Előfizetés

Kipukkant a Google lufija

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.26. 11:46

Fotó: MARTY MELVILLE / AFP
Az elmúlt években több különös ötlet is felvetődött és el is indult a megvalósulás útján azért, hogy a világ olyan részei is internethez jussanak, ahol nehéz, vagy drága a vonalkiépítés. Hol tartanak most a projektek?
A Google terve, hogy héliumos léggömbökkel biztosítják a távoli, ritkán lakott vagy infrastrukturálisan elmaradott vidékeken az internetellátást, most már biztosan nem valósul meg. A Google anyacége, az Alphabet Project Loon néven 2013-ban indította el a fejlesztést, de már akkor is viccek céltáblája volt az ötlet, sokan megvalósíthatatlannak tartották. Mára kiderült, valóban az: a Loon bejelentette, hogy vége, mert nem lehet az üzletet hosszú távon fenntartani. „Nem hogy a következő milliárd felhasználót, az első milliárdot sem sikerült elérnünk: azokat a közösségeket, amelyek túl távoliak, vagy túl nehéz elérni, vagy azokat a területeket, ahol ugyan van internet, de a jelenlegi technológia túl drága az átlagembereknek. Nem találtunk elég befektetőt, hogy hosszú távon fedezni tudjuk az üzlet fenntartását. Sajnálattal jelentem be, hogy leszállunk” - írta pár napja a cég vezérigazgatója, Alastair Westgarth. A Google 2017-ben szintén anyagi problémákra hivatkozva fejezte be a Titan Aerospace üzletet is, amely drónokkal próbálta volna meg az internetszórást. A 2014-ben indult tervet a befektetők épp a Loon miatt hagyták ott. Úgy tűnik, nagyobb sikerrel kecsegtetnek azok a projektek, amelyek az űrben, de alacsonyan lévő műholdakról próbálják meg szórni a szélessávú internetet, beterítve az egész Földet. Az Amazon a Projekt Krupier megvalósulása esetén 3 236 műholddal fog elérni 4 milliárd földlakót, de a 2019 áprilisi bejelentéskor azt még nem közölték, ez mikorra valósulhat meg. „A globális internet jó lehetőség, főleg egy olyan cég számára, mint az Amazon, amely felhő alapú szolgáltatással bír” - mondta Sam Korus, az ARK befektetési tanácsadó cég elemzője. Az ötlet forradalmi lehet, nagy haszon származhat abból, ha azok az emberek is internetre tudnak csatlakozni, akik ezt eddig nem tehették. A terv hasonló Elon Musk Starlinkjéhez, vagy a SoftBank támogatta OneWebhez, de jeff Bezos – az Amazon főnök - számára nem csak az a lényeg, hogy távoli vidékeket érjen el, hanem az is, hogy újabb rétegeket kapcsolhasson be az e-kereskedelmbe. Négymilliárd új Amazon-ügyfél megéri a befektetést a műholdakba, és hogy a terv nem a távoli jövő, a 12 földi állomás kiépítésére létrehozott cég, az AWS Ground Station 2018 novemberében alakult meg. A OneWeb másfél hete jelentette be, hogy első műholdflottája kiépítéséhez 1,4 milliárd dollárt sikerült összegyűjtenie. (Tavaly alig kerülte el a cég a csődöt, a brit kormány és az indiai Bharti-csoport mentette meg.) Decemberben fel is bocsájtottak újabb 36 űreszközt, amivel fent lévő műholdjaik száma 110-re nőtt, de még ötszáz hátra van, amit fel kell lőni ahhoz, hogy az első generáció fenn legyen. A tőkét a SoftBank és a Hughes Network System biztosítja. A végső tervezett szám 6 372. Musk, illetve űrvállalata a SapceX sem tétlenkedett tavaly: a Starlink-projekt keretében 12 ezer internetközvetítő, alacsonyan lévő kis műholdat terveznek pályára állítani, ebből 1015 - a 2019 májusában kezdődött éles fellövések óta - már fenn van, de a legvégső szám akár 42 ezer is lehet. 2021-ben a Falcon 9 rakéta kéthetente fog felszállni, alkalmanként 60 műholdat helyezve pályára. A Starlinkkel kapcsolatban a legerősebb ellenérzéseket az keltette, hogy jól láthatók a műholdvonatok, ahogy a szabad szemmel is észlelhető sok kis eszköz vonul az égen, zavarva a csillagászati megfigyeléseket, ezért a műholdakat ma már napellenzőkkel látják el, hogy ne csillogjanak. Van még két olyan műholdrendszer, amelyek jóval régebbiek ezeknél, és csak néhány tucat eszközből állnak: még a nyolcvanas-kilencvenes években indultak, és a távközlésben, telefonvonalak biztosításában van szerepük, ilyen a Globalstar és az Iridium. Az Orbcom ipari internetszolgáltatásokat nyúlt 29 műholddal: szállítójárműveket követnek nyomon, olaj- vagy gázfúrótornyoknak, kormányoknak biztosítanak internetelérést.   

Műhodas internet kiépítését sürgeti az EU

Műholdas adatátvitelt biztosító űrinternet bevezetését sürgeti az Európai Bizottság; a tervek szerint 2024-re tehető a szolgáltatás bevezetésének határideje. A projekt fő célja, hogy szélessávú adatátvitelt biztosítson azokon a területeken, ahol a földi infrastruktúra kiépítése nehézségekbe ütközik. A műholdas rendszert a tervek szerint később más szolgáltatásokat is nyújthat – például navigációs támogatást az önvezető autóknak. Még nem tudni, milyen volumenű műholdas hálózat kiépítését tervezik, de egy telekommunikációs és űripari cégekből álló konzorcium már dolgozik a megvalósíthatósági kérdéseken.  

Megfejthették, miért „túl gyorsak” Beethoven szimfóniái

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.25. 21:20

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
A szinte eljátszhatatlanul gyors tempómegjelölések oka spanyol kutatók szerint az, hogy a zeneszerző egyik első használójaként nem tudta, hogy kell leolvasni a metronómot.
Spanyol kutatók valószínűleg megfejtették Ludwig van Beethoven (1770-1828) szimfóniáinak részben túlságosan, szinte eljátszhatatlanul gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A Johann Nepomuk Mälzel által 1815-ben kifejlesztett metronóm elsőként tette lehetővé a pontos tempómegjelölést, Beethoven lehetett az egyik első zeneszerző, aki alkalmazta az eszközt. A vizsgálat során Beethoven szimfóniáinak 36 különböző karmester vezényletével készült felvételeit elemezték. A felvételeken a karmesterek következetesen az előírtnál lassabban adták meg a zeneművek tempóját – állapította meg a kutatás. Ennek magyarázata lehet, hogy a zeneszerző metronómját a műszer mutatójának súlyánál olvasta le, nem pedig a mutató felett – mondta Almudena Martin-Castro, egy, a PLos One tudományos lapban megjelent tanulmány szerzője. A kutatáshoz a szakértők egy matematikai modellt dolgoztak ki. A zeneszerző bizonytalan lehetett abban, hogyan kell használni a metronómot, erre utal a 9. szimfónia kéziratának első oldalán látható megjegyzés: 108 vagy 120 Mälzel. A korai metronómok súlya ugyanis háromszögalakú volt, amelynek csúcsa lefelé mutatott. Ez megtéveszthette Beethovent, aki emiatt a súly alatti értéket olvasta le. Ebben az esetben Beethoven 12 ütésnyivel gyorsabb ütemeket adott meg, mint az szándékában állt. Egy angol lapban ekkoriban használati utasítást is kiadtak a metronómokról. Ez is azt jelzi, hogy igény volt a magyarázatra – mondta Christine Siegert, a Bonni Beethoven Archívum és a Beethoven-ház Kiadó vezetője. A metronóm inkább csak irányértéket ad meg, nem abszolút értéket – mondta Siegert.
Beethoven ráadásul nem is kedvelte különösebben a metronómot

– tette hozzá.

Felhő nélküli exobolygót találtak

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.25. 19:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tiszta légkörű, „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és négy és fél nap alatt kerüli meg a Napot.
Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és tömege mintegy fele a Naprendszerünkben lévő Jupiterének. Ám miközben a Jupiter majdnem 12 év alatt kerüli meg a Napot, a WASP-62b négy és fél nap alatt, és napközelisége miatt extrém forró a hőmérséklete. Munazza Alam, a kutatás vezetője a Hubble Űrteleszkóppal figyelte meg a bolygót és gyűjtött adatokat, tanulmányozta az elektromágneses sugárzást a kémiai elemek észlelésének segítésére. Háromszor figyelte meg a WASP-62b-t, amint elhalad csillaga előtt, ami láthatóvá tette a fénymegfigyeléseket, lehetővé téve a nátrium és a kálium jelenlétének megfigyelését a bolygó légkörében. A kálium jelenlétére nem találtak bizonyítékot, a nátrium jelenléte azonban egyértelmű volt. A kutatócsoport számára láthatóvá vált a teljes nátriumabszorpciós képvonal vagy annak teljes lenyomata. Ha a bolygó légkörében felhő vagy pára lenne, eltakarnák a nátrium ismertetőjegyét. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy egy tiszta légkört látunk – magyarázta Alam.
A felhő nélküli bolygók nagyon ritkák, csillagászok becslése szerint az exobolygók kevesebb mint hét százalékának lehet tiszta légköre. Az első és eddig egyetlen ismert exobolygót tiszta légkörrel 2018-ban fedezték fel. A WASP-96b-t a Szaturnuszok családjába sorolták, mivel tömegét tekintve ehhez a bolygóhoz hasonló. A felhő nélküli légkörű exobolygók tanulmányozása által a csillagászok jobban megérthetik, miként formálódtak azok. Ritkaságuk azt feltételezi, hogy esetükben valami más megy végbe, vagy különbözőképpen formálódtak mint a legtöbb planéta. A tiszta légkör által könnyebbé válik a bolygók kémiai összetételének tanulmányozása, ami segíti azonosítani azt, hogy miből épülnek fel. A James Webb teleszkóp felbocsátása az év folyamán új lehetőségeket teremt ezen bolygók, köztük a WASP-62b tanulmányozására.