Előfizetés

Dúró Dóra feljelenti magát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 11:30

Fotó: Soós Lajos / MTI
A Mi Hazánk politikusa elment futni este nyolc óra után.
Feljelentem magam a Mi Hazánk által ma meghirdetett polgári engedetlenségi mozgalom keretében, hogy így tiltakozzak a túlzott lezárások ellen – közölte Dúró Dóra Facebook-oldalán. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese azt írta, hogy észszerűtlen, hogy futni sem mehet a szülő, miután lefektette gyermekeit, ezért szándékosan megszegte a kijárási tilalmat este 8 óra után: lakóhelye egy kilométeres körzetében futott. 
„Négy gyermekem van, a munkaidőmön kívül igyekszem minél többet velük lenni: délutánonként együtt tanulunk, játszunk, különórákra visszük őket, vacsorázunk, mesélünk, és lefekszenek. Mire végzek a velük kapcsolatos teendőkkel, bizony bőven nyolc óra után járunk, így csak ilyenkor tudok például sportolni is”

– magyarázta.

Úgy véli, hogy ha kutyát sétáltatni lehet késő este, akkor kisgyermekes szülőként futni is. Jelezte, hogy lemond mentelmi jogáról, és szolidaritást vállal a lázadó vendéglátósokkal, és kész fogyasztani a megnyitást vállaló vendéglátóhelyeken is, ahol egyszerre így sem tartózkodna több ember, mint egy átlagos élelmiszerüzletben. Pártja az uszodák és edzőtermek megnyitását is szorgalmazza, valamint „a hónapok óta többnyire szünetelő testnevelésórák újraindítását”, mivel álláspontjuk szerint a mindennapos testnevelésre most nagyobb szükség volna az immunrendszer erősítése érdekében.

Meghalt 93 beteg, 1344 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 09:14
Képünk illusztráció
Fotó: Jean-Christophe Milhet / Hans Lucas / AFP
Kórházban 3854 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 259-en vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 1344 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 358 317-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 93, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 11 904-re emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu. A gyógyultak száma jelenleg 239 880, az aktív fertőzötteké 106 533.
Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (66 711) és Pest megyében (44 537) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Hajdú-Bihar (20 253), Győr-Moson-Sopron (20 180) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (19 971). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (7709). Kórházban 3854 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 259-en vannak lélegeztetőgépen.    Eddig 143 184 fő kapott oltást, közülük 6944 fő már a második oltását is megkapta. Az eddig beoltottak többsége egészségügyi dolgozó, emellett már tízezer idősotthonban lakó és dolgozó oltása is már megtörtént. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Oroszországban egymillió ember oltására elég vakcina beszerzéséről kötött szerződést, amely három ütemben fog megérkezni. Magyarország eddig 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le, több tízmilliárd forint értékben különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac), ezekből jelenleg csak a Pfizer és a Moderna vakcinák rendelkeznek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével. A két gyártótól eddig összesen 165 ezer ember oltására elég vakcina érkezett Magyarországra (5 db Pfizer-szállítmány és 1 db Moderna-szállítmány).   Közölték, hogy a kormány jövő heti ülésén várhatóan a korlátozások meghosszabbításáról dönt.

„Nem akarok baloldali Fideszt”

Juhász Dániel Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2021.01.23. 07:30

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Ellenzéki pártok értékfelfogása az oktatás ügyében szinte azonos, ám kultúra terén vannak értékkülönbségek, nagy kihívás ezeket összehangolni - mondta Hiller István, az MSZP választmányi elnöke.
Nemrég azt nyilatkozta, elhibázott lépésnek tartja az állami egyetemek alapítványi fenntartókhoz kerülését. Van több nemzetközi példa, hogy ez működhet jól is.    Amikor a jelenlegi kormány az első ilyen átalakítást megcsinálta a Budapesti Corvinus Egyetemmel, azt mondták, ez egy teszt, aminek a tapasztalataiból lehet majd látni, milyen irányba lesz érdemes menni. Egy felsőoktatási átalakításnál, így a fenntartóváltásnál is, legalább három tanévnek kell eltelnie, mire kiderülnek a hatásai. A Corvinus modellváltása óta másfél év telt el, szinte semmilyen tapasztalat nincs még, miközben már ott tartanak, hogy a magyar vidéki tudományegyetemek hármasát egyszerre akarják alapítványi fenntartásba adni. Ennek semmilyen szakmai magyarázata nincs. Annak se vagyok a híve, hogy a magyar állami vagyonból elhamarkodottan, tapasztalatok nélkül több százmilliárd forintnyi vagyon átmenjen ezekhez az alapítványokhoz. Ha az ellenzéki összefogással legyőznék a Fideszt 2022-ben, mit történne ezekkel az egyetemekkel? Minden vihető előre és minden változtatható. Én azt szeretném, ha a kormány kritikája mellett egyre nagyobb teret kapna az, hogy az ellenzék mit szeretne. Nem gondolom, hogy Békéscsabától Győrig az emberek programokat fognak olvasni. El kell mondanunk, lehetőleg a legszélesebb nyilvánosság előtt, hogyan gondolkodunk. De választási programot a miniszterelnök-jelöltünk hirdet majd, akit előválasztáson fogunk kiválasztani. Azt már most elmondhatom, a magyar ellenzéki pártok közös értékfelfogása az oktatás ügyében szinte azonos. Nem egy, sokunk által remélt választási győzelem után kezdünk el gondolkodni azon, hogy mit akarunk. Tehát akkor már tudják, mit akarnak a felsőoktatással? Engem a színvonal érdekel. A jövő egyre inkább a megszerzett és alkalmazott tudásé, a versenyképesség legalapvetőbb pillére pedig az lesz, hogyan lehet ezt a tudást érvényesíteni. Ebben a felsőoktatás és az úgynevezett társadalmi mobilitás a legfontosabb. Egy tehetséges, de nem feltétlen vagyonos családba született gyermek a tehetségét kihasználva magasabbra küzdheti magát. Ezt a társadalmi mobilitást a mostani kormány befagyasztotta, gyakorlatilag megszüntette. Aki tehetséges és jól tanul, az előtt ma is nyitva áll az út az egyetemre. Valóban? Én meg azt mondom, hogy az előbb említett Corvinuson a modellváltás eredményeként az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási szak költségtérítési képzése jelenleg 380 ezer forint, ami 720 ezer forintra fog emelkedni szeptembertől. Ez nem feltétlen a tehetség felkarolásának irányába mutat. Egyébként pedig, úgy a közoktatásban, mint a felsőoktatásban évtizedes törekvése az Orbán-kormánynak az egyetemekre való bejutás lehetőségeinek szűkítése. Amit a gimnáziumokkal, a korábbi szakközépiskolákkal csináltak, ahogy a felvételi keretszámokat csökkentették, amit a célzott finanszírozással műveltek… Egyébként nem is titkolták, a miniszterelnök többször elmondta, a jövő a szakképzésben van, nem az egyetemi diplomában. Visszatérve az előző kérdésre: mire számíthatnak az egyetemek, hallgatók, felvételizők, ha 2022-ben esetleg kormányváltás lesz? A lehetséges győzelem mértéke nagyban befolyásolja a kérdésre adható választ. Más a forgatókönyv, ha 50,8 százaléka van a kormánynak, és megint más, ha 67,5 százaléka. Arra kérném, most elégedjen meg azzal a válasszal, hogy a mi szakmai társaságunk a magyar felsőoktatás színvonalemelése érdekében mind a két változatra készít programot. Akkor tudok erről beszélni, amikor döntöttek a választók. Most azt tudom mondani: nem azon múlik egy egyetem színvonala, ki a fenntartó, ugyanakkor megismétlem, nem pártfogolom azt, hogy több százmilliárdos állami vagyon kellő tapasztalatok nélkül alapítványokhoz kerüljön. Vannak jogi, oktatási és finanszírozási elképzeléseink, maradjunk ennyiben. 
Kolléganője FreeSZFE maszkot hord. Ön azt nyilatkozta, hogy visszacsinálják a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltását. Hogyan? Hiszen a művészek háborús felek lettek. A magyar színház- és filmművészetnek jelenleg nincs állami fenntartású felsőoktatási intézménye. Nem azért, mert nem voltak jelentkezők, elhagyták az oktatók, hanem azért, mert elvették. Ez a kultúrharc legeklatánsabb példája. Készek vagyunk arra, hogy megalapítsuk a magyar színház- és filmművészet új, modern, állami fenntartású egyetemét. A kiszorított oktatók, az igazságos és bátor harcot vívó hallgatók és a jövő tehetséges növendékei számára. Garantálom, hogy ez az egyetem szabad és autonóm lesz, és a politika nem fog beleszólni abba, hogy mi folyik az intézményen belül. Egyetlen elvárás van: a színvonal. És azt javaslom a jelenlegi oktatóknak és hallgatóknak, hogy az elvégzett kurzusok érdemjegyeit precízen iktassák és őrizzék meg. Pitiáner, harmadosztályú fenyegetésnek tartom azt, ami most zajlik a kreditekkel. Mit tegyen az a diák, aki idén diplomázik? A 2021. júniusi vizsgák dolgába nincs beleszólásunk. De azt vállaljuk, hogy a későbbiekben el fogjuk ismerni a kockás papíron vezetett krediteket. Ön is kultúrharcról beszélt. Nem gondolja, hogy békíteni kellene a hadba hívott művészeket? A jelenlegi kormány a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után 2018 óta az intellektuális tér meghódításának kísérletét folytatja. Híve vagyok a kultúrbékének, de nem vagyok naiv. Nem érdekel a politikai hovatartozás, az érdekel, hogy egy művész mennyire alkot színvonalasan, egy professzor diákjai mennyire tudnak elhelyezkedni és a kutatást mennyire fogadja be a nemzetközi szakma és a gazdaság. Ez a mérce. Nem akarok egy baloldali Fideszt, de a pacifikációhoz először a mai ellenzék győzelme kell. Tegyük fel, hogy önök kormányoznak és Vidnyánszky Attila újra megpályázza a Nemzeti Színház főigazgatói posztját. Van esélye? Ostoba lennék, ha a választások előtt egy évvel, kormányfőjelölt ismerete nélkül személyre szabott választ adnék. A Jobbiktól a DK-ig tartó skálán lévő pártok szellemisége nagyon különböző. Hogyan lehet összefésülni a kultúráról alkotott elképzeléseiket? Lesz közös program, ennek lesz kulturális fejezete. De míg a vidéki úthálózat fejlesztéséről, vagy az önkormányzatok jelenlegi kifosztásáról való gondolkodásunkban nincsenek nagy különbségek, a kulturális területen léteznek ilyenek. Az egyik oldalon annak elfogadása, hogy a világban zajló folyamatokra érdemes nyitottnak lenni, a másikon pedig azé, hogy a nemzeti kultúra iránti elkötelezettség a jövő egyik záloga. Ezek összehangolása intellektuálisan izgalmas, politikailag nehéz feladat. Nem megoldhatatlan, csak belátás és kompromisszumkészség kell hozzá. Egy év múlva ilyenkor a választók már ismerhetik ezt a programot? Nagyon remélem, hogy annál sokkal hamarabb. Ősszel? Igen, de azt csak a közös kormányfőjelölt hirdetheti meg. Ön kész szakmai vitára? Akár azonnal. Demeter Szilárddal egy évvel ezelőtt vitázott. Leülne vele ismét? Bárkivel, akit a kormány elküld. Bárcsak az lenne a probléma, hogy a közszolgálatinak nevezett állami televízió azon gondolkodik, miként rendezi meg a szakmapolitikai vitákat a legteljesebb nyilvánosság mellett. A GDP hány százalékát ideális a kultúrára költeni? Joggal mondta a világjárvány előtt a jelenlegi kormány, hogy a magyar állami költségvetés jelentős részét fordította kultúrára. Ám ennek részei a tízmilliárdos nagyberuházások is. Megnézve azt a hányadot, amit a hagyományos vidéki közművelődés nyert, torz eredményt kapunk. Nem az összeg nagyságával, hanem annak belső arányaival és a hasznossággal van probléma. Mit gondol a kulturális esélyegyenlőségről? A jelenlegi kormány elindított egy kulturális alapellátás-programot. Minden olyan programot meg kell tartani, ami helyes vagy javítható. A szükséges és lehetséges kontinuitást – nem személyi ügyekben – fenn kell tartani. A magyar kultúra finanszírozása jelentős mértékben függ az államtól. Változhat ez? Ósdi, elavult szemlélet azt gondolni, hogy a kultúra finanszírozása csak központi költségvetésből történhet. Ezt példázza a konszenzusos filmtörvény, amely szerint a koprodukciókban készült filmek 20 százalékos adókedvezményt kapnak. A másik megoldás a szerencsejáték, amelynek bevételei most is a Nemzeti Kulturális Alapot finanszírozzák. Ezek központi költségvetésen kívüli eszközök. Mindemellett az állam és a magánszféra közösséget vállalhat művészeti alkotások létrehozatalának finanszírozásában. A több tízmilliárdos visszaélések miatt megszűnt az ön minisztersége idején, 2008-ban bevezetett kulturális tao. Helyesli a döntést? Ha egy autó tilosban parkol, ön megtiltaná az autósoknak a parkolást?

Névjegy

Hiller István az Országgyűlés alelnöke, a Kulturális Bizottság tagja, az MSZP választmányának elnöke. 1964-ben született Sopronban. Az ELTE BTK történelem-latin szakán diplomázott, majd egyetemi doktori fokozatot, később Ph.D. tudományos fokozatot szerzett. 2001 óta egyetemi docens. 2002. áprilisától országgyűlési képviselő. 2003-2005 között, majd 2006 és 2010 között oktatási és kulturális miniszter, 2004-től 2007-ig az MSZP elnöke volt.