Előfizetés

A szakszervezet nélkül döntöttek a béremelésről az Auchannál

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.27. 16:00

Fotó: Jean-Christophe Milhet / AFP
A kiskereskedelmi láncok mintegy felénél már megszületett az idei béremelési megállapodás, az Auchannál azonban eredménytelenül zárultak a tárgyalások. A bérek persze itt is emelkednek majd, de nem annyival, és nem akkor, mint azt a szakszervezet szeretné.
Az idei minimálbéremelésnél alig nagyobb mértékben emelné dolgozói bérét az Auchan, amit a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nem tudott elfogadni, így kedd este úgy zárták le a tárgyalásokat, hogy nem írtak alá béremelési megállapodást. A szakszervezet nem is annyira a megajánlott mértéket kifogásolta, hanem azt, hogy a cég - a legutolsó ajánlata szerint - csupán áprilistól emelné 6,1 százalékkal a béreket, ami éves szinten mindössze 4,57 százalékot jelent – mondta el a Népszavának Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. Mint fogalmazott: a dolgozók csalódottak és úgy érzik, a cég „el akar lopni tőlük 3 hónapot”, hiszen korábban mindig januártól nőttek a fizetések. Az Auchan vezetői a koronavírusjárvány miatt kialakult bizonytalan helyzetre hivatkoztak, és azzal érveltek: nem látják, hogyan alakul az idei év, de nem akarnak dolgozókat elbocsátani. Amikor azonban a szakszervezeti vezető visszakérdezett: a csak áprilistól érvényes béremelésért cserébe megállapodásba tudják-e foglalni, hogy nem bocsátanak el dolgozókat, nemleges választ kapott. Karsai Zoltán szerint az Auchan a koronavírusjárvány közepette is jó üzleti évet zárt, és ezzel a dolgozók is tisztában vannak. A forgalom után kapnak ugyanis havi pluszjuttatásokat, márpedig tavaly mind a 12 hónapban vihettek haza ilyen pénzt. Karsai Zoltánban emiatt felmerült, hogy a háttérben valójában Lázár János tavaly év végi kijelentései állhatnak, ami elbizonytalanította a kereskedelmi láncot a magyarországi jövőt illetően. A kormánybiztos ugyanis egy konferencián arról beszélt: a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, akár a különadó fegyverének bevetésével. Nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni, a külföldi láncok erejét akár egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is meg lehet törni – fejtegette. A koronavírus-járvány első hullámában a kormány a gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva már ki is vetett egy különadót a kiskereskedelmi láncokra. Számítások szerint a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből a kormány által előzetesen számolt 36 milliárd forint helyett közel 47 milliárd forint folyhat be az államkasszába. Az Auchan vezetői azonban ezt a gondolatmenetet határozottan cáfolták a kedd esti megbeszélésen – mondta Karsai Zoltán. Azt mondták: komoly terveik vannak továbbra is Magyarországon, de erős a bizonytalanság, ezért előbb látni szeretnék, „hogyan áll vissza a világ a koronavírusjárvány nyomán”. Kérdéseinkkel megkerestük az Auchant is, amely megerősítette: a vállalat sikeres évet zárt. Hogy ennek ellenére miért nem januártól emelnek  bért, azzal kapcsolatban úgy fogalmaztak: az idei évet jellemző bizonytalan gazdasági környezetben az egyik legfontosabb feladatuk a munkahelyek megőrzése. Azt is közölték viszont, hogy már március 1-től emelik a béreket. Ekkortól a legnagyobb állományt kitevő, nem vezető beosztásban dolgozó áruházi munkatársak alapbére átlagosan 5,6 százalékkal emelkedik, a legalacsonyabb belépő alapbér pedig 6,2 százalékos emelést követően bruttó 260 ezer forint lesz. A magasabb bérkategóriába eső áruházi szakértő munkatársaknál pedig a tervezett kétlépcsős béremelést követően az emelés mértéke meghaladhatja a 7,1 százalékot. Arra a kérdésünkre, hogy bérajánlatukban szerepet játszik-e a különadó, illetve Lázár János kijelentései, az Auchan kitérő választ adott. Azt írták: „bérfejlesztésünket egyfelől a vállalatunk eredményessége és a gazdasági lehetőségeink határozzák meg, amelyet felelős munkaadóként figyelembe kell vennünk, valamint legfontosabb szándékunk a munkahelyek megőrzése. Természetesen szem előtt tartjuk a munkaerőpiaci trendeket is, amelyeknek mi is igyekszünk megfelelni és célunk, hogy olyan munkahelyet és jövedelmet biztosítsunk a munkatársainknak, amely a munkaerőpiacon versenyképes.”  Az Auchan közleményéből az is kiderül: 2019-től a vállalat közel 4,8 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, az elmúlt egy évben több mint 200 új munkahelyet teremtett és 600 munkatársat vett fel. A márciusi béremelésen túl az áruházi szakértő szintű munkatársak esetében - a gazdasági célok megvalósulása és az egyéni teljesítmény függvényében - az év második felében további béremelést tervez a vállalat. Ezzel a kétlépcsős emeléssel a béremelés mértéke elérheti a 7,1 százalékot a szakértő munkavállalóknál. Egy szakértő szintű pék bruttó jövedelme júliustól elérheti a 395 ezer forintot, az online áruházban dolgozó kiszállítói szakértő munkatársé pedig az 514 ezer forintot is.  Az idei évre már számos élelmiszerláncnál megkötötték a bérmegállapodásokat, és rendre jóval az idei 4 százalékos minimálbéremelés fölötti mértékben nőnek majd a fizetések, ráadásul januártól. A kiskereskedelmi láncok az erős konkurenciaharc miatt persze nem szívesen teszik ki az ablakba a konkrét béremelési összegeket. A dolgozók ugyanis már pár ezer forintért vagy egy cafeteria-juttatásért is gyorsan átpártolnak egy másik üzletlánchoz, és szóvá teszik, ha nem kapják meg rögtön belépéskor az újságban olvasott, vagy itt-ott hallott mértéket. Emiatt az üzletláncok rendkívül óvatosan bánnak ezekkel a nyilatkozatokkal. Nem akarnak semmilyen információt adni a konkurenciának, bár erőteljesen kémkednek egymás után – magyarázta Karsai Zoltán. Az idén a Sparnál született elsőként megállapodás a béremelésről. Január elején a cég közölte: több mint 13 ezer munkavállalójuknak a garantált bérminimumhoz, illetve a minimálbérhez képest magasabb bért biztosítanak, ezt továbbra is kiegészítik saját hűségprogramjuk elemeivel, és megmarad a 13. havi juttatás is. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint lett. A Praktikernél sávos bérfejlesztésről döntöttek, a dolgozók elmondása szerint 6 százaléknál kisebb emelést senki nem kapott, a többség 8 százalékkal többet vihet haza az idén. A Metronál a minap egyeztek meg, itt is a minimálbéremelésnél erőteljesebben nőnek a bérek, ráadásul 14. havi fizetést is kapnak a dolgozók. Pedig a Metro a szálloda és éttermi ágazatban komoly forgalomvisszaesést szenvedett el a koronavírusjárvány miatt – sorolta Karsai Zoltán. Az OBI-nál még zajlanak a tárgyalások, a Penny-nél és a Tesconál pedig csak most kezdődnek el. Utóbbinál csak márciustól lesz emelés, de ez így volt már tavaly is. A hazai kereskedelmi láncok átlagbérei mintegy 50 ezer forinttal elmaradnak a multik fizetéseitől, de többnyire megfizetik a februártól 219 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumot, és adnak bónuszokat, cafeteriát is. A nyereségesebb láncok pedig igyekeznek tartani fizetési előnyüket a bérminimumhoz képest – magyarázza a szakszervezeti vezető. A magyar kiskereskedelmi láncoktól ugyanakkor a KASZ egyre inkább kiszorul. A Coop-nál például tavaly év elején jött létre a Hazai Kereskedelemben Dolgozók Szakszervezete, amelynek címe megegyezik a Coop Hungary Zrt. székhelyével, az e-mailcíme is coop.hu-ra végződik. A dolgozókat megtévesztő állításokkal igyekeztek rávenni az átlépésre. Emiatt most már az üzletlánc kevesebb egységében tudunk tárgyalni – mondta el Karsai Zoltán.    A KASZ most felméri, hogy az Auchan dolgozói  belenyugszanak-e a cég által tervezett emelésbe, vagy további lépéseket várnak a szakszervezettől. A KASZ egyébként a fizikai dolgozók esetében legalább 8 százalékos emelést szeretett volna, a jobban kereső szellemi foglalkozásúaknál 4 százalékkal is megelégedtek volna, de mindenképpen januártól.   

Még nincs MotoGP-pályánk, de már négymilliárdot költünk a 2023-as futamra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.27. 13:31

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A spanyol jogtulajdonos céggel tíz évre tervez előre kormány, a leendő hajdúnánási létesítmény árát most 65 milliárd forintra teszik.
Nettó kilencmillió eurót kér a MotoGP jogtulajdonosa, hogy 2023-ban futamot rendezhessenek Magyarországon – írta a G7 az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) napokban közzétett dokumentáció alapján. Megjegyezték: ez azt jelenti, hogy bruttó áron a jelenlegi árfolyam mellett valamivel több mint 4 milliárd forintot fizethet a magyar állam a spanyol Dorna nevű cégnek. A jogtulajdonos által meghatározott díj nagyjából megfelel a sorozatban megszokottnak, azonban öt éve egy szaklap még 20 százalékkal alacsonyabbra becsülte ezeket a költségeket.  Magyarország bő tíz évvel ezelőtt egyszer már próbálkozott azzal, hogy idecsábítsa a legfontosabb motorverseny-sorozatot, akkor azonban ez a kísérlet kudarcba fulladt. Másfél éve elevenítette fel az ötletet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és tavaly nyáron állt elő konkrétumokkal. Akkor már a mostani közbeszerzésben is szereplő 2023-as idényről beszélt, illetve bejelentette, hogy Hajdúnánáson, 65 milliárd forintból felépül a magyar MotoGP-pálya, amelynek azonban egyelőre még a tervezőjét is csak keresik. A G7 szerint az is kiderült, hogy bár még nincs hol versenyt rendezni, a kormány kész előre akár tíz éves szerződést is kötni a Dornával, évi 2-4 milliárd forintért.

Csalók küldenek gázszámlának álcázott leveleket

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.27. 12:21

Fotó: Népszava
Az MVM Next hangsúlyozza: soha nem kérnek e-mailben bizalmas adatokat, például jelszavakat, személyes adatokat, banki azonosítót.
Csalók az MVM Next (korábbi nevén NKM Energia Zrt.) nevében, a gáz- vagy villanyszámlára hivatkozva, félrevezető e-maileket küldenek, és így próbálnak személyes adatokhoz jutni az internethasználóktól – figyelmeztet az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. honlapján. Arra kérik az ügyfeleket, hogy figyelmesen olvassák el a kapott e-mailt, és ha az abban szereplő adatok nem pontosak, vagy a levél helyesírási hibákat tartalmaz, illetve ha magyartalan, online programmal fordított mondatokat találnak benne, ne adják meg személyes vagy banki adataikat. Ha olyan hivatkozást találnak a levélben, amelynek a nevében nem a megszokott cím szerepel, ne is kattintsanak rá. Kiemelik, hogy
bizalmas adatokat, például jelszavakat, személyes adatokat, banki azonosítót a szolgáltató soha nem kér e-mailben.

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. ügyfelei ellenőrizzék, hogy a megszokott időszakban érkezett-e a számlaértesítés, és a számla összege megfelel-e a fogyasztás alapján vártnak. Az MVM e-számláját minden esetben pdf-formátumban csatolják a számlaértesítő üzenethez – írták. Felhívták a figyelmet arra is, hogy gázszámla és villanyszámla esetén is az MVM Next online ügyfélszolgálat a feladó e-mailben megjelenített neve, de sajnos ezt a csalók is utánozhatják. Fontosabb ennél a megjelenített cím mögötti, valós e-mail-cím, ami egyes levelezőrendszerekben a kurzor odaillesztésére jelenik meg), mert ennek nehezebb a meghamisítása.
Az ugyfelszolgalat@online.nkm.energy és noreply@nkm.energy 2021. január 1-jétől már nincs használatban, ezért ha ezekről a címekről érkezik látszólagos számlaértesítője, az minden bizonnyal adathalász-kísérlet.

Aki arra gyanakszik, hogy adathalász-támadás célpontjává vált, kérik, továbbítsa az adathalasz@mvm.hu e-mail-címre az MVM vagy az NKM nevében érkező gyanús e-mailt az esetleges csatolt számlával együtt- függetlenül attól, hogy ügyfelük-e.