A világ egyik legismertebb tévés személyisége, Larry King 63 éves karrierje során több tízezer interjút készített, s közben kerek negyedszázadon át ő volt a CNN arca. Nem végzett egyetemet, de „mindenevő” volt, az elnököktől a hollywoodi hírességeken és sportolókon át a nehéz élethelyzetekbe került emberekig mindenki érdekelte. Kedvenc mondása szerint „még sosem tudtam meg semmi újat, amikor én beszéltem”. Halálának okát nem közölték, de szívbetegségén kívül tüdőrákja is volt és Covid-fertőzéssel is kezelték.
Belorussziából bevándorolt ortodox zsidó szülők gyermekeként Brooklynban látta meg a napvilágot, eredeti neve Lawrence Zeiger volt. Apja korán meghalt, ezért a középiskola után dolgoznia kellett. Mindig is a mikrofon elé vágyott, s 1957-ben Miamiban végre megkapta első rádiós állását: kitakaríthatta a stúdiót. Amikor végre műsorvezetésre is alkalma nyílt, gyorsan kiderült, hogy bárkivel el tud beszélgetni. Híresen nem szeretett előre felkészülni a műsorokra – ő azt mondta, hogy mindig az adott pillanat érdekli, de persze nem is lett volna könnyű alaposan utána olvasni a rengeteg interjúalanynak. A kíváncsiságon túl leginkább az empátia jellemezte: sosem konfrontálódni akart, hanem megérteni a másikat. Nem hozta szóba a saját véleményét, az általában a kérdéseiből sem derült ki. Ezért azok is leültek vele, akik amúgy tartottak az újságíróktól – onnan kezdve pedig már csak technika kérdése volt, hogy megnyíljanak előtte. A kíváncsiság a magánéletben is jellemezte: hétszer nősült.
A hosszú interjú műfaja idővel elfáradt, de ő nem. A CNN-től vett 2010-es búcsúja után többek között az angol nyelvű orosz állami RT tévén szerepelt. Így lehetséges, hogy a hétvégén Vlagyimir Putyin is megemlékezett haláláról - miközben szót sem ejtett az oroszországi tüntetésekről. S valóban, milyen jó lenne most egy Larry King interjú Navalnijjal vagy akár Putyinnal!
