béremelés;kiskereskedelem;Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete;minimálbér;

2021-01-27 16:00:05

A szakszervezet nélkül döntöttek a béremelésről az Auchannál

A kiskereskedelmi láncok mintegy felénél már megszületett az idei béremelési megállapodás, az Auchannál azonban eredménytelenül zárultak a tárgyalások. A bérek persze itt is emelkednek majd, de nem annyival, és nem akkor, mint azt a szakszervezet szeretné.

Az idei minimálbéremelésnél alig nagyobb mértékben emelné dolgozói bérét az Auchan, amit a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nem tudott elfogadni, így kedd este úgy zárták le a tárgyalásokat, hogy nem írtak alá béremelési megállapodást. A szakszervezet nem is annyira a megajánlott mértéket kifogásolta, hanem azt, hogy a cég - a legutolsó ajánlata szerint - csupán áprilistól emelné 6,1 százalékkal a béreket, ami éves szinten mindössze 4,57 százalékot jelent – mondta el a Népszavának Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. Mint fogalmazott: a dolgozók csalódottak és úgy érzik, a cég „el akar lopni tőlük 3 hónapot”, hiszen korábban mindig januártól nőttek a fizetések.

Az Auchan vezetői a koronavírusjárvány miatt kialakult bizonytalan helyzetre hivatkoztak, és azzal érveltek: nem látják, hogyan alakul az idei év, de nem akarnak dolgozókat elbocsátani. Amikor azonban a szakszervezeti vezető visszakérdezett: a csak áprilistól érvényes béremelésért cserébe megállapodásba tudják-e foglalni, hogy nem bocsátanak el dolgozókat, nemleges választ kapott. Karsai Zoltán szerint az Auchan a koronavírusjárvány közepette is jó üzleti évet zárt, és ezzel a dolgozók is tisztában vannak. A forgalom után kapnak ugyanis havi pluszjuttatásokat, márpedig tavaly mind a 12 hónapban vihettek haza ilyen pénzt.

Karsai Zoltánban emiatt felmerült, hogy a háttérben valójában Lázár János tavaly év végi kijelentései állhatnak, ami elbizonytalanította a kereskedelmi láncot a magyarországi jövőt illetően. A kormánybiztos ugyanis egy konferencián arról beszélt: a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, akár a különadó fegyverének bevetésével. Nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni, a külföldi láncok erejét akár egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is meg lehet törni – fejtegette. A koronavírus-járvány első hullámában a kormány a gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva már ki is vetett egy különadót a kiskereskedelmi láncokra. Számítások szerint a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből a kormány által előzetesen számolt 36 milliárd forint helyett közel 47 milliárd forint folyhat be az államkasszába.

Az Auchan vezetői azonban ezt a gondolatmenetet határozottan cáfolták a kedd esti megbeszélésen – mondta Karsai Zoltán. Azt mondták: komoly terveik vannak továbbra is Magyarországon, de erős a bizonytalanság, ezért előbb látni szeretnék, „hogyan áll vissza a világ a koronavírusjárvány nyomán”.

Kérdéseinkkel megkerestük az Auchant is, amely megerősítette: a vállalat sikeres évet zárt. Hogy ennek ellenére miért nem januártól emelnek  bért, azzal kapcsolatban úgy fogalmaztak: az idei évet jellemző bizonytalan gazdasági környezetben az egyik legfontosabb feladatuk a munkahelyek megőrzése. Azt is közölték viszont, hogy már március 1-től emelik a béreket. Ekkortól a legnagyobb állományt kitevő, nem vezető beosztásban dolgozó áruházi munkatársak alapbére átlagosan 5,6 százalékkal emelkedik, a legalacsonyabb belépő alapbér pedig 6,2 százalékos emelést követően bruttó 260 ezer forint lesz. A magasabb bérkategóriába eső áruházi szakértő munkatársaknál pedig a tervezett kétlépcsős béremelést követően az emelés mértéke meghaladhatja a 7,1 százalékot.

Arra a kérdésünkre, hogy bérajánlatukban szerepet játszik-e a különadó, illetve Lázár János kijelentései, az Auchan kitérő választ adott. Azt írták: „bérfejlesztésünket egyfelől a vállalatunk eredményessége és a gazdasági lehetőségeink határozzák meg, amelyet felelős munkaadóként figyelembe kell vennünk, valamint legfontosabb szándékunk a munkahelyek megőrzése. Természetesen szem előtt tartjuk a munkaerőpiaci trendeket is, amelyeknek mi is igyekszünk megfelelni és célunk, hogy olyan munkahelyet és jövedelmet biztosítsunk a munkatársainknak, amely a munkaerőpiacon versenyképes.” 

Az Auchan közleményéből az is kiderül: 2019-től a vállalat közel 4,8 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, az elmúlt egy évben több mint 200 új munkahelyet teremtett és 600 munkatársat vett fel. A márciusi béremelésen túl az áruházi szakértő szintű munkatársak esetében - a gazdasági célok megvalósulása és az egyéni teljesítmény függvényében - az év második felében további béremelést tervez a vállalat. Ezzel a kétlépcsős emeléssel a béremelés mértéke elérheti a 7,1 százalékot a szakértő munkavállalóknál. Egy szakértő szintű pék bruttó jövedelme júliustól elérheti a 395 ezer forintot, az online áruházban dolgozó kiszállítói szakértő munkatársé pedig az 514 ezer forintot is. 

Az idei évre már számos élelmiszerláncnál megkötötték a bérmegállapodásokat, és rendre jóval az idei 4 százalékos minimálbéremelés fölötti mértékben nőnek majd a fizetések, ráadásul januártól. A kiskereskedelmi láncok az erős konkurenciaharc miatt persze nem szívesen teszik ki az ablakba a konkrét béremelési összegeket. A dolgozók ugyanis már pár ezer forintért vagy egy cafeteria-juttatásért is gyorsan átpártolnak egy másik üzletlánchoz, és szóvá teszik, ha nem kapják meg rögtön belépéskor az újságban olvasott, vagy itt-ott hallott mértéket. Emiatt az üzletláncok rendkívül óvatosan bánnak ezekkel a nyilatkozatokkal. Nem akarnak semmilyen információt adni a konkurenciának, bár erőteljesen kémkednek egymás után – magyarázta Karsai Zoltán.

Az idén a Sparnál született elsőként megállapodás a béremelésről. Január elején a cég közölte: több mint 13 ezer munkavállalójuknak a garantált bérminimumhoz, illetve a minimálbérhez képest magasabb bért biztosítanak, ezt továbbra is kiegészítik saját hűségprogramjuk elemeivel, és megmarad a 13. havi juttatás is. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint lett.

A Praktikernél sávos bérfejlesztésről döntöttek, a dolgozók elmondása szerint 6 százaléknál kisebb emelést senki nem kapott, a többség 8 százalékkal többet vihet haza az idén. A Metronál a minap egyeztek meg, itt is a minimálbéremelésnél erőteljesebben nőnek a bérek, ráadásul 14. havi fizetést is kapnak a dolgozók. Pedig a Metro a szálloda és éttermi ágazatban komoly forgalomvisszaesést szenvedett el a koronavírusjárvány miatt – sorolta Karsai Zoltán. Az OBI-nál még zajlanak a tárgyalások, a Penny-nél és a Tesconál pedig csak most kezdődnek el. Utóbbinál csak márciustól lesz emelés, de ez így volt már tavaly is.

A hazai kereskedelmi láncok átlagbérei mintegy 50 ezer forinttal elmaradnak a multik fizetéseitől, de többnyire megfizetik a februártól 219 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumot, és adnak bónuszokat, cafeteriát is. A nyereségesebb láncok pedig igyekeznek tartani fizetési előnyüket a bérminimumhoz képest – magyarázza a szakszervezeti vezető. A magyar kiskereskedelmi láncoktól ugyanakkor a KASZ egyre inkább kiszorul. A Coop-nál például tavaly év elején jött létre a Hazai Kereskedelemben Dolgozók Szakszervezete, amelynek címe megegyezik a Coop Hungary Zrt. székhelyével, az e-mailcíme is coop.hu-ra végződik. A dolgozókat megtévesztő állításokkal igyekeztek rávenni az átlépésre. Emiatt most már az üzletlánc kevesebb egységében tudunk tárgyalni – mondta el Karsai Zoltán.   

A KASZ most felméri, hogy az Auchan dolgozói  belenyugszanak-e a cég által tervezett emelésbe, vagy további lépéseket várnak a szakszervezettől. A KASZ egyébként a fizikai dolgozók esetében legalább 8 százalékos emelést szeretett volna, a jobban kereső szellemi foglalkozásúaknál 4 százalékkal is megelégedtek volna, de mindenképpen januártól.