Előfizetés

Szabad szemmel: egy tekintélyelvű uralom végének az a kezdete, hogy az emberek legyőzik félelmüket

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.24. 07:32

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 24.
Die Presse Bár nem egyenlő felek küzdelméről van szó, Putyin mégis láthatólag fél Navalnijtól – állapítja meg a lap külpolitikai rovatvezetőjének kommentárja. Az elnök igen kemény eszközöket is bevet, noha ezzel a Nyugathoz fűződő kapcsolatokat kockáztatja. Igaz, már jó ideje nem törődik az ország érdekeivel, csak azt nézi, hogy neki mi a jó. Oroszország évek óta akadozik, de az elnyomógépet olajozottan működik. A hétvégi rokonszenvtüntetéseken is több száz embert vettek őrizetbe, noha az ellenzéki vezető igazából nem veszélyes a rezsimre nézve. Az államfő egyelőre számíthat a tömegek rezignált közönyére, de azért a Kreml érezhetően ideges, Putyin népszerűsége hanyatlik. Mint ahogy sok orosz jövedelme is. Ellenben emelkedik az állástalanok száma és a megélhetés költsége. Navalnij a közösségi médiában tud mozgósítani, az elnök Fekete-tengeri palotájáról készült filmet kedd óta már több, mint 67 millióan nézték meg. Az ellencsapás azonban jön, alighanem hosszabb börtön formájában, a kellő bírósági bohózat után. A Kreml valószínűleg érzi, hogy követőkre találhat, ha valaki ennyire bátor. Egy tekintélyelvű uralom végének kezdetét mindig az jelenti, hogy az emberek legyőzik saját félelmüket. Hogy a politikust rács mögé dugták, az arculcsapás Angela Merkelnek, amin a kancellár nem teheti túl magát. Így minden bizonnyal csatlakozik az újabb szankciókhoz. Fokozott nyomás várható Joe Biden részéről is. A vége pedig az lehet, hogy Putyin elszalasztja a lehetőséget, jóllehet a Nyugat az ellensúly szerepét szánja neki Kína ellenében. De hát az államfő már jó ideje a saját feje után megy, függetlenül attól, mit diktálnak az ország szempontjai.
NZZ Lengyelország a PiS uralmának csaknem hat éve alatt megszállott jobboldali populisták zsibvására lett – írja Martin Pollack osztrák író, aki igazán jól ismeri a lengyel viszonyokat, mert a rendszerváltás tájékán 11 évig dolgozott Varsóban tudósítóként A vendégkommentár onnan indít, hogy a lengyelek 89 után sokáig sikertörténetet tudtak felmutatni, ám az átalakulás a felszínre hozott egy csomó dühöt és elégedetlenséget, az pedig jó táptalaj a nacionalizmus és a cinizmus számára. Így mára már a demagógok, fundamentálkatolikusok és EU-ellenes erők vették át a terepet, akik csak Orbán Viktorhoz hasonlíthatóak. Ennek egyik oka az ellenzék krónikus széttagoltsága és gyengesége. Emellett Kaczynski mesterien mozgósítani tudja azokat a rétegeket, amelyeket az előző kormány bűnös módon elhanyagolt: a fordulat veszteseit, a vidéki lakosságot, a munkásokat és a nyugdíjasokat. Velük szemben a városi elit áll. A rendszer szürke eminenciása folyamatosan mélyíti a társadalom árkait, erre építi a hatalmát. Az értelmiség és az elit ellen bujtogat, noha élvezi az elit minden privilégiumát. Trumpizmus – lengyel módra. Egy varsói politológus arra jutott, hogy a PiS neobolsevista ösztönöket mutat. Nem tud meglenni háborúskodás nélkül, az ellenség (és nem ellenfél!) mindig változik: bírák, újságírók, melegek, mostanában pedig a szigorú abortusztilalom ellen tiltakozó nők. Kaczynski a harcra hivatkozva lép túl minden demokratikus szabályon, üldözi a vele szemben álló köröket, amelyeket meg akar semmisíteni. Gondolkodásmódja fekete-fehér. Az egyik oldalon vannak az Isten, haza, család szentháromság hívei, az ellenkező térfélen az árulók, akik próbálják befeketíteni a világban a „nagy, katolikus Lengyelországot”. Mostanában már az ellenségek közé sorolják az EU-t és mindenekelőtt Németországot, mert állítólag újra térdre kívánják kényszeríteni Varsót, akárcsak korábban a komcsik. A hivatalos propagandának elengedhetetlen része az összeesküvés elmélet. Továbbá, hogy a lengyeleknek fel kell emelniük a fejüket és vissza kell hódítaniuk az őket megillető helyet Európában. A Jog és Igazságosság mellesleg előszeretettel hasonlítja Brüsszelt a Szovjetunióhoz. A kirajzolódó út egyértelműen a tekintélyelvűséghez vezet. A társadalom egyes csoportjai elleni küzdelemben a rendszer számíthat a katolikus egyházra. A papság, ideértve a püspököket, jórészt azonosul a túlfűtött nacionalizmussal, idegenellenességgel, a másként gondolkodók elutasításával. Csak éppen ezért népszerűsége csökkenésével fizet az egyház. Már csak 40 százalék bízik benne, 42 pedig nem. De ez a kritika is összeesküvésnek minősül. A demokrácia aláásása társul a tiltakozások brutális leverésével. A kommunisták annak idején ugyanezt csinálták, amikor helyzetük meggyengült. Kaczynski fél a néptől, amely mind inkább megtagadja az engedelmességet. Ráadásul Ziobro igazságügyi miniszter jobbról igyekszik beelőzni. Közben pedig a jobboldali populisták és soviniszták kénytelenek szembenézni a civil társadalom fokozódó ellenállásával. Az látszik, hogy a tömegeket hiába próbálják megfélemlíteni gumibotokkal és kemény büntetésekkel.
Le Monde Soros György rövid időn belül már a 3. világlapban igyekszik híveket toborozni az örökkötvény ötletének, de ezúttal újabb oldalról érvel elképzelése mellett. Angol és német nyelven megjelent írása után ezúttal a vezető francia lapban szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok a járvány kemény gazdasági következményeinek leküzdésére adjanak ki olyan értékpapírt, amely sosem jár le, ily módon tehát csak a kamatot kell megfizetni utána, az pedig hosszabb idő átlagában a nulla felé tendál. A befektető ott látja a legnagyobb akadályt a terve valóra váltásához, hogy a tagállamok túlságosan is megosztottak. Magyarország és Lengyelország vétót helyezett kilátásba a közös pénzügyi csomaggal szemben, a takarékos ötök pedig inkább saját gazdaságukra összpontosítanak. A befektetők azonban csak akkor vesznek kötvényeket, ha az azok mögött álló szervezet fennmaradására hosszú távon lehet számítani. Az egyes kormányok javarészt már felélték tartalékaikat a járvány leküzdésére, de hogy előre tudjanak lépni, ahhoz sokkal több pénzre van szükségük, mint a költségvetésben és a segélyprogramban előirányzott 1800 milliárd dollár. De még ennek a felhasználását és késleltette a magyar-lengyel politika. Ám a két országot meg lehet kerülni az alapszerződésekben szereplő kiterjesztett együttműködés segítségével. Ez esetben úgy, hogy több tagország közösen saját albüdzsét létesít, és azt finanszírozza, a közös kötvények segítségével. Ennek forrása lehet akár a már említett 1800 milliárd euró is. Bizonyosan nagyobb hasznot hajt ily módon, mintha a hagyományos módon költik el. Az pedig a szolidaritás igen szép példáját jelentené, ha az egyes tagállamok a saját nevükben piacra dobandó örök kötvények mellett szavatolnák a nagy bajban lévő Olaszország hasonló piaci műveletét. De akár az EU is kiadhatna ilyen papírokat. Ennyit igazán megér a dolog.

Már több mint 2,1 millió ember halt meg a koronavírus-járvány miatt a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.24. 07:31

Fotó: Juancho Torres / AFP / Anadolu Agency
A fertőzöttek száma meghaladta a 98,7 milliót.
A világon 98 728 154 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 120 414, a gyógyultaké 54 410 178 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 98 157 700 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 106 690 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 24 991 659 fertőzött volt eddig a napig, és 414 394-en haltak meg. Indiában 10 639 684 fertőzöttet, 153 184 halálos áldozatot és 10 316 786 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 8 816 254 fertőzöttről, 216 445 halálos áldozatról és 7 775 928 gyógyultról tudni. Oroszországban 3 658 447-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 67 919-re, a gyógyultaké pedig 3 076 236-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 3 627 746 a fertőzöttek száma, és 97 518-an haltak meg a betegségben. Franciaországban 3 093 619 fertőzöttet és 73 018 halálos áldozatot tartanak nyilván. Spanyolországban 2 499 560 fertőzöttet és 55 441 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 455 185 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 85 162, és 1 871 189-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 424 328 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 24 933. Németországban 2 137 691 a fertőzöttek száma, 51 873 a halottaké, 1 826 161-en meggyógyultak. Kolumbiában 2 002 969 fertőzöttet és 50 982 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 862 191 a fertőzöttek és 46 737 a halottak száma. Mexikóban 1 742 347 az igazolt vírusbetegek és 149 084 a halottak száma. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 404 839 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 40 574-en meghaltak, 1 217 492-en pedig felgyógyultak. Iránban 1 367 032 fertőzöttet, 57 294 halálesetet és 1 158 475 gyógyultat tartanak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 99 047 fertőzéses esetet tartottak nyilván vasárnap reggel, valamint 4803 halálos áldozatot és 91 609 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan közép-kínai nagyvárosból terjedt el.

Ismét lemondta több szertartás vezetését Ferenc pápa

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.24. 07:15

Fotó: VATICAN MEDIA / AFP
Az egyházfő kiújult isiásza miatt nem vesz részt nyilvános programjain a következő napokban.
Ferenc pápa kiújult isiásza miatt ismét lemondta több szertartás vezetését és egyéb nyilvános programjait, amelyeken részt vett volna a következő napokban – jelentette be Matteo Bruni vatikáni szóvivő szombaton közleményben. Három héten belül ez a második eset, hogy a katolikus egyházfőnek fájdalmai miatt rövid határidővel le kell mondania misék bemutatását, imádságok vezetését, találkozókat. Ferenc pápa szombaton még elmondta az úrangyala imádságot és áldást az Apostoli Palota könyvtárából, ahogy ezt tervezték. Egyébként ezt a palota Szent Péter térre néző ablakában szokta elmondani, de a koronavírus-járvány miatt ennek helyét ideiglenesen megváltoztatták. Vasárnap viszont már nem tudja bemutatni a szokásos misét a Szent Péter-bazilikában, este pedig vezetni az imahetet lezáró imádságot a Szent Pál-bazilikában. Hétfőn az eredeti tervvel ellentétben nem találkozik a Szentszékhez akkreditált diplomatákkal, ezt az eseményt máskor tartják meg. A pápa időnként kiújuló isiásza miatt felvetődik a kérdés, hogy teljesíteni tudja-e a március 3-a és 8-a közé tervezett iraki apostoli útját, amelyet többen már a járvány miatt is kétségbe vontak. Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta most másodszor mondott le szertartásokat és találkozókat egészségi okra hivatkozva.