Joe Biden elnöki beiktatása után sem látnak esélyt a nemzetközi megfigyelők arra, hogy feltámasztják a Nyitott Égbolt szerződést. Donald Trump a múlt év novemberében arra hivatkozva léptette ki az Egyesült Államokat a szerződésből, hogy szerinte Oroszország nem tett eleget az abban vállalt kötelezettségeinek. Az ok, természetesen, nem ez. Az első reakció Moszkva részéről annak hangoztatása volt, hogy ezzel Washington csapást mért Európa biztonságára. A 35 ország által aláírt és 2002-ben életbe lépett szerződés ugyanis lehetővé tette az ellenfelek fegyvertelen repülőgépeinek, hogy megfigyeléseket végezzenek egymás területén. Ezentúl azonban az európai NATO tagállamok nem ellenőrizhetik az orosz csapatmozgásokat a közvetlen légtérből. Elestek attól a lehetőségtől is, hogy az ukrán határok közelében történő orosz manővereket nyomon kövessék. Januárban Moszkva bejelentette, hogy búcsút int ő is a szerződésnek.
A nukleáris veszély csökkentését ellenőrző nemzeti központ szerint a Nyitott Égbolt szerződés nagyobb biztonságot és átláthatóságot eredményezett. Az mk.ru orosz hírportál beszámolója szerint a „Kavkaz-2020” elnevezésű tavalyi nagyszabású oroszországi katonai manővereket például egyszerre három ország is megfigyelte a légtérből: Németország, Franciaország és Románia. Ebben a hadgyakorlatban volt mit megfigyelni: 80.000 katona, 250 tank és 450 páncélozott jármű vett részt benne, a szárazföldi csapatokon kívül, a légierő, a Fekete-tengeri és a Kaszpi-tengeri flotta egységei.
A NATO számára nagy jelentőséggel bírt, hogy a 2014-es ukrajnai események idején majdnem három hónapon keresztül repülőgépeikről megfigyelhették az orosz-ukrán határon zajló katonai mozgásokat. Eleget tettek az ukrán kormány kérésének is, amikor beengedték orosz terület fölé azt a felderítő gépet, amelyen amerikai és kanadai megfigyelőkön kívül 16 ukrán is helyet kapott.
Volt olyan eset, amikor a franciák egy román gépről figyeltek meg orosz területeket. Törökország egy svéd felderítő géppel végzett megfigyelést. Az Egyesült Államok, Észtország és Litvánia fogott össze Oroszország és Belarusz ellenőrzésére, vagy éppen az amerikaiak és a kanadaiak vállaltak közös missziót. Még 2019 végén hozta nyilvánosságra az orosz védelmi minisztérium, hogy az Egyesült Államok adja be a legtöbb kérést az ellenőrző repülésekre. 2017-ben és 2018-ban az Egyesült Államok 32 felderítő repülést hajtott végre Oroszország fölött.
Kérdés, miért mondott le akkor az Egyesült Államok erről a lehetőségről? Orosz katonai szakértőt idézve az orosz hírcsatorna azt írja, az Egyesült Államoknak van a legfejlettebb kozmikus megfigyelő rendszere, amellyel képes a centiméter pontosságú, teljes körű földi ellenőrzésre. E tekintetben olyan a fölénye, amely szükségtelenné tesz minden más megoldást. Az Egyesült Államok 1300 polgári és katonai kozmikus eszközzel rendelkezik, többel, mint az összes ország együttvéve. Csak az amerikai kozmikus felderítésnek 50 mesterséges holdja kering az űrben.
Washington, tehát, ezután is birtokában lesz annak, aminek eddig. Az európaiak viszont csak akkor, ha az amerikaiak kapnak az információért valamit cserébe. Nem véletlen ezért, hogy Trump döntése után az európai diplomácia arra igyekezett rávenni Putyint, hogy ne léptesse ki hazáját a szerződésből. Az orosz elnök a puszta felvetést is viccesnek tartotta, mondván, a NATO továbbra is hozzájut minden felderítési adathoz, át is adhatja azokat az amerikaiaknak, miközben Oroszország ennek csak a szenvedő alanya. Tegyük hozzá: a legfontosabbat Oroszország minden megoldás esetén így is, úgy is elvesztette: az Egyesült Államok légteréből eddig származó felderítési információt.
A kérdés megosztotta az orosz vezetést. Lavrov külügyminiszter a szerződésben maradás feltételéül szabta azt, hogy jogilag biztosítsák: a részt vevő országok nem osztják meg a felderítési adatokat az Egyesült Államokkal. Az orosz hadvezetés viszont ezt ellenezte, mivel nem bízik meg a nyugati partnerek szavában. A NATO-ban az amerikaiak diktálnak, kérés nélkül is hozzájuthatnak minden információhoz. Ezt a vitát a diplomácia elvesztette, felülkerekedtek a katonai vezetés érvei.
A külügyminisztérium honlapján olvasható a minisztérium szóvivőjének nyilatkozata a szerződésből való kilépés folyamatának megindításáról. Marija Zaharova szerint Moszkva mindent elkövetett a szerződés megmentése érdekében. Ezeket a törekvéseket keresztezték az amerikaiak. A többi szerződésben részt vevő ország tartózkodott a nyílt állásfoglalástól. E helyett munkamegbeszéléseket javasoltak, ami nem változtatott volna semmit az amerikai döntésen és azon az elváráson, hogy szövetségesei osszák majd meg információikat Washingtonnal.
A NATO tagállamai az új helyzetben készségüket fejezték ki, hogy az Oroszország-NATO tanács keretében folytatják a párbeszédet Moszkvával. Csakhogy jól tudjuk, ez a párbeszéd eddig sem hozta meg a kívánt eredményt.
