Előfizetés

Tavaly csökkent az áramfogyasztás

M. I.
Publikálás dátuma
2021.01.22. 17:31

Fotó: Népszava
A koronavírus miatt csökkent a 2020-as hazai áramfogyasztás. A mostani téli szezonban viszont eddig az országos ellátást végző MVM több gázt értékesített, mint egy éve.
Tavaly 45,66 terawattóráról (TWh) 1,17 százalékkal 45,13 TWh-ra csökkent a bruttó hazai villamosenergia-felhasználás – közölte az MTI a Mavir nevű országos rendszerirányító honlapja alapján. Ezen belül az első és az utolsó negyedév növekedést, míg az április és szeptember közötti időszak visszaesést hozott. A hazai erőművek viszont mind ez idő alatt 1,15 százalékkal többet, 33,45 TWh-t termeltek. Az árambehozatal aránya egyszersmind közel 28 százalékról mintegy 26 százalékra mérséklődött. A rendszer terhelése tavaly december 3-án tetőzött 7095 megawatton (MW), ami némiképp elmarad minden idők legmagasabb, 2019. december 5-én mért 7105 MW-s értékétől. Megjegyzendő: bár az állami Mavir éves előrejelzéseiben következetesen az áramfogyasztás élénkülését várja, már tavaly áprilisban jelezték a koronavírus miatti visszaesés valószínűségét. Gázból ugyanakkor az MVM 2020-2021 telén az előző szezonhoz képest eddig mintegy 5 százalékkal többet értékesített – tette közzé az állami társaság. Közleményük szerint mindez főképp a fogyasztáscsökkentést célzó energiahatékonysági beruházások, az átlag 2 Celsius-fokkal alacsonyabb átlaghőmérséklet, a kevesebb napsütés és az otthoni munkavégzés terjedésének eredője. A 2017-ben ingyenessé tett lakossági csatlakozás és az iparfejlesztés szintén élénkítette a keresletet. 30 ezer kilométernyi gázhálózatuk a folyamatos karbantartásoknak köszönhetően jó állapotú – szögezték le. (Az MVM végzi az országos lakossági gázellátást, emellett többek között birtokolja az észak-dunántúli, illetve közép- és dél-magyarországi gázhálózatot, valamint a Mavirt is.)

Szijjártó megtárgyalta, október után sem fogunk fázni (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.22. 17:25

Fotó: Népszava
Az oroszokkal való tárgyalás pontos részleteit a külügyminiszter nem ismertette, így nem ismert többek között, hogy mennyi ideig, s hogy milyen áron érkezik majd a gáz az országba.
Megkötöttük a politikai megállapodást, hogy Oroszország folytatja a gázszállításokat Magyarországra ez év októbere után is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legújabb Facebook-videójában. Jelezte, mindez azért fontos, mert idén ősszel lejár a korábbi hosszú távú gázvásárlási megállapodás. A gázszállítás folytatásának részleteiről, így azt, hogy az milyen időtartamra szól, és mindez mennyibe kerül az országnak, a külügyminiszter nem árulta el. Azt majd a Gazprom és a Roszatom teheti meg. – Soha ne legyen ennél kevésbé eredményes tárgyalásunk sehol – összegezte a miniszter a pénteki egész napos moszkvai tárgyalásainak eddigi eredményét, amelyeket Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel folytatott.
A magyar politikus beszélt a hazánk által megrendelt orosz vakcinákról is, amelyek mennyiségéről és Magyarországra szállításának üteméről délelőtt megállapodott a tárgyalópartnerekkel. Elmondta, hogy hazánk egymillió ember beoltására alkalmas vakcinamennyiséget vásárol, ami praktikusan kétmillió adagot jelent, hiszen egy emberenek két oltást kell kapnia a védettség elérése érdekében. Ezt a mennyiséget az orosz fél három ütemben fogja leszállítani. Szijjártó Péter végül elmondta, a nap hátralévő részében még további három megbeszélését tervez lebonyolítani az ipari miniszterrel, valamint a Gazprom és a Roszatom főnökeivel.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a minimálbér-megállapodást

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.01.22. 15:37

Fotó: Népszava
Tagjaik kevésnek tartják a tervezett emelést, amely éves szinten még a 4 százalékot sem éri el.
Nem tartják elfogadhatónak a minimálbér idei tervezett emelésének mértékét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagszervezetei, így a bruttó 167 400 forintos minimálbérről, illetve a 219 ezer forintos garantált bérminimumról szóló megállapodástervezetet Kordás László, a MASZSZ elnöke nem fogja hétfőn aláírni. A kérdésről péntek kora délután szavazott a tagság, és a többség elutasítóan nyilatkozott. Ez az összeg éves szinten nem jelentene még 4 százalékos béremelést sem, csak 3,6 százalékot, hiszen a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépne életbe. Márpedig a MASZSZ legalább 5 százalékos minimálbéremelést szeretett volna elérni az idei évre. A Takarékbank elemzői az idei évre 8 százalékot is meghaladó átlagkeresetnövekedést várnak. Ha eközben a legkisebb bérek csupán 3,6 százalékkal emelkednek, akkor még nagyobb lesz a dolgozók közötti bérszakadék – érvelt lapunknak Kordás László. Hozzátette, a minimálbérből élők esetében ráadásul a kereset jelentős része az élelmiszerekre megy el, márpedig azok nem az átlagos 3 százalékkal, hanem 7,2 százalékkal drágultak. A minimálbér így nem őrzi meg a reálértékét, hiába érvelnek ezzel a munkáltatók. Mint arról beszámoltunk: az idei év minimálbér és garantáltbérminimum összegeiről  még mindig nem született megállapodás a munkáltatók és a szakszervezetek között. A novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre. Később a szakszervezetek  5, a munkáltatók 3 százalékra módosították álláspontjukat. Ezen a ponton azonban decemberben megrekedtek a tárgyalások. A kormány ezért a korábbi gyakorlattal ellentétben tavaly év végén nem hirdette ki az idei összeget, hanem a tárgyalások folytatását javasolta. A legutóbbi, szerdai egyeztetésen ugyanakkor abban egyetértettek a felek, hogy a munkáltatók kompromisszumos ajánlata alapján az innovációs tárca készít egy megállapodás-tervezetet, amely szerint február 1-től a minimálbér bruttó 167 400, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra nőne a jelenlegi 161 ezer, illetve 210 600 forintról. Ezt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán résztvevő három munkaadói és a három munkavállalói képviselet tagszervezeteinek péntekig kellett véleményezniük. A Munkástanácsok Országos Szövetsége ugyanakkor már a szerdai egyeztetésen jelezte: számukra elfogadható a javaslat. A munkaadói szervezetekkel együtt így a hat tárgyalófélből négy egyetért vele. Kordás László emlékeztetett: nem ez az első eset, hogy a MASZSZ nem írja alá a minimálbérmegállapodást, mivel 2015-ben és 2018-ban sem tartották elfogadhatónak azt. Ettől viszont még életbe lépett az akkori emelés, hiszen a többség aláírta. Várhatóan ez most is így lesz.