Előfizetés

Felhő nélküli exobolygót találtak

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.25. 19:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tiszta légkörű, „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és négy és fél nap alatt kerüli meg a Napot.
Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és tömege mintegy fele a Naprendszerünkben lévő Jupiterének. Ám miközben a Jupiter majdnem 12 év alatt kerüli meg a Napot, a WASP-62b négy és fél nap alatt, és napközelisége miatt extrém forró a hőmérséklete. Munazza Alam, a kutatás vezetője a Hubble Űrteleszkóppal figyelte meg a bolygót és gyűjtött adatokat, tanulmányozta az elektromágneses sugárzást a kémiai elemek észlelésének segítésére. Háromszor figyelte meg a WASP-62b-t, amint elhalad csillaga előtt, ami láthatóvá tette a fénymegfigyeléseket, lehetővé téve a nátrium és a kálium jelenlétének megfigyelését a bolygó légkörében. A kálium jelenlétére nem találtak bizonyítékot, a nátrium jelenléte azonban egyértelmű volt. A kutatócsoport számára láthatóvá vált a teljes nátriumabszorpciós képvonal vagy annak teljes lenyomata. Ha a bolygó légkörében felhő vagy pára lenne, eltakarnák a nátrium ismertetőjegyét. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy egy tiszta légkört látunk – magyarázta Alam.
A felhő nélküli bolygók nagyon ritkák, csillagászok becslése szerint az exobolygók kevesebb mint hét százalékának lehet tiszta légköre. Az első és eddig egyetlen ismert exobolygót tiszta légkörrel 2018-ban fedezték fel. A WASP-96b-t a Szaturnuszok családjába sorolták, mivel tömegét tekintve ehhez a bolygóhoz hasonló. A felhő nélküli légkörű exobolygók tanulmányozása által a csillagászok jobban megérthetik, miként formálódtak azok. Ritkaságuk azt feltételezi, hogy esetükben valami más megy végbe, vagy különbözőképpen formálódtak mint a legtöbb planéta. A tiszta légkör által könnyebbé válik a bolygók kémiai összetételének tanulmányozása, ami segíti azonosítani azt, hogy miből épülnek fel. A James Webb teleszkóp felbocsátása az év folyamán új lehetőségeket teremt ezen bolygók, köztük a WASP-62b tanulmányozására.

Napsütés, hózápor és viharos szél is jöhet kedden

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.25. 17:23

Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +5 fok között várható.
Hétfő estére jórészt mindenhol megnövekszik a felhőzet, de az északi, északkeleti megyékben vékonyabb lesz a felhőtakaró. Éjjel a déli határszél környékén helyenként előfordulhat hószállingózás. Kedden az összefüggő felhőzet szakadozottá válik, több-kevesebb napsütésre sokfelé számíthatunk. Délutántól vastagabb felhőtömbök érkeznek a Dunántúl fölé, amelyekből a kora esti óráktól hózáporok is képződhetnek. A nyugati, északnyugati szél mérsékelt marad. A Dunántúlon erős lesz az északnyugati szél, a Bakonyban viharos széllökések is lehetnek, míg a Tiszántúlon jellemzően mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és -5 fok között alakul, de az északkeleti részeken ennél pár fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 0 és +5 fok között várható. 

Koronavírus – Több kutatás szerint is „előny” a 0-s vércsoport

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.25. 16:23

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A betegséggel szembeni harc szempontjából az A-s inkább hátránynak: nagyobb az esély elkapni a fertőzést, és a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.
Több különböző országban végzett kutatás eredményei szerint a koronavírus-fertőzés szempontjából nem mindegy, hogy milyen a vércsoportunk. Ha ugyanis 0-s, akkor kisebb eséllyel kapjuk el a vírust, és a betegség kimenetele is enyhébb lehet. Az A-s vércsoport viszont hátrány lehet a betegség szempontjából – olvasható a Budai Egészségközpont Útikalauz Anatómiába című szakblogjában. Már a koronavírus-járvány terjedésének elején feltűnt kínai kutatóknak, hogy átlag feletti az A-vércsoportba tartozók megbetegedése, illetve súlyosabb lefolyás figyelhető meg náluk, mint másoknál. Azt is észrevették, hogy 0-s vércsoportú betegből viszont kevesebb van. Pár hónap múlva már tudományos hírek jelentek meg arról, hogy a vércsoportnak is szerepe lehet abban, ki mekkora eséllyel kapja el a koronavírust, és ha már elkapta, milyen lefolyása lehet a betegségnek. Ezek, valamint több későbbi kutatás is arra a megállapításra, jutott, hogy 
a 0-s vércsoport előnynek, míg az A-s inkább hátránynak tűnt a betegséggel szembeni harc szempontjából.

A nyár folyamán német és norvég tudósok is bemutatták kutatásaikat, amelyek szerint az A-vércsoportúaknál 50 százalékkal nagyobb az esély arra, hogy súlyosabb lefolyású legyen a koronavírus-fertőzés, mint a többi vércsoportnak. A 0-s vércsoportúak viszont 50 százalékkal védettebbek a komolyabb megbetegedéssel szemben.  Hasonló következtetésre jutottak grazi szakértők is, akik azonban nem találtak összefüggést a vércsoport és a betegség lefolyásának súlyossága között, szerintük tehát a nullás vércsoportú betegeknek sem könnyebb a gyógyulás. Decemberben egy nagy kanadai vizsgálat újabb bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a 0-s vércsoportú embereket kevésbé veszélyezteti a koronavírus. Ebből a kutatásból az is kiderült, hogy bármely vércsoporthoz tartozó Rh-negatív emberek védettebbek, mint az Rh-pozitívak. A jelenség magyarázatáról egyelőre nincs tudományos konszenzus, és mindez nem is jelenti azt, hogy bármely vércsoportú embernek ne kellene odafigyelnie a fertőzés elkerülésére – hívták fel a figyelmet a bejegyzést készítő infektológusok.

Ki milyen?

A vércsoportot a szülők vércsoportja határozza meg. Az öröklés azonban nem olyan egyszerű, hogy egy A-s apának és egy A-s anyának csak A-s vércsoportú gyereke lehet. Minden vércsoportot két génvariáció, egy apai és egy anyai határoz meg. Mivel az A és a B variánsok dominánsak a 0-sal szemben, ha valakinek például A-s a vércsoportja, annak valójában AA vagy A0 a genotípusa. Tehát két A vércsoportú szülőek lehet A-s, de akár 0-s vércsoportú gyereke is. Két 0-s vércsoportú szülőnek viszont csak ilyen vércsoportú gyereke születhet. A 0-s vércsoport a leggyakoribb, az emberiség több mint 60 százaléka ide tartozik. Különösen magas az előfordulása a közép- és dél-amerikai őslakosok között, de nagyon gyakori az ausztrál őslakosoknál és Nyugat-Európában is. Magyarországon viszont az A-s vércsoport a leggyakoribb, a lakosság 40 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A vércsoportokat szintén meghatározó RhD antigént kicsit később fedezték fel, a rézuszmajmok vérében mutatták ki először. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh−). Valaki csak úgy lehet Rh−, ha mindkét szülőjétől örökli ezt a gént.