Mátyás-puzzle

Vége, minden elveszett: a szélsőjobbos őstörténész és hobbi miniszter Kásler Miklós Magyarságkamuzó Intézete most éppen arra készül, hogy összerakja Mátyás csontjait. Később talán klónozza is a nagy uralkodót, de ne rohanjunk előre, éppen elég most az, hogy a székesfehérvári osszáriumban azok fognak turkálni nagy királyaink, királynőink régen összekeveredett csontjai között, akik nemrég kétpixeles, kecskebakok hátán rohamozó keresztény pogányokkal rekonstruálták a pozsonyi csatát. Erős az esély rá, hogy a csontturkálda után azzal állnak elő, hogy Mátyás volt a világtörténelem első kétfejű, háromkezű uralkodója.

Mindegy, a lényeg, hogy derüljön már ki: nem volt román. A nemzetietlen, akadémikus áltudomány ugyanis régen megállapította, hogy Mátyás apja, Hunyadi János bizony román származású volt, még kormányzókorában is Hunyadi „Oláh” János néven emlegették. Az, hogy Kásler „Fény derülhet a Hunyadiak származására” címmel harangozta be a vállalkozást, már jelzi a jó szándékot.

Szerencsére a magyar egészségügyben éppen minden rendben van – több mint tízezer magyar halt meg a koronavírus miatt a romos kórházakban, bagatell –, így Káslernek volt ideje elutazni Horvátországba, hogy kikapartassa Mátyás fia, a boldogtalan Corvin János csontjait, hogy archeogenetikai vizsgálatoknak vesse őket alá. Amivel korábban Káslerék már tisztázták, hogy az Árpád-dinasztia Afganisztánban alakult ki a bronzkorban. Tiszta szerencse, hogy Árpád sírja soha nem került elő. Anonymus utalásai nyomán a kutatói közvélekedés úgy sejti: valahol Észak-Óbudán lehet. Azaz jó eséllyel a magyar törzsszövetség egykori nagy vezetője felett ma az Eurocenter vásárlói tologatják a zöldségeskosarat, vagy éppen Habony Árpád luxusterepjárója parkol rá a Századvég udvarán. Mindegy, ott legalább nem éri el Kásler keze.