció és repedés, stroke, agyállományi vérzés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, angina pectoris, miokardiális infarktus, hirtelen szívhalál, kamrai szívritmuszavar, pitvarfibrilláció - szezonális mintázatát vizsgálta. A több országot is lefedő felmérésben a kutatók arra jutottak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek szezonális tendenciát mutatnak, és a hidegebb hónapok növelik a kockázatot.

Ennek oka, hogy hidegben a vérerek – köztük a szív artériái is – összehúzódnak, ezáltal megemelkedik a vérnyomás és megváltoznak a véralvadási jellemzők is, mindez megterhelheti a szívet. A szakemberek szerint a hőmérséklet és a légszennyezés fontos szerepet játszanak a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának gyakoriságában, és ez mindkét nemet, illetve különösen az idősebb korosztályt érinti.

Szívinfarktus esetén oxigénhiány keletkezik, az ennek következtében kialakuló szívizomelhalás okozhat szívelégtelenséget, szívritmuszavart, a pumpafunkció csökkenését, de akár szívleállást, azonnali halált is. Az oxigénhiányos állapotot a szívbe vezető artériák valamelyikének elmeszesedése, zsíros plakkok képződése vagy vérrög miatti elzáródás váltja ki, aminek következtében az oxigénben dús vér nem tud bejutni a szívbe – mondta Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont kardiológus, belgyógyász szakorvosa.

Hideg időben az erek automatikusan összehúzódnak, ami anginás mellkasi fájdalmat vagy akár szívinfarktust válthat ki, ezért a szív egészségének védelme érdekében, különösen szívprobléma esetén nem ajánlott hosszabb ideig a hidegben tartózkodni. Nem tanácsos ilyenkor megerőltető fizikai aktivitást végezni, például sportolni vagy akár havat lapátolni. Ez főként az idősek esetében fontos, akik már nem feltétlenül érzékelik, ha csökken a testhőmérsékletük.

Kockázati tényezői

A magas vérnyomás és koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a tartós stressz, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód mind olyan rizikófaktor, amelyek közül már egy is bárkit veszélyeztetetté tehet a szívinfarktussal szemben. Bár a genetikai hajlam is közrejátszhat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az öröklődésnél többet számít az életvitel minősége. A szívroham megelőzése érdekében tehát érdemes elkerülni a kockázati tényezőket, és odafigyelni a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, illetve hidegben a megfelelő öltözködésre is. A rizikófaktorok jelenléte esetén 40 éves kor felett panasz nélkül is érdemes megfontolni egy kardiológiai kivizsgálást – hangsúlyozta a szakember.

Jelei

A szívroham legjellemzőbb tünete a mellkas középső részén, a szegycsont mögött jelentkező erős fájdalom, nyomás vagy szorító érzés, amely kisugározhat a bal kar területére, a vállba, a lapockába, a nyakba és az állkapocsba. Előfordulhat az is, hogy nem intenzív a fájdalom, hanem csak egy bizonytalan mellkasi diszkomfortérzés jelentkezik. A hideg verejtékezés az infarktus másik jellemző tünete, de előfordulhat nehézlégzés, szédülés, hányinger, hányás, szapora szívdobogás, halálfélelem, megsemmisülés-érzés is. Az ilyen tünetek hátterében más betegségek is állhatnak, ezért bármelyik észlelése esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni, súlyos esetben pedig mentőt kell hívni. Egyrészt minden mellkasi fájdalom alapos orvosi kivizsgálást igényel, másrészt, ha valóban szívinfarktusról van szó, akkor kulcsfontosságú a minél hamarabb kapott szakszerű ellátás, mert annál nagyobb az esély a túlélésre és a maradandó egészségkárosodás veszélyének elkerülésére – tette hozzá Menyhárt Orsolya.

Férfi és női

Kutatások szerint a szívrohamon áteső nők átlagosan 7-10 évvel fiatalabbak, mint a férfi betegek. A nőknél gyakoribb a kisebb, nem halálos szívinfarktus, mint ahogy az is, hogy az egyébként meglepően gyakori, úgynevezett csendes, azaz tünetmentes szívinfarktuson esnek át. A nők ritkábban éreznek fájdalmat, és gyakrabban számolnak be a hát felső részében jelentkező, kellemetlen, nyomó vagy szorító érzésről. Nők esetén szívinfarktusra utalhat az ólmos fáradtság, kimerültség, a remegés, az erős szédülés, émelygés, sőt akár az ájulás is. A fáradtság és a gyengeség akár több nappal előbb is megjelenhet, és előfordulhat az is, hogy egyik pillanatról a másikra nehézséget okoz a korábban könnyen elvégzett feladatok elvégzése – írta az EgészségKalauz.