Több mint egy éve nem indult új tanfolyam az országban a legkisebb településeken dolgozó falu- és tanyagondnokok felkészítésére. Pedig a képzésre nagy szükség lenne, hiszen egy szabályváltozás nyomán az eddigi 1000 mellett további 700 településen nyílna lehetőség alkalmazni falugondnokokat, akik afféle mindenesként a bevásárlástól kezdve a szállításon, faaprításon át az apró-cseprő ügyek elintézésében segítik a helybelieket. A járvány csak részben magyarázza a képzések elmaradását. A bizonytalan helyzetet elsősorban az okozza: a kormány a pandémia idején átalakította a képzési rendszert. Az országban 11 civil szervezet fogja össze a falu- és tanyagondnokok szakmai munkáját. Ezek közül eddig négynek volt jogosítványa az alapképzésre, munkájukat az állami Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) felügyelte. Idén januártól viszont a felkészítés szervezése a megyei – jelenleg kivétel nélkül fideszes többségű – önkormányzatokhoz került, és már nem szerepel oktatóként a négy egyesület, nem tudni, kire bízzák a tanfolyamok megtartását. Ezzel párhuzamosan alaposan megváltoztatták a civilek által kidolgozott tananyagot.
– Soha nem adtam volna a nevem egy olyan anyaghoz, amelyből törlik a falu- és tanyagondnokok képzését eddig végző civil szervezeteket, és eltüntetik a hazai szociális szakma alapjait megteremtő Ferge Zsuzsa könyveit az oktatóknak ajánlott tanulmányok közül. Ráadásul meg sem kérdezték az oktatási csomag összeállításában eredetileg résztvevőket, hogy mit gondolunk a január elsejétől életbe léptetett változásokról – fogalmazott lapunknak Csörszné Zelenák Katalin. A Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesületének ügyvezető elnöke négy társával együtt írta az oktatási program eredeti változatát, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2019 decemberében Kásler Miklós miniszter aláírásával hozott nyilvánosságra. Idén január 7-én a tárca helyettes államtitkára, Simon Attila vette a nevére a következő, alaposan átdolgozott változatot, amit azonban a szerzőknek előzetesen meg sem mutattak. – Szerzői jogainkat nem először tiporják sárba – tette hozzá Csörszné Zelenák Katalin, szerinte mégsem ez a legnagyobb baj a változtatásokkal, hanem az, hogy a 30 évvel ezelőtt a civil szektorból induló falugondnoki rendszer lényegét, civil hátterét akarja megszüntetni a kormány.
Ezeknek az egyesületeknek a partvonalon kívülre küldését méltatlannak tartja a tananyag egy másik szerzője, a Zalai Falvakért Egyesületet vezető Szeder-Kummer Mária is. Szerinte a hosszú évek munkájával kiépített szakértői kapcsolatrendszert, a hálózaton belüli együttműködést, a közösséget és partnerséget zilálja szét a mostani bizonytalan helyzet. Nekik 2020 januárjától volt minisztériumi felkérésük az oktatásra, de a járvány miatt egyetlen csoportot sem tudtak elindítani.
A korábbi képzők közül egyedül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanya-és Falugondnokok Egyesületétől kaptunk olyan választ, hogy ők nem aggódnak az oktatás jövője miatt, civil szervezetként most is mindenben segítik a végeken dolgozó falugondnokokat.
A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületét vezető Kozma Judit szerint azonban az egymást követő változtatások egyértelműen azt jelzik: ezeket a képzéseket is államosítaná a kormány. Az eredetileg 260 órás oktatási programot már a miniszter által aláírt anyag is 170 órásra csökkentette, ám ezt még a képzésben dolgozók egy része is elfogadhatónak tartotta. A negyedszázada ezen a területen tevékenykedő Kozma Judit szerint azonban ha nincs elég idő és beszűkül a felkészüléshez használható tartalom, a falugondnoknak alkalmazott, többségükben szakmunkás, esetenként 8 osztályt végzett embereket nehezebb megtanítani rá, hogy ők autonóm személyiségek és hogyan működik a kistelepüléseken a helyi demokrácia.
Eddig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) fogta össze a képzéseket, ám ma már ez a megyei önkormányzatok feladata. A munkába bevonhatnak külső szervezeteket, akár az eddig oktató egyesületeket is, de eddig senki nem kapott választ a folytatást firtató kérdésekre, még a hazai falvak és városok felét tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) sem. Gyergyák Ferenc főtitkár kérdéseire szeptemberben, majd decemberben is csak annyit felelt a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, hogy minden megyei önkormányzat saját hatáskörben határoz majd a képző szervezetek kiválasztásáról, de még nincs végleges döntés a megoldásokról.
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre.
A vasi központban húsz jelentkezővel akartak tanfolyamot indítani tavaly novemberben, de a járvány miatt elhalasztották a kezdést, Kecskeméten május óta vár egy ekkora csoport a tanulásra, de országosan ennél sokkal nagyobb az igény, háromszáz fölötti jelentkezőről is kaptak már nem hivatalos híreket.
