Előfizetés

Esély helyett újabb pofon az M9-es autópálya a leszakadt településeknek

Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.23. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Azzal, hogy a kormány áttervezte az keleti és nyugati régiót összekapcsoló M9-es sztrádát, elsorvaszthat két, már most leszakadóban lévő térséget.
– Ezzel eltemetnek bennünket, Dél-Somogyról végleg lemond a kormány – jegyezte meg indulatosan az egyik térségbeli település polgármestere, miután meghallotta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben az M9-es autópálya Zalaegerszegről nem Nagykanizsán, hanem az M76-os nyomvonalán, Holládon át folytatódik Kaposvár felé. De a nyomvonallal nemcsak az a gond, hogy a legfrissebb bejelentés szerint a pálya elkerüli majd a gazdaságilag elmaradott dél-somogyi térséget, hanem az is, hogy a kormány már jó ideje egy olyan megoldásban gondolkodik, amely Tolnát sem érintené kihagyva Szekszárdot, Bonyhádot és Dombóvárt. Ráadásul az áttervezés suba alatt történt. A több évtizede ígért, Nyugat-Magyarországot a Dél-Dunántúlon keresztül az Alfölddel összekötő gyorsforgalmi út vonalának újabb módosítását hivatalosan nem jelentette be sem a kormány, sem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ám a Zalaegerszeget az M7-es sztrádával összekötő M76-os első, Balatonszentgyörgyig vezető szakaszának őszi átadóján Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a leendő M9-es egyik részeként emlegette először az új utat. – A Pécs és Mohács felé kerülő nyomvonal a szekszárdi Szent László híd kukába dobását jelentené – állította lapunknak Bomba Gábor, a tolnai megyeszékhely gazdasági és városfejlesztési bizottságának ellenzéki elnöke. – Tudtommal az új nyomvonalat még az előző, kormánypárti pécsi polgármester javasolta, s azon az egyeztetésen Szekszárd akkori Fidesz-KDNP-s vezetése nem vett részt. Amióta a közgyűlésünkben többségbe került az ellenzék, többször is jeleztük, a régi nyomvonalat akarjuk, ám nem kapunk meghívást a kormányzati vagy térségi egyeztetésekre. Az ellenzéki politikus szerint nemcsak Szekszárdnak, de a térségnek is komoly hátrányt jelenten, ha nem érintené az M9-es, amely nemcsak munkahelyeket jelentő beruházásokat hozhatna, de veszélybe kerülne a kapcsolódó áruforgalomra alkalmas kikötő megépítése is. – Ha a Duna és Hollád között ennyire délre vinnék a nyomvonalat, egyoldalassá válna az új sztráda, hiszen az országhatár felöli oldalán nem lenne valódi vonzáskörzete – tette hozzá Bomba Gábor. – Ráadásul nemcsak Tolna megye járna rosszul, de Bács-Kiskun is, hiszen ott is egy hatalmas terület maradna le az M9-es előnyeiről. Hasonló megdöbbenést és felháborodást okozott Nagykanizsán is a megváltozott nyomvonal. Ugyanakkor lapunknak Balogh László fideszes polgármester azt mondta, komoly lobbitevékenységet folytattak és szerinte vannak kedvező fejlemények: „Hollád irányába ugyanúgy elérhető lesz majd gyorsforgalmin Kaposvár az M7-es autópályán keresztül”. Továbbá nem felejtette el megemlíteni, hogy a Gyurcsány-kormány azt ígérte, még 2007-ben megkezdődik az M9-es Kaposvár-Nagykanizsa szakaszának megépítése, mégsem lett belőle semmi. Arra a kérdésünkre nem felelt, hogy vannak-e becsléseik, milyen lehetőségektől esik el Nagykanizsa azáltal, hogy egy 40 kilométeres leágazáson keresztül érnék el az M9 használói a várost. A zalai város közgyűlésében többséggel rendelkező, ellenzéki Éljen VárosuNk! Egyesület szerint viszont felháborító, ahogyan a kormány elbánt a településükkel. „Nagykanizsa igazi csomóponttá válhatott volna a Dunántúlon, annak minden előnyével, hiszen két autópálya találkozott volna a városnál – mondta Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője. – Ezzel szemben most a térség kormánypárti képviselője, Cseresnyés Péter vezette lobbi azt próbálja lenyomni a torkunkon, hogy örüljünk egy, a korábban ígértnél alacsonyabb szintű útnak, pedig valójában annyi történik, hogy kikerülünk az észak-déli forgalomból.

Széttartó tervek

Az M9-es kelet-nyugati összekötő út már a nyolcvanas években szóba került, igazából azonban a kilencvenes évek közepén került be a köztudatba. Húsz éve 2030-as megvalósulással számoltak a szakemberek, akik szakaszos megépülést terveztek. Első lépésként 2003-ban átadták a forgalomnak a szekszárdi Duna-hidat és a rávezető utakat, illetve a 61-es főút kaposvári elkerülőjét, s bejelentették, 2006-ra megépül a Dombóvár-Szekszárd szakasz is. Sőt, 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnökként a somogyi megyenapon további útszakaszokról beszélt, s még ugyanebben az évben 2015-re ígérte a kormány a teljes, 400 kilométeres M9-es befejezését. Kóka János gazdasági miniszterként 2005-ben újabb ígéretet tett: öt év múlva Kaposvár és Szekszárd már összeér. Két évvel később viszont visszakozott, s elismerte, nincs remény, hogy belátható időn belül tovább épüljön az autópálya. Ellenzékben a Fidesz-KDNP erőteljesen ostorozta a szocialista kormány tehetetlenségét, hatalomra kerülve viszont nem vette komolyan az M9-es ügyét: 2011-ben 2027-es megvalósulás került szóba, igaz, a Kaposvár-Szekszárd szakaszt 2018-ra harangozták be. A 2019-es önkormányzati választások előtt bemutatott Program a versenyképesebb Magyarországért anyagban hirtelen megváltozott a nyomvonal is, az út az Alföldről a Dunát átlépve nem Szekszárd felől Bonyhádon és Dombóváron át vezetett Kaposvár felé, kinyitva ezzel Tolna megyét, hanem egy új, Mohácsnál épülő hídon át Pécsen keresztül. A lapunk által megkeresett szakemberek úgy vélték, ha valóban a versenyképességre helyezné a hangsúlyt a kormány, akkor a Kaposvár-Szekszárd nyomvonal lenne előnyösebb, hiszen az M9-es lehetőséget ad a „jelentős munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítására”, Pécs pedig Szekszárd felől az M6-oson amúgy is elérhető. Vagyis infrastrukturális szempontból a Szeged-Mohács-Pécs nyomvonal korántsem jelentene akkora változást. Más kérdés, hogy lapunknak többen is jelezték, akadnak olyanok, akiknek a közvetlen Szeged-Pécs sztráda előnyösebb: többek között érdemi logisztikai segítséget nyújtana Csányi Sándor szegedi, mohácsi, bólyi, pécsi élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozásainak. Megkerestük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy miért változott meg a nyomvonal, ami most már véglegesnek tekinthető-e, illetve mikorra készület el a teljes, Soprontól Debrecenig húzódó M9-es sztráda, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. 

"Kitehetik a Magyarország vége táblát"

Újabb és újabb átadási határidőket megjelölve hitegetik évtizedek óta a dél-somogyi településeket az egymást követő kormányok. A gazdasági szakemberek és szociológusok szerint az M9 az egyetlen reménye az ország egyik leghátrányosabb helyzetű vidékének. A megye Kaposvártól – pontosabban a megyeszékhelyt Nagykanizsával összekötő 61-es úttól – délre fekvő része infrastrukturálisan és gazdaságilag elmaradott, a rendszerváltás után a korábbi, kevéske ipar is leépült, a mezőgazdaságban ezrével szűntek meg a munkahelyek. A térséget a – Balatontól a horvát határig futó – 68-as úton kívül nem érinti országos főút, ide nem települtek új gyárak, ipari üzemek, emiatt óriási az elvándorlás. Dél-Somogy felzárkóztatásának első feltétele a megközelítés megkönnyítése lenne, ennek reményét adta az M9-es sztráda, amelynek eredeti nyomvonala a tervezőasztalon átvezetett a mind jobban leszakadó vidéken. Ebből azonban jelen állás szerint nem lesz semmi, hiszen azzal, hogy Zalaegerszegtől nem Nagykanizsán, hanem Keszthelyen át vezet majd az út Kaposvárra, a sztráda mesze kerül Belső-Somogytól. – Azzal sohasem foglalkoztak a politikusok, mi van az Isten háta mögött – mondta lapunknak egy helybéli polgármester, akinek a települése mellett vezetett volna el az eredeti nyomvonal. – Bár az országhatár még arrébb van, ide nyugodtan kitehetik majd a Magyarország vége táblát. Ez a vidék visszafordíthatatlanul elsorvad. Ander Balázs a Jobbik alelnöke, barcsi országgyűlési képviselő szerint azzal, hogy a kormány „eltereli” az M9-est, hagyja, hogy Dél-Somogyot beszippantsa az Ormánság, s ugyanolyan kilátástalan legyen a helyzet, mint Baranya déli részén. „Már így is elképesztő méretű az elvándorlás – magyarázta –, tíz év alatt a lakosság tíz százaléka költözött el az ország gazdaságilag jobb helyzetű részeibe. Nincs semmi, ami itt tartsa a képzett munkaerőt, a fiatalokat, a cégek pedig arra hivatkoznak, azért nem települnek ide, mert nincs elegendő megfelelő munkaerő. Klasszikus 22-es csapdája, aminek következtében roncstársadalmi gettóvá válik ez a vidék.” Hasonlóképpen vélekedett minden, lapunk által megkérdezett településvezető, egyikük keserűn megjegyezte, Dél-Somogyot immár csak az menthetné meg, ha megjelenne Szűz Mária, s zarándokhellyé válna a térség. Hozzátette: jelen állás szerint erre is nagyobb az esély, mint a kormányzati segítségre.

Kétmillió keleti dózis: Nem a magyar vizsgálatok alapján adták ki az engedélyt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.23. 06:00

Fotó: Abzal Kaliyev / AFP
El sem kezdődött a Szputnyik V hazai klinikai vizsgálata, amit Kásler miniszter decemberben jelentett be – tudta meg lapunk. A hazai engedélyt az orosz tesztek alapján adták meg.
Egymillió embernek elég, kétmillió adag vakcina beszerzéséről írt alá szerződést Oroszországban Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken. Az oltóanyagból – amelynek adagja tíz dollárnál kevesebbe kerül – három ütemben érkezik Magyarországra. Az első hónapban, várhatóan februárban, 300 ezer, a másodikban félmillió, a harmadikban pedig 200 ezer ember beoltásához elegendő mennyiség érkezik. Noha az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerdán megadta a Szputnyik V vakcinára a vészhelyzeti felhasználási engedélyt, ha az ide is ér, még nem indulhat meg azonnal az oltási program – erről Szentiványi Mátyás, a hivatal főigazgatója beszélt a kormánymédiának. Mint mondta, ha befut egy adag vakcina, annak minden egyes gyártási tételéből mintát vesz az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), hogy megvizsgálja azt. Ez a munka két-három hétig tart. Ezalatt a szakemberek részleteiben azt nézik meg, hogy az adott szer megfelel-e a korábban leírtaknak. Csak ezt követően kerülhet az oltópontokra. Az orosz vakcinából decemberben már kaptunk 6000 dózist, akkor Kásler Miklós arról beszélt, hogy ezt a készítmény klinikai hármas fázisú vizsgálatára használják. Ezt ugyanis addig még nem végezték el. Azóta viszont semmi hír nem volt arról, hogy mi történt ezzel a mennyiséggel, elindult-e a vizsgálat. Lapunk kérdésére az OGYÉI csütörtökön még nem adott egyértelmű választ. Pénteken viszont a hatóság lényegében azt közölte, hogy okafogyottá vált a tervezett gyógyszerpróba, az el sem indult. Azt írták: „A hazai kutatás engedélyezéséhez szükséges dokumentumok benyújtását megelőzően megérkeztek az OGYÉI-hez az orosz klinikai III-as fázis előrehaladottabb, interim (köztes) eredményei is, amelyet több tízezres populáción végeztek, a beérkezett adatok pedig alátámasztották az intézet pozitív értékelését.” Arról nem tettek említést, hogy ha 3000 fős vizsgálat indítását bejelentették, akkor annak lefújásáról miért nem adtak tájékoztatást heteken át. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a korábban ideérkezett 6000 dózis az NNK fagyasztójában van, és valószínűleg hamarosan az oltási program keretében fel is használják. – Míg nem lesz tömeges oltás, addig fennmaradnak a korlátozások – jelezte Orbán Viktor miniszterelnök közrádiónak adott szokásos pénteki interjújában. Szerinte jelenleg mintegy 400 ezer olyan ember van, aki átesett már a koronavírus okozta betegségen vagy beoltották, vagyis egyelőre csak ennyien védettek a betegséggel szemben. A miniszterelnök szerint viszont ez még nagyon kevés ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba. Arra akkor lát lehetőséget, amikor tudtak vakcinát biztosítani az egészségügyi dolgozóknak, a szociális otthonokban lévőknek, a 60 év feletti krónikus betegeknek, a védekezés egyéb szereplőinek – itt jön a kormány is –, valamint az időseknek. A kormányfő által említettek köre lapunk kalkuláció szerint mintegy 3 millió ember beoltását jelenti, vagyis a korlátozások feloldásához ennyi vakcinát kell beadni. Ezt azt is jelenti, hogy a korlátozások feloldásához szükséges oltásoknak csak egyharmadát jelenti az április végéig érkező orosz vakcina. Amíg a Szputnyik megérkezik, addig az Európai Unió által lekötött kvótából is kapunk újabb mennyiségeket. (Az unió eddig különböző oltóanyag gyártóknál 2,5 milliárd dózis vakcinára kötött szerződést, ebből Magyarországra elvileg 55 millió dózis jutna. Ez kétszer elég lenne arra, hogy az ország minden lakosát be lehessen oltani.) Ám az, hogy az uniós kvótából mikor, milyen ütemben ér ide oltóanyag, az a gyártókapacitások mellett azon is múlik, milyen gyorsan adja ki az Európai Gyógyszerhatóság az ideiglenes törzskönyveket az újabb gyártóknak. Eddig két gyártó – a Pfizer és Moderna vakcinája kapott szabad utat, és várhatóan a hónap végén az Astra-Zeneca oltóanyag is megkaphatja az ideiglenes jóváhagyást. Az Európai Bizottság magyarázatot kér a Pfizer gyógyszeripari vállalattól a koronavírus elleni vakcinák az Európai Unió országaiba tervezett jövő heti szállításának késedelmével kapcsolatban – közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken. A gyár korábban kapacitásbővítésre hivatkozva jelezte, hogy a termelés átmenetileg visszaesik. A szóvivő az orosz vakcináról szólva azt mondta: az Európai Unió oltási stratégiája nem terjed ki a Szputnyik V-re, így arról a tagállamok szabadon tárgyalhatnak. Hozzátette: az is rajtuk múlik, hogyan kezelik az ilyen oltások engedélyezését vagy használatát, de ilyen esetben minden felelősség az adott tagállamot terheli. Közben az európai ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elutasította a koronavírus elleni oltóanyagok felvásárlásával kapcsolatos uniós szerződésekhez való nyilvános hozzáférhetőséget.

Gyorstalpaló videóról

Felkészítő csomagot kaptak a háziorvosok a lakosság tömeges oltásához. Ebben információs anyagok, nyomtatványok vannak, valamint egy kisfilm a vakcina beadásról. Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján jelentette be, hogy a háziorvosokat információs alapcsomaggal, kisfilmmel készítik fel a 89 év felettiek oltásának elkezdéséhez. A felkészítőben volt a Pfizer-Biontech és az amerikai Moderna készítmény alkalmazási leirata, az anafilaxiás sokk felismerését és kezelését segítő szakmai anyag, valamint tájékoztató arról, hogy kinek nem ajánlott a vakcina. Mellékeltek nyomtatható oltási könyvet is. A csomag mellé levelet is kaptak az érintettek: ebben az országos tisztifőorvos arról tájékoztatja őket, hogy amint lesz elegendő vakcina az országban, a praxisok bekapcsolódhatnak az oltási kampányba. Müller Cecília jelezte azt is, hogy a feladattal jelentős adminisztrációs teher is társul majd a háziorvosokra, de aki igényli, az kérhet kisegítőket a kormányhivataloktól és a védelmi bizottságoktól.

Elvitelre nyitott ki a belvárosi étterem, de bezáratták a rendőrök

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.22. 22:48

Fotó: Facebook/Központ
Tucatnyi egyenruhás vetett véget a Madách téri sorban állásnak, és még félmilliós bírságot is kiszabtak, mert a rendőrök szerint sokan az utcán ettek.
Annak ellenére, hogy minden szabályt betartottunk, a rendőrség azonnali hatállyal 30 napra, majd módosítva 60 napra bezáratott minket és 500 ezer  forint pénzbírságra büntetett – tette közzé Facebook-oldalán a Központ nevű Madách téri vendéglátóhely.
„Nem nyithatunk ki elvitelre, és kiszállítással sem üzemelhetünk. Egyelőre értetlenül állunk a tények előtt”

– írták.

Az étterem Péterként és Laciként bemutatkozó tulajdonosai, a Telexnek nyilatkozva elmondták: „Több hónap fullos zárvatartás alatt csak házhozszállítás volt, ma összeszedtük az összes maradék tartalékunkat, hogy kinyissunk.” Hozzátették: személyes átvétellel, elvitelre szolgálták ki a vásárlókat. Az üzlethelységbe egyszerre 4 főt engedtek meg, a kint folytatódó sort pedig koordinálták, ügyelve arra, hogy az emberek mindenhol tartsák a 1,5 méteres távolságot. A maszkhasználatra és az egyéb védelmi szabályokra külön táblán hívták fel a vásárlóik figyelmét. 
„Az elviteles akciót eredetileg péntek délután 3-tól este 7-ig nyitva tartva hirdették meg, de fél 7-kor teherautónyi rendőrség érkezett meg, elzavarták a vásárlókat”

– idézték fel.

A rendőrök először arról tájékoztatták őket, hogy hogy 30 napra kell bezárniuk és bírságot is kaphatnak, ezt később szigorították. Azt, hogy pontosan mivel sértettek szabályt, nem közölték velük, csak „a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről” szóló kormányrendeletre hivatkoztak.  Az ORFK a Telex kérdésére pedig azt közölte, hogy közterületen, ahol jelenleg kötelező a maszkviselés, nem lehet ételt fogyasztani. A lap azonban megjegyezte:
„a múlt hétvégén például a köztévé is bemutatott egy balatoni helyet, amelynek a teraszán is lángosoztak a vendégek. Ott a rendőrség állítólag mindent rendben talált”.