Pécsi kollégája, Péterffy Attila szerint biodíszletként kezelte őt a kormányfő azon a tárgyaláson, amelyen egyedüli ellenzékiként fideszes városvezetők közt ülve tárgyalt a miniszterelnökkel a városokat érintő elvonásokról még decemberben. Fideszes polgármestereknek is csak statisztaszerep jut, amikor Orbán Viktorral tárgyalnak?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban és távolabbról: soha nem kaptak annyi lehetőséget a megyei jogú városok – és szerintem a többi önkormányzat sem –, mint az elmúlt tíz évben. Erre példa az adósságkonszolidáció, az uniós források elosztása, a Modern Városok Program vagy az iparűzési adóbevételek alakulása is. Én inkább erre koncentrálnék.
Az ellenzéki polgármesterek kevésbé tudnak most optimisták lenni, a kormányzati elvonások miatt csődközeli helyzetről, megszorításokról és leépítésekről számolnak be.
Nem a kormány vonja el a forrásokat. Adott egy rendkívüli helyzet, amelyet a járvány okozott. Egy ilyen szituációban mindenkinek bele kell harapnia a saját ujjaiba is. Persze mindig lehet olyan intézkedést találni, amit bírálhatunk, de azt se a kormánytól, se az önkormányzatoktól ne vitassuk el, hogy az adott körülmények között a legjobb tudásuk alapján hoznak döntéseket. Lehet, hogy ezek nem hiba nélküliek, de nem látom mögéjük azt a szándékot, amit néhány kollégám.
Azért úgy könnyebb megértőnek lenni, hogy a kormánypárti városok visszakapják azt, amit elvontak tőlük. Székesfehérvár például – több fideszes vezetésű megyei jogú városhoz hasonlóan – 1,3 milliárd forintnyi támogatást kapott a tavaly év végi pénzosztás során, ezt a pénzt pedig bármire el lehet költeni. Igazságos az, hogy az ellenzéki irányítás alatt álló települések túlnyomó többsége nem jutott egy forintnyi szabadon felhasználható forráshoz sem?
Ha megnézzük a nagy fejlesztési programokat, nem érzem jogosnak a kritikát: a Modern Városok Program, vagy az uniós források elosztása nem politikai alapon megy, még a tavaly év végi egyedi kormánydöntésekben is látni bőven Pécsre, Miskolcra, Egerbe – ellenzéki vezetésű településekre érkező pénzeket. Lehet olyan elem, amit egy-egy ellenzéki polgármester sérelmez, de hitelesebb lenne, ha pozitívumokról is beszélnének. Túlságosan is az országos pártpolitika terepe kezd lenni az önkormányzati világ és ez nem jó.
A decemberi összegen felül – a kormányfő által ígért „egyedi elbírálás” alapján – még további kompenzációra is jogosult lehet Székesfehérvár az iparűzési adóbevételek csökkentése miatt. Látja már, mikor és mekkora összeg érkezhet ezen a címen a városhoz?
Székesfehérvár iparűzési adóbevétele 2010-ben 9,5 milliárd forint volt, 2019-ben ez meghaladta a 19,5 milliárdot – tudom, hogy az egyik legnagyobb ipari központ vagyunk az országban, de ez akkor is jelzi, hogy mekkora léptékben nőtt a magyar települések iparűzési adóbevétele. Egyébként éppen a kormányfőnél tartott polgármesteri egyeztetés nyomán határozta meg az Unióban használtnál sokkal szűkebben a kkv-k fogalmát a kabinet. Ez alapján egyébként 2-2,1 milliárd forint marad a fehérvári vállalkozásoknál, vagyis a 2019-es adóbevételünk tíz százaléka. Nem mondom, hogy ez kevés, de nem az önkormányzat „kinyírása”. A napokban megtörtént az egyeztetés az összes megyei jogú város vezetőjével. Azt mértük fel közösen, hogy milyen ellentételezést kérjünk a kormánytól. Ezt összesítve január végén küldjük el a kormánynak, utána indulhatnak meg az érdemi egyeztetések.
Tudja már, hogy a bevételkiesés miatt milyen feladatok finanszírozását nem tudja vállalni a város?
A rendkívüli jogrend szabályai szerint, ezen a héten fogadtam el a város költségvetését. A fő feladat a város működésének biztosítása 2021-ben, ezt nem látom veszélyben. Tavasszal minden önkormányzat zárszámadást készít majd, akkor láthatja mindenki pontosan a 2020-as bevételeit, és remélem, addigra a kompenzáció mértéke is ismert lesz. Mindenki akkor tudja majd az „igazi” 2021-es települési költségvetést elfogadni, remélem, akkor már a közgyűlések által.
A szolidaritási hozzájárulás megemelése mennyire sújtja a várost?
Tisztázzunk valamit: a magas adóerő-képességű városok szolidaritási hozzájárulása 2010 előtt is létezett, csak másképpen hívták. Ezek a városok az elmúlt években nem kapták meg a teljes normatívát a feladatfinanszírozásra, ez volt az úgynevezett beszámítás. Utóbbi megszűnt, mi is megkapjuk a teljes normatívát, ez 1,8 milliárd plusz bevételt jelent. És ezzel az összeggel emelte meg a kormány a szolidaritási hozzájárulást. Ettől ezt még lehet vitatni, és én is alapvetően igazságtalan elvonásnak tartom, de akkor erről beszéljünk és ne másról. A következő években viszont a szolidaritási hozzájárulás is csökkenni fog automatikusan a gazdasági visszaesés miatt. Vagyis ne számviteli trükkökkel éljünk a politikában, hanem azt tegyük az asztalra, hogy egy ilyen befizetésnek általában van-e értelme. Ez a pénz egyébként arra a célra megy, amelyet az ellenzéki összefogás számtalanszor hangoztat: a leszakadó régiók felzárkóztatására.
Vagyis ön sem elégedett a jelenlegi önkormányzati finanszírozással?
Azt mondom, hogy több problémás eleme is van, amiről érdemes lenne vitát nyitni. Például számos esetben – közterületek, temetők rendben tartására, a hivatal fenntartására – nem kapjuk meg a megfelelő mértékű feladatfinanszírozást, ezért helyi adóbevételekből kell kiegészítenünk, ami alapvetően az iparűzési adó. Ezért mondom, hogy enélkül ma az önkormányzati finanszírozás elképzelhetetlen. Szeretném, ha pártpolitikától függetlenül érdemi egyeztetés folyna a mindenkori városvezetők és kormány között, szervezett formában. Ne csak a napi ügyekben, hanem hosszabb távú kérdésekről is, például, hogy mit várunk el öt-tíz-tizenöt éves távlatban az önkormányzatoktól. Ma ez teljesen hiányzik.
Nehéz úgy pártpolitikától függetlenül tárgyalni, ha a forrásokat pártpolitika alapján osztják el. Épp a kormány próbálja tudatosan megosztani az önkormányzati szektort is.
Nem feltételezem, hogy a kormány szándékosan próbálja megosztani a Megyei Jogú Városok
Szövetségét, de ha ez így is lenne, miért engedjük? Miért kellett megalapítani az úgynevezett Szabad Városok Szövetségét? Ezzel azt üzenik nekem Pécsről, hogy Székesfehérvár úgymond „nem szabad”? Most alapítsuk meg a „Még Szabadabb Városok Belső Szervezetét”? Politikus vagyok, én is politizálok, politikai viták is lehetnek, de ne lépjünk olyanokat, amik nehezítik az együttműködést. Ez a mi oldalunkra is vonatkozik. Ha probléma van, üljünk le és beszéljük meg, a vállalt kötelezettségeket pedig teljesítsük – például ne üzengessünk nyilvánosan, hogy nem fizetjük be a tagdíjat annak a szervezetnek, melynek tagjai vagyunk. Pártállástól függetlenül mind a 23 megyei jogú városnak érdeke, hogy megmaradjon a közös szervezeti érdekképviseletünk.
Valódi érdekképviseletre tényleg szükség volna. Már csak azért is, mert a kormány sokszor alapvető információktól zárja el a településeket. Ön például kapott Székesfehérvárra vonatkozó járvány-adatokat?
Az elsők között voltam, aki polgármesterként nyilvánosan is elmondtam, hogy jó lenne, ha a városvezetők megkapnák a település-specifikus adatokat a járvánnyal kapcsolatban. Ez ugyanis a települési védekezésben is segítene, ráadásul bizonyos döntések társadalmi elfogadottságát is erősítené. Például megmutathattuk volna a húsvéti korlátozások hatását a betegszám alakulása alapján. Ilyen számok azonban most sem állnak rendelkezésünkre.
Az oltási tervvel kapcsolatban is hiányosak az információk. Ezt nem tekinti problémának?
Szerintem, amit erről tudni lehet, azt tudjuk. Nyilvánvaló, hogy az országba érkező vakcinák mennyiségétől függ a program ütemezése, az pedig teljesen egyértelmű, hogy mely csoportokat kell először beoltani. Az irányításunk alatt lévő intézményeknél, például az idősotthonoknál, a hatóságok időben bekértek minden lényeges információt azért, hogy az oltást el tudják kezdeni. Kérdés, hogy ha eljutunk a tömeges oltási kampányokig, akkor ez a háziorvosi rendelőkben vagy a nagy közösségi terekben, például stadionokban, sportcsarnokokban történik-e meg. Mi biztosítani tudjuk mindkét megoldáshoz a feltételeket.
