Előfizetés

Ókori egyiptomi települések pusztulását okozta a klímaváltozás

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.26. 11:00

Fotó: ?senya Nikolskaya / AFP
Azt, a mostanival ellentétben nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták. A hatása pedig, a jelenlegihez hasonlóan, nem mindenütt volt ugyanolyan.
Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban – állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány. A Nílus-forrásvidéki monszunesők elmaradása okozta a népek elvándorlását és egész települések pusztulását a késő római birodalom Egyiptom provinciájában. A települések hanyatlását a Bázeli Egyetem ókortörténésze, Sabine R. Huebner elsőként vetette össze környezeti adatokkal. A Kairótól mintegy 130 kilométerre délre elterülő, oázisszerű Fajjúm régió volt a római birodalom éléstára. A 3. században azonban a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is néptelenedtek. Ásatások és korabeli, papiruszra írt források tanúsága szerint az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka. Azt is dokumentálták, hogyan próbáltak a földművesek alkalmazkodni a szárazsághoz és az elsivatagosodáshoz többek között a mezőgazdasági gyakorlat változtatásával. A bázeli professzor a Studies in Late Antiquity című amerikai folyóirat hétfőn megjelent számában kimutatta, hogy a folyamatokat a környezeti változás indította el. A meglévő éghajlati adatok alapján az Etióp-magasföldön, a Nílus forrásvidékén hirtelen és tartósan meggyengültek a monszunesők, ennek eredményeként csökkent a nyári áradások szintje a folyamon. Erre a Nílus-delta, Fajjúm és az Etióp-magasföld geológiai üledékeiben is találtak bizonyítékot. 266 körül erőteljes trópusi vulkánkitörés is pusztított, ami a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradását idézte elő, ezért feltételezhető, hogy ennek is szerepe volt az elnéptelenedésben. Grönlandi és déli-sarkvidéki magfúrásminták kénsavlerakódásai nagyobb tűzhányókitörésekre utalnak ebből a korból. A sztratoszférába lövellt részecskék lehűtötték a légkört, ezzel megzavarták a helyi monszunesők rendszerét. A 3. században az egész római birodalmat válságok sújtották, amelyekről Egyiptom provinciában több mint 26 ezer, jó állapotban fennmaradt papirusztekercs írásai is tanúskodnak. A Fajjúm régióban olyan lakosokról szólnak, akik gabonáról szőlőtermesztésre vagy juhtenyésztésre váltottak a vízhiány miatt. Mások vízlopással vádolták a szomszédaikat, vagy adóenyhítésért folyamodtak a római hatósághoz. Ezek és más alkalmazkodási próbálkozások évtizedekkel megnövelhették a települések élettartamát. A késő ókori klímaváltozást - a maival ellentétben - nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták. „A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte otthonaikból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával” – magyarázta Huebner. 

Beköltöztek a Fehér Házba Bidenék kutyái is

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.26. 10:19

Fotó: JIM WATSON / AFP
Miután berendezkedtek, elhozták a két németjuhászt; Champot és a washingtoni rezidencia első örökbefogadott ebét, Majort is.
A Biden család két németjuhásza, Champ és Major is hivatalosan beköltözött a Fehér Házba. A first lady, Jill Biden sajtótitkára a CNN-hez eljuttatott hétfői közleményében az írta, hogy az amerikai elnök és családja előbb berendezkedtek a washingtoni rezidencián, és csak utána hozták el a kutyákat Delaware-ből. A két németjuhász beköltöztetésével Bidenék visszatérnek ahhoz a régi hagyományhoz, hogy az amerikai elnök és családja házi kedvenceikkel együtt költözik be a Fehér Házba. Major a washingtoni elnöki hivatal és rezidencia első olyan kutyája, amelyet menhelyről fogadtak örökbe. A németjuhásznak nehéz kölyökkora volt. Öt testvérével együtt mérgezés miatt szorult kezelésre, majd egy állatmenhelyre került Biden szülővárosában, a Delaware állambeli Wilmingtonban. Biden és felesége 2018-ban fogadták örökbe az ebet.  Champ Barack Obama elnökké - és Biden alelnökké - választását követően került a családhoz 2008-ban. 

Bezárja akváriumát az Asterix vidámpark

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.26. 10:11

Fotó: YVES SIEUR / AFP
Az utóbbi időben állatvédők bírálták a delfineket és oroszlánfókákat bemutató Poseidon színházat.
Az 1989 óta működő Asterix vidámpark Poseidon színházában a látogatók delfineket és oroszlánfókákat láthattak, de az attrakció az utóbbi időben állatvédő csoportok kereszttűzébe került. A francia törvényhozás hamarosan tárgyalja az új állatvédelmi törvényt, a park a döntést megelőzve határozta el az akvárium bezárását. A pandémia miatti lezárások feloldása után, várhatóan április 3-án újra megnyíló Asterix vidámparkban nem lesz több állatbemutató a Poseidon színházban – mondta el a La Parisien napilapnak nyilatkozva a park igazgatója, Nicolas Kremer. Hozzáfűzte, a döntést tulajdonképpen már három éve meghozták, de szakértőkkel egyeztetve alaposan elő kellett készíteniük az állatok elhelyezését. A show 8 delfinjét és 5 oroszlánfókáját a következő hetekben európai delfináriumokba szállítják. Az állatok teljesen egészségesek, azonban mivel hosszú ideig éltek fogságban, már nem lehet őket visszaengedni a nyílt vizekbe.      A Poseidon színház egyelőre bezár, de a vidámpark egy új vizes műsort készít, amelyet jövőre szeretnének bemutatni.