A hatóságot azért kerestük meg, mert Szijjártó Péter külügyminiszter szerda délután még azt nyilatkozta, hogy „a magyar gyógyszerészeti hatóság szakemberei jelenleg is Oroszországban vannak és a helyszínen tanulmányozzák az orosz vakcina gyártási folyamatát”. Ehhez képest már szerda délután bejelentették, hogy az orosz készítmény megkapta az engedélyt.
Hogy kaphatott szerdán engedélyt Magyarországon a Szputnyik V vakcina, ha a külügyminiszter szerint a gyógyszerészeti hatóság szakemberei még szerdán is tanulmányozták annak gyártási folyamatát? – ezt kérdeztük az OGYÉI-től is. A hatóság azt írta: „Az OGYÉI munkatársai a gyártási folyamat tanulmányozását szerdán már befejezték, az ellenőrök aznap megküldték az ellenőrzésük jegyzőkönyveit az intézetnek, így született meg szerdán a döntés.” A hatóság hangsúlyozta: az OGYÉI szerdai határozatát bő kéthónapos alapos értékelői munka előzte meg.

A Város Mindenkié (AVM) csoport kedden adta hírül, hogy a rendőrség rabosította három aktivistájukat. A szervezet évek óta szeretné elérni, hogy a fővárosi önkormányzat biztosítsa legalább 150 ingyenes, akadálymentes, éjjel-nappal nyitva tartó nyilvános illemhely üzemeltetését Budapesten. A csoport elsősorban a hajléktalan emberek érdekeit tartja szem előtt, akik gyakran az utcán kénytelenek elvégezni a szükségüket, emiatt viszont megbírságolják őket köztisztasági szabálysértésért. A hajléktalanokon kívül a kisgyermekes szülők, a mozgáskorlátozott és idős emberek, az inkontinenciával élők, a közterületen dolgozó munkások, valamint a vendéglátóhelyek átlag fölötti koncentrációja miatt különösen „szennyezett” negyedek lakói számára is fontos lenne, hogy sokkal több közvécé legyen a városban. Érdemi változás mindeddig nem történt. Az AVM aktivistái ezért tavaly novemberben – ahogyan közleményük fogalmaz – „politikai véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolva, a szélesebb nyilvánosság figyelmének felhívása céljából” fölfestettek néhány feliratot a járdák aszfaltjára a Városház utcában és a Ferenciek terén. Sablonokat és akril alapú festéket használtak, a rövid szövegek semmilyen sértő üzenetet nem tartalmaztak. Az AVM beszámolója szerint azonban egy járókelő följelentette az aktivistákat, a rendőrség pedig azonnal lecsapott rájuk. A rendőrök az aszfalt „állagsérülésének” felmérésére szakértői csoportot hívtak ki, amely a „kárt” 205 ezer forintban állapította meg. Az AVM tetten ért tagjait – a „bűncselekmény” vádlottjaiként – január 5-én az V. kerületi kapitányságon rabosították. Az aktivisták nem ismerik el „bűnösségüket”, teljességgel megalapozatlannak tartják a vádat, értelmezhetetlennek tekintik az aszfalt 205 ezer forintos „értékcsökkenésére” vonatkozó szakértői becslést. Az AVM arról tájékoztatta lapunkat, hogy az eljárás a Btk. alapján, rongálás miatt indult. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy az eset megítélésében a kiindulópont az: a közvécék ügyében megvalósított figyelemfelhívó aszfaltfestés egy közügyben történő véleménynyilvánítás, az egyik legerősebb alkotmányos védelmet élvező politikai szabadságjog gyakorlása. A rendőrségnek tudnia kell, hogy a közügyekben való megszólalás szabadsága csak kivételesen és csak szigorú alkotmányos mércék alkalmazása mellett korlátozható. Különösen akkor, amikor büntetőjogi korlátozásokról van szó, mert a büntetőjogi szankciók és a büntetőeljárási kényszerintézkedések végső eszközök a jogsértő cselekményekkel szemben. Jelen esetben azonban aligha lehet kriminális jogsértésről beszélni, még szabálysértésről sem – folytatta Hegyi Szabolcs. Az aszfaltra vagy falra írt (festett, fújt) szöveg a bírósági gyakorlat szerint csak akkor tekinthető rongálásnak, ha nincs üzenetértéke és állagsérelem nélkül nem távolítható el. Ha figyelemfelhívó politikai üzenetet festenek az aszfaltra, amit idővel lemos az eső, lekopik a járókelők lépteitől, akkor az nem jogsértő cselekmény – sem a rendes büntetőbíróság, sem az Alkotmánybíróság hasonló ügyekben hozott ítéletei szerint. Ilyen esetekben éppen az állam büntetőhatalmának az érvényesítése jogsértő, amennyiben a jogszerű politikai véleménynyilvánítást kriminalizálja. Bár egy rongálás miatt folyó büntetőeljárásban a szakértői vizsgálat indokolt, a TASZ jogásza azt is hozzátette, hogy ezúttal szükségtelen volt az azonnali vizsgálat, aránytalan a kétszázezres kárösszeg megállapítása és érthetetlen a súlyos kényszerintézkedés alkalmazása a politikai követeléseiket békésen, erőszakmentesen megfogalmazó polgárokkal szemben. Hegyi Szabolcs közölte: nem ismeri a büntetőügy részleteit, de még ha eltekintünk is attól, hogy eleve szükségtelen volt büntetőeljárást indítani, az eset körülményeihez képest az aktivisták utólagos rabosítása akkor is aránytalannak, visszaélésszerűnek tűnik.  

Világháborús bombát hatástalanítanak a honvédség tűzszerészei ma éjjel Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton. Este lezárják a környéket. Az intézkedések a Keleti pályaudvar éjszakai forgalmát is érintik. Markovics Zita, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje az MTI-nek elmondta: szerdán a Kerepesi út 17. számnál, az egykori gumigyár területén zajló építkezés során került elő egy 1938-ban Magyarországon gyártott, ötven kilogrammos légibomba. A robbanótest élesített, mágneses gyújtószerkezettel van ellátva. Ezért

A rendőrség tájékoztatása szerint

A Mávinform azt közölte:

A lezárás ideje alatt a Budapest-Győr-Hegyeshalom és a Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vonalak Keleti pályaudvar és Ferencváros, valamint a Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba és a Budapest-Hatvan-Miskolc vonalak közös szakaszán, a Keleti és Kőbánya felső között pótlóbuszok közlekednek néhány éjszakai vonat helyett. A 347-es számú, Bécsből Bukarestbe közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat nem megy be a Keleti pályaudvarra. Az információs térképek megtekinthetők a MÁV-csoport weboldalán. Szombat hajnalban menetrend szerint megindulhat a vasúti közlekedés a Keleti pályaudvarról - közölték.